Az elnök álmain hízhatnak a szerb radikálisok

Nyolc év után juthatnak vissza a szerb kormányba a radikálisok. Boris Tadic elnök pártszövetsége mögül ugyanis a jelek szerint kihátrál Vojislav Kostunica kormányfő pártja a vasárnapi választás után. Szerbia az EU-álom és a koszovói rémálom között választ: az elnök az unióba vágyik, de nem mer lemondani Koszovóról, a radikálisoknak és Kostunicának a nemzeti érzés a fontosabb és csak a liberálisok legyintenek, ha Koszovóról van szó. Tadic pártját a magyarok menthetik meg, feltéve, hogy elég sok szavazatot szereznek.

Egyre feszültebb kampánnyal hangolnak a pártok a vasárnapi szerb parlamenti, helyhatósági és önkormányzati választásokra. A feszültség érthető, hiszen az idén január végén megtartott elnökválasztást követően több korábbi politikai tényező is megváltozott Belgrádban. Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása és az Európai Unió integrációjáért vívott harcban, úgy tűnik, átrendeződhetnek a közel nyolc éve kialakult politikai szövetségek. Ezt az átrendeződést tükrözi, hogy a tavaly januárban megválasztott szerb kormánykoalíció március eleji bukását éppen Koszovó függetlenné válása okozta.

Az azóta eltelt két hónap alatt ugyanis kiderült, hogy a Vojislav Kostunica miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt és az Új-Szerbia mozgalom (DSS-NS) inkább a Hágában megvádolt Vojislav Seselj nevével fémjelzett Szerbiai Radikális Párttal (SRS) alkotna koalíciót. Ezt a tényt az időközi parlamenti választásokat kiíró Kostunica és az SRS jelenlegi vezetője - az idén január közepén megtartott elnökválasztáson második helyezést elérő - Tomislav Nikolic is megerősítette. A B92 tévécsatornának adott csütörtöki interjújában Nikolic már egy lehetséges együttműködésről beszélt, mint mondta: a radikálisok legszívesebben Kostunicával szövetkeznének. A lehetőséget maga a miniszterelnök sem vetette el, aki a B92-nek megerősítette, hogy pártja jelenleg szívesebben lépne koalícióra Nikolic radikálisaival, mint volt partnerével, a Boris Tadic elnök vezette, mérsékelt és EU-párti Demokrata Párttal (DS).

Kostunica elfordulásával - aki az elmúlt hetekben folyamatosan kritizálta az államfő minden egyes lépését - Tadic pártja kiszorulhat a kormányzásból. Így nyolc év után először fordulna elő az, hogy a parlamenti választások során rendre a legtöbb szavazatot kapó radikálisok 2000 után ismét kormányzati szerephez juthatnának. Ez ugyanis eddig azért nem volt lehetséges, mert Kostunica rendre Tadic mellé állt, és a két párt együtt képes volt kialakítani a 250 fős szerb parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget.

A Kostunica-Nikolic együttműködést segíti a szerb szocialisták (SPS) egy hónapja közzétett felhívása is. Az egykor a volt szerb diktátor, Slobodan Milosevic irányítása alatt álló párt vezetése ugyanis jelezte: kész támogatni a radikálisokat, annak érdekében, hogy Tadic pártja ne kerüljön újból kormányra. Az SPS közleményben szólította fel választóit, hogy szavazzanak a radikálisok jelöltjeire.

A lehetetlent célozta meg

A B92 tévécsatorna szerint a radikálisok kampányukban elzárkóztak az uniós integrációtól. Az SRS jelenlegi vezetője - aki az unió helyett inkább az orosz orientációt támogatná szívesebben - szerint mindez csak úgy lenne elképzelhető, ha az EU tiszteletben tartaná Szerbia területi integritását, és nem támogatná Koszovó egyoldalú függetlenségét. A radikálisok éppen ezért utasítják el a szerb elnök EU felé tett gesztusait, és Moszkvától várják a koszovói ügy megoldását.

A választási hajrában így egyre több kritika éri Tadic politikáját. A szerb radikálisok legújabban azt vágják az államfő fejéhez: a lehetetlennel próbálkozik a szerb elnök vezette Az Európai Szerbiáért elnevezésű pártszövetség, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy egyszerre szálljon harcba Szerbia uniós integrációjáért és a koszovói területek megtartásáért. Nikolicék szerint azonban Tadic - a parlamenti felhatalmazás nélkül - múlt hét kedden aláírt szerb uniós stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséért cserébe feladta Koszovó visszaszerzésének lehetőségét.

Tadic az EU-val kecsegtet

A szerződés megkötése óta a radikálisok és maga Kostunica is élesen bírálta az államfő lépéseit. Az elnökválasztáson is részt vevő, az elmúlt években számtalan újságírót, műsorszerkesztőt megfenyegető Velimir Ilic - aki Kostunica szövetségeseként az Új-Szerbia mozgalmat vezeti - egyenesen hazaárulónak nevezte Tadicot. A Press című belgrádi lapnak adott vasárnapi interjújában mindemellett leszögezte: pártja minden lehetőséget kizárt arra vonatkozóan, hogy együttműködjön korábbi koalíciós partnerével. Ilic azt is kilátásba helyezte, hogy egy új - radikálisokból és az ő táborukból felálló - parlamenti többség akár meg is foszthatja államfői tisztségétől Boris Tadicot, akit hétfőn a Blic című belgrádi lap szerint Ilicen kívül ismeretlenek halállal is megfenyegettek. Az Új-Szerbia vezetője azonban még ennél is messzebb ment: kijelentette, mindenki hazaáruló, aki támogatja Szerbia uniós integrációját.

Bár Kostunica nem volt olyan vehemens, mint Ilic, mégis többször utalt arra, hogy az uniós társulási szerződés jövője nagyban függ attól, hogy május 11-ét követően kik veszik majd át Szerbia irányítását. "Egy Tadic nélküli új szerb kormány ugyanis mindenképp megsemmisíti a Szerbia és az EU között aláírt megállapodást" - mondta még múlt hét pénteken a kormányfő.

A mérleg nyelve

Az uniós integrációs tervével egyedül maradt Tadic pártja így kénytelen új szövetségesek után nézni. A B92-nek adott csütörtöki interjúban azt mondta: pártja mindenkivel kész koalíciót kötni, ha a másik féllel sikerül az alapvető politikai irányvonalakban (uniós integráció és Koszovó kérdése) megegyezésre jutni. A radikálisok és a Kostunica vezette demokraták helyett a választáson induló huszonkét politikai csoport közül - azok támogatottságát és a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges öt százalék elérése szempontjából - csupán két lehetséges partner jöhet szóba: a Cedomir Jovanovic vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) és a három vajdasági magyar pártból létrehozott Magyar Koalíció (VMK). Az együttműködést azonban a két párt választási szereplése is nagyban meghatározza.

Kostunicán múlhat minden

A két párt azonban nem feltétlen híve a jelenlegi elnök politikájának. Ezzel maga Tadic is tisztában van, és a B92-nek elmondta: a liberálisok abban az esetben számíthatnak lehetséges koalíciós partnernek, ha feladják - a Szerbiában egyedül általuk képviselt - "Koszovó végleg elveszett" nézetüket. A Magyar Koalíció, amely alaphelyzetben több kérdésben is egyetért a szerb elnökkel, ugyancsak feltételekhez kötné az esetleges szövetséget. Pásztor István, a három vajdasági magyar párt koalíciójának listavezetője két hete a B92-nek azt mondta: a VMK számára a legfontosabb kritérium az, hogy a lehetséges partner támogatja-e Szerbia uniós integrációját.

Az előzetes felmérések szerint azonban ez is kevés lesz ahhoz, hogy Tadic pártja újra kormányt tudjon alakítani. A Gallup és a CeSID májusi elején végzett közvélemény-kutatásai is közel azonos eredményt mutattak. Az előrejelzések alapján vasárnap a radikálisok nyerik a választást, és a 6,7 millió szavazásra jogosult választópolgár szavatából előreláthatólag 1,4-1,55 milliót kaphatnak. A két közvélemény-kutató intézet szerint a szoros küzdelemben az államfő vezette Az Európai Szerbiáért pártszövetség szerzi meg a második helyet. Mindkét felmérés öttel több parlamenti mandátumot jósol a Nikolic vezette radikálisoknak.

A mérleg nyelve így a Kostunica-Ilic páros lesz - állítják a közvélemény-kutatók, akik szerint a volt kormányfő vezette párttömörülés döntheti el, merre tartson Szerbia. Az előrejelzések szerint ugyanis Tadicnak önmagában kevés lesz a liberálisok 15 és a Magyar Koalíció öt mandátuma, és ha nem sikerül a megegyezés Kostunicával, akkor akár veszélybe is kerülhet a szerb uniós integráció sorsa.