Kína miatt szakítana a hagyománnyal a dalai láma

A dalai láma 9 napos látogatásra érkezett Japánba, ahol egy interjúban kifejtette az utódlásával kapcsolatos nézeteit. Elképzelhetőnek tartja, hogy felrúgva a 14. század óta tartó hagyományokat, még életében megválasztják, vagy kijelölik a buddhizmus tibeti ágának új vezetőjét - írja a Sankei Shimbun. Ez teljes szakítás lenne a reinkarnáció útján történő kijelölés hagyományaival. A láma ezzel a kínaiaknak üzent, akik állítólag maguk is választanának utódot.

A dalai láma egy interjúban elmondta: "Lehetséges, hogy én fogom kijelölni, vagy még az én életemben fogják megválasztani utódomat". A kijelentés üzenet Kínának, amely maga választaná meg az új buddhista vezető. A tibetiek sose fogadnának el egy kínaiak által kinevezett utódot - fogalmazott a láma. Ezzel előzné meg a halálát követő jogutódlással kapcsolatos vitákat.

A kínaiak ugyanis 1959 óta tartják teljes ellenőrzésük alatt Tibetet, ami a lámaválasztás tisztaságát is megkérdőjelezheti. A kínai hatóságok rendszeresen zaklatják a tibeti papokat és a civil lakosságot - állította a láma, aki szerint épp emiatt mostanában feszültté vált a kínai kormány és Tibet kapcsolata. A választással kapcsolatban megjegyzi - hasonlóan a pápaválasztáshoz - a legmagasabb rangú buddhista vezetők szavazás útján dönthetnének.

Korábban már többször kijelentette: soha nem fog újjászületni olyan területen, amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll. Dönthet úgy, ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újjá. Ugyanakkor azt is kijelentette: az ismételt reinkarnáció célja, folytatni a befejezetlen munkát, és amennyiben a tibeti helyzet változatlan marad - ami nagyon valószínű - újjá fog születni, hogy befejezhesse a küldetését.

A hagyományok szerint az elhunyt láma szelleme új testben születik újjá. Ezt követően a papok a halott reinkarnációját (yangsi - yang srid) keresik, aki egy kisfiú testébe költözik. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha például a kisfiú felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait. A kiválasztottat Lhászába viszik, hogy a többi láma tanítsa.

A dalai lámák Tibet vallási- és állami vezetői, akik jogukat és rangjukat a mongol Altan Kántól kapták még 1578-ban. A területet a 17. században egyesítette az 5. dalai láma - Lodzang Gjaco. Ettől kezdve a terület részleges hatalommal bíró vezetői voltak egészen addig, amíg a Kínai Népköztársaság 1949-ben meg nem szállta a fővárost, Lhászát. A térséget 1959-ben vonták teljes ellenőrzés alá, ekkor az utolsó - ma is élő - 14. dalai láma Indiába menekült. Jelenleg az észak-indiai Dharamsalában él, ahol a száműzött tibeti kormány is működik.

A láma népszerűségét mutatja, hogy a két legnagyobb japán buddhista szervezet meghívására az országba érkezett vallási vezető egyik jokohamai előadására kiadott 5000 jegy egy órán belül elkelt.