Ostorral és dörzskesztyűvel a csúcsra

A törökök a hatalmas gőzre és a csonttörő masszázsra esküsznek, a japánok szinte megégnek a forró vízben, az oroszok nyírfavesszővel csapkodják magukat, a zsidó férfiak és nők pedig kéthétig nem nyúlnak egymáshoz, hogy aztán az asszony elmenjen a mikvébe, és megtisztulva odaadja magát az urának. A Budapesten található török fürdők mellett még rengeteg másféle lehetőség van az izzadásra - ráadásul a mieink is jóval többet rejtenek a kihasználtnál -, ezekről tudhat meg többet ebből a cikkből.

Egyelőre csak izzadnak

Ha török fürdőről van szó, mindenkinek a Budáról ismert Király vagy Rudas jut eszébe, holott ez csak az egyik fajtája. A törökök két fajta fürdőt ismernek: az ilidzsát és a hamamot. Az ilidzsa egy központi és több, kisebb medencéből álló, természetes forrásokra épült hév- vagy termálfürdő, a hamamban pedig csak gőzkamrákat, mosdós, üldögélő fürdőt, szőrtelenítő és pihenő helységeket találni. "A jelentősebb típus, melyhez a budai fürdők is tartoznak, az illidzsa, melynél a nyolcszögű fürdőmedencéje fölött ívelő gömbkupolát nyolc zömök oszlop hordozza, hatalmas csúcsíves hevederek közvetítésével" - írja Dr. Soós Péter Jelenben élő múlt című írásában.

A török hamam (arabul hammam) a gőzfürdő közép-keleti verziója. Maga a hammam szó jelent fürdőszobát, wc-t, de néhány dialektusban meleg forrást vagy meleget árasztót is. Az iszlám birodalomban már a középkorban számtalan köz és magánfürdő épült, hogy eleget tehessenek a rituális mosakodás szabályainak. A szépítkezést, tisztálkodást az élet egyik legfontosabb részének tekintették, egész kicsi koruktól erre nevelték a gyerekeket.

Egy igazi török fürdőzés - akármelyik típusról is essék szó - jóval bonyolultabb mint ahogy azt a Rudas akár legrutinosabb vendégei is elképzelik. Míg a magyarok arról vitatkoznak szakértő arccal, hogy akkor a meleg vagy a hideg víz jön-e előbb, kimarad egy csomó izgalom, ami egyszerre okozza a kínok kínját és a gyönyörök gyönyörét. Jól mutatja az általunk ismert fürdőzés és a valódi közötti különbséget a törökországi Bodrum Hamam kelléklistája (a csomag nőknek ajánlott).

Pestemal: mindkét végén rojtozott anyag, a hónaljtól a comb közepéig fedi a testet. Általában kockás pamut, de az sem ritka, hogy tiszta selyem.

Nalin: fapapucs. Van teljesen sima verziója, de rengeteg módon díszíthetik, gyakori, hogy igazgyöngyöket aplikálnak rá, de az sem ritka, hogy ezüsttel borítják be.

Tas: egy fém - ez bármi lehet, ezüst, aranyozott, bronz - edény, amivel locsolhatjuk magunkat.

Szappantartó: ebbe a fém edénykébe - aminek füle is van, így jobban hasonlít egy kistáskához - sok minden kerül. A szappan mellett ebbe kell tenni egy durva kesztyűt a test lesúrolásához, egy pálmarostokból álló zsinórt a szappan habosításához, egy szarvból vagy elefántcsontból készült fésűt. Az edény alja lukas, hogy a víz kicsoroghasson belőle.

Kese: a már említett durva kesztyű nemcsak a piszok lesúrolására tökéletes, hanem egy jó frissítő masszázshoz is elengedhetetlen.

Ékszeresdoboz: lehet fém vagy fa is, általában bársony a teteje. Ebbe kell tenni az ékszereket.

Három törülköző: fejre, vállra, derékra.

Yayg: a pihenő helységekben szépítkezés előtt a hamam-szőnyegre terítik saját kis szőnyegüket az asszonyok.

Tükör, hennázáshoz kis edény, dobozka a szemöldökfestéknek, rózsaolaj (ez az egyetlen elfogadható illatosító fürdő után).

 

A hamamban három, egymásból nyíló terem van: a forró és a meleg szoba, illetve a pihenő. Az öltözőkből a vendégek legelőször a melegvizes terembe jutnak, ahol gőzfürdő várja őket. A helyiségben lévő hőmérsékletet és páratartalmat a padlóba épített agyagcsövekben áramoltatott víz hőfokával és mennyiségével szabályozzák. Ez azonban még csak a felkészülés a forró részlegre. A Hararet a fürdő legforróbb, legnedvesebb helyisége, hatalmas kupolája van, az apró ablakain átsejlő fény sejtelmes homályba borítja a teret, közepén márvány emelvény - a termálvizes fürdőkben ennek a helyén áll a medence -, ezen kell feküdni, a bemélyedésekben kis kutakból csordogál a víz. Az emelvényt a fürdővizet melegítő rendszer fölé helyezték. A felhevült padlót a fürdőszolgák vízzel locsolják, így keletkezik a test pórusainak megnyitását segítő pára. A vendégnek nincs más dolga mint hogy feküdjön az emelvényen és pihenjen. Először meg se érzi, hogy mitől olyan durva a hely, aztán elkezdi érezni a forróságot, majd leizzad az utolsó lábujjáig is (30-55 perc), ekkor következik a fürdő személyzete. Először a durva kesztyűvel jól ledörzsölik a testét, ezután jön a mindent mindenhonnan elmozdító, kitekerő masszázs, majd egy külön helységben a szappanból hatalmas habot vernek és ezzel beborítják, ezzel is jól megnyomkodják, majd lefürdetik. Akinek még van ereje, visszatérhet a melegvizes részbe.

 

A fürdő a szépítkezés helye is

Arról hogy mennyire jó és mennyire borzalmas a "török suhanc" kényeztetése Egressy Gábor drámai színész és rendező Törökországi naplójából értesülhetünk. Egressy 1849-ben emigrált Törökországba, igaz, '51-ben már vissza is tért. "Mit e török suhanc véghez visz az emberen, az nevezetes... egyetlen a maga nemében. Tökéletes bonctani jártassággal veszi rendre az emberi testnek egyes részeit, biztos könnyű kézzel szedi fel s mozgatja ki fekhelyökből izmait, aztán összevissza gyúrja, és dömöcköli az embert, különös gondot fordítván a netaláni beteg részekre. E szintoly kellemes hatásu, mint eredeti műtétel alatt világosan érzi az ember erejét visszatérni, s egész életmüvezetét megifjodni, ujjá születni. Lehetetlen, hogy ezen műtétel közben bizonyos delej nemű tényezők is ne szerepeljenek....A legény durva szőrzacskót húzva kezére; ismét bonctani szabatossággal dörzsöli a testet; s miután arról ekképp minden oda nem tartozót letakarított: elővesz egy cinezett réztálat, ebben bizonyos keleti rojtos növénnyel szappanhabot csinál, s ezzel az embert bekenvén magára hagyja".

 

A legények

 

Az Egressy által említett legények (törökül tellak) régen valóban egészen fiatal fiúk voltak, és gyakran a fürdetés és masszírozás mellett szexuális szolgáltatásokat is kellett nyújtaniuk. A török birodalom nem muszlim, alávetett népeiből - görögök, örmények, zsidók, albánok, romák - válogatták ki őket. Arra is sokszor akadt példa, hogy a tellak és a páciense között intim viszony alakult ki. Számos olyan feljegyzés maradt, miszerint regimentek folytattak többnapos csatákat, ha az egyikhez tartozó janicsár elrabolta az ellenséges csapat janicsárjának a szeretőjét. Ezeket a csatákat végül általában a tellak szívta meg, mivel a szultán úgy vetett véget a harcoknak, hogy felakasztatta a legényt. Ma a tellak feladatai közé semmiképpen nem tartozik semmilyen szexuális szolgáltatás, mégis a hamam oglani (fürdős fiú) kifejezés a homoszexuális szinonimája.