Csökkentik a szegény gyerekek ételadagját a segélyezők

A növekvő élelmiszerárak miatt kényszerült feladni 450 ezer gyereket tápláló kambodzsai műveletét az Élelmezési Világprogram, Kenyában pedig csökkenteni kénytelenek az adagokat. Ha a világ lépést akar tartani a növekvő élelmiszerigénnyel, akkor szinte forradalomra lesz szükség a mezőgazdaságban, de ha ez nem jön össze, a gazdagabbaknak lejjebb kell adniuk igényeiket, hogy a szegényebbeknek is jusson étel - állítja a Chatham House brit agytröszt.

Csökkenti a világ legszegényebb gyerekeinek nyújtott ételadagokat az Élelmezési Világprogram (WFP) az emelkedő élelmiszerárak miatt. Az alapvető élelmiszerek ára olyan gyorsan emelkedik, hogy a szervezet élelmiszersegélyre fordított költségvetésének hiánya 500 millió dollárról (közel 80 milliárd forint) 755 millióra nőtt alig két hónap alatt. Ennek kompenzálására az adományozó országok eddig összesen 300 millió dollárt ígértek.

A pénz azonban már későn jön ahhoz, hogy a WFP változtatás nélkül folytathassa tevékenységét. Fel kellett például függeszteniük azt a programot, amelynek során 450 ezer kambodzsai gyereknek juttatnak ételt, és várhatóan felére kell csökkenteni az adagokat az 1,2 millió kenyai gyerek élelmezését biztosító másik kampányban. Josette Sheeran, a WFP igazgatója szerint szívszaggató döntéseket kellett meghozniuk. "Minden segítségre szükségünk van, amit azok a kormányok tudnak nyújtani, amelyek megengedhetik ezt maguknak" - idézte a The Guardian.

Többet esznek

Az élelmiszerárak növekedéséhez több tényező is hozzájárult, egyrészt a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növények termelésének felfutása, illetve a gyorsan fejlődő országok - India, Kína - lakosainak megnövekedett fogyasztása. Sheeran szerint a világban az elmúlt három évben több élelmet fogyasztottak, mint amennyit megtermeltek, jóllehet a növekvő árak nyomán felfutóban van a termelés is.

Az élelmiszerárak emelkedésének körülményeivel foglalkozik a Chatham House áprilisi jelentése. A londoni központú agytröszt szerint elsősorban a gyorsan fejlődő gazdaságokban felfutó kereslet okozza az árnövekedést, amihez hozzájárulnak a bioüzemamyagok, a rugalmatlan utánpótlás, a történelmi mélyponton lévő raktárkészletek és néhány spekulatív befektetés. A hatásra csak ráerősített az a néhány ország, amely visszafogta exportját, és megpróbált készleteket felhalmozni.

Lejjebb adni az igényeket

A kutatók szerint közép- és hosszabb távon a klímaváltozás, a termelés növekvő energiaigénye, a termőföld- és vízhiány is akadályozhatja az egyre növekvő kereslet kielégítését. Rövid távon azt javasolják, hogy fokozni kell a segélyezés mértékét és minőségét, illetve közvetlen ételosztás helyett pénz, illetve ételjegy osztására kell áttérni, de a legfontosabbnak az élelmiszer-termelés fokozását tartják. A Világbank szerint 2030-ra 50 százalékkal nő majd az élelmiszfogyasztás, aminek a kielégítésére a Chatham House szerint szinte egy újabb mezőgazdasági forradalomra, illetve jelentős mezőgazdasági befektetésekre lesz szükség a fejlődő országokban.

Ha a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, akkor azonban globális szinten merül fel majd a "méltányos részesedés" kérdése, vagyis a többet fogyasztó és egyre bővülő középosztálynak kell lejjebb adnia igényeiből. Már most komoly hatása van ugyanis annak, hogy akik megengedhetik maguknak, egyre inkább a gabonatermeléshez képest viszonylag kevésbé hatékonyan készülő hús- és tejkészítményeket fogyasztják. Ezzel ugyanis tovább csökkentik a szegényebbek alapvető élelemhez jutásának esélyeit - álllítják a Chatham House kutatói.