Mianmar titokban börtönzi be a tüntetőket

Vágólapra másolva!
Több tucat embert ítélt börtönre a mianmari rezsim a tavalyi tüntetések nyomán - közölte az Amnesty International. A jogvédők szerint bezértak tiltakozó buddhista szerzeteseket, és olyan embereket is, akik csak vízzel kínálták a tüntetőket.
Vágólapra másolva!

Legalább negyven tüntetőt, köztük hét buddhista szerzetest ítéltek titokban börtönbüntetésre Mianmarban a katonai junta ellen szervezett fél évvel ezelőtti tüntetésekkel kapcsolatban. Erről kedden adott hírt az Amnesty International (AI). A dél-ázsiai országban tavaly szeptemberben bontakozott ki tiltakozó mozgalom a szerzetesek vezetésével, a biztonsági erők azonban elfojtották a megmozdulásokat. Több ezer embert tartóztattak le, hétszázat máig fogva tartanak.

A londoni központú emberi jogi szervezet szerint a szerzetesek közül legalább negyvenet titokban börtönre ítéltek, "amiért békésen gyakorolták a szóláshoz és gyülekezéshez való jogukat". "Három embert csak azért ítéltek el, mert az utcán vizet adott a szerzeteseknek." A jogvédők felszólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy határozatban narasztalja el Mianmart a megtorlások miatt. A szeptemberben őrizetbe vett hétszáz tüntetőn kívül a junta fogságában sínylődik még 1150 politikai fogoly, akiket a tüntetések előtt vetettek börtönbe. Az ellenzék Nobel-békedíjas vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit az elmúlt 18 év nagyobb részében házi őrizetben tartották.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (HRC) múlt pénteken ítélte el a mianmari katonai kormány által elkövetett törvénytelenségeket, és felszólította Rangoont, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot, illetve kezdjen nemzeti párbeszédet az ország demokratizálása érdekében.

Egy hétfőn kiszivárgott tervezet szerint a junta által előkészített új alkotmány megkerülhetetlen parlamenti jelenlétet biztosítana a hadseregnek, és lényegében ellehetetlenítené Szú Kji visszatérését a politikai életbe. Az országban májusban tartanak népszavazást az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választások lesznek a katonai rezsim által meghirdetett "demokráciához vezető útiterv" részeként.

Az előző alkotmányt a hadsereg 1988-as hatalomátvétele után helyezték hatályon kívül. Bár a két évvel később megtartott választásokon egyértelmű győzelmet aratott a Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért, a katonai rezsim nem adta át a hatalmat.