Egyelőre ábránd marad Európa a Balkánon

Horvátország kivételével nem érdemes ábrándoznia a nyugat-balkáni országoknak arról, hogy a közeljövőben az Európai Unió tagjai lehetnek - nagyjából ezt jelzi az Európai Bizottság kedden megjelenő jelentése. A korrupció, a szervezett bűnözés és az etnikai feszültségek nemhogy csökkentek volna, de egyre inkább lassítják a reformokat. Az EU bővítési biztosa ugyan pozitívan vélekedett a jövőről, brüsszeli illetékesek szkeptikusak, mert szerintük az európai közvélemény belefáradt a bővítésekbe. Horvátország azonban reménykedhet, hogy a következő 5 évben bejut az európai erődbe.

Sólyom László, Boris Tadic szerb és Stipe Mesic horvát elnök a határon

A korrupció, a szervezett bűnözés és az etnikai feszültségek miatt nem érdemes abban reménykednie a Nyugat-Balkán országainak, hogy a közeljövőben az Európai Unió tagjai lehetnek - ezt sugallja az Európai Bizottság kedden megjelenő éves jelentése.

"A törvényes rend fenntartása, az igazságszolgáltatási reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc kulcsfontosságú" - áll a dokumentumban, ami az EU-zsargonban nagyjából annyit tesz, hogy ezeken a területeken nagyon súlyos a helyzet.

Ezt erősíti az a megállapítás is, hogy a "korrupció széles körű és mélyen gyökerező a térség országaiban. Semelyik ország sem tett olyan lépéseket, amelyek megfelelnek a probléma súlyának." Az éves jelentés - amely azt vizsgálja, mekkora haladást ért el Szerbia, Horvátország, Bosznia, Macedónia, Montenegró és Albánia - már a hivatalos közlése előtt kiszivárgott.

Az EU illetékesei azonban elismerik, hogy a jelentésnek kicsi a gyakorlati jelentőssége, mert a tagországok és az európai közvélemény "bővítési fáradtságtól szenved". Ugyanakkor Olli Rehn, az EU bővítési biztosa kedden azt mondta, 2008-ig aláírhatják minden nyugat-balkáni országgal a stabilitási és társulási egyezményt (SAA), amely a kezdeti lépés a tagság felé vezető úton.  

Horvátország tűnik az egyetlen esélyesnek arra, hogy a következő 5 évben - a The Economist 2009-et is lehetségesnek tartja - belépjen az EU-ba. A 2005 októberében kezdődött csatlakozási tárgyalások "jól haladnak, és döntő szakaszba lépnek". Horvátországot azonban bírálják a kisebbségek - különösen a szerbek és a romák - helyzete miatt. "Súlyos problémák" vannak ezen a téren - áll a dokumentumban. Ugyanakkor elismerően nyilatkoznak egyes gazdasági területeken elért haladásról.

Szerbia esetében azonban kiemelik, hogy a "nacionalista retorika továbbra is erős és negatívan befolyásolja a politikai klímát". Brüsszel elismerően szól a Hágai Nemzetközi Bírósággal való jobb együttműködésről a háborús bűnösök kiadatásának kérdésében, és a BBC szerint a jövő héten aláírhatják Belgráddal a stabilitási egyezményt. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a kisebbségek képviselete javult a közszolgálati intézményekben, és előrelépés történt a kisebbségi nyelvhasználat terén.

"A kisebbségi kapcsolatok tovább javultak a Vajdaságban" - állítja a jelentés, amely viszont a Szandzsák muszlim közösségének helyzetét rosszabbnak találta a tavalyinál. Míg Brüsszel megveregeti Belgrád vállát, amiért pozitív szerepet játszik a regionális együttműködésben, úgy véli, hogy Koszovóval kapcsolatos politikája - decemberben kell dönteni az albán többségű tartomány státusáról - "nem konstruktív".