Garanciákkal csábítja az íreket az EU

Az Európai Unió írásos garanciát ajánl Írországnak, hogy a lisszaboni szerződés elfogadásával nem sérül a szuverenitása olyan területeken, mint az adózás, a hadügy vagy a családpolitika. Ha az írek ezt sem fogadják el, néhány uniós ország külön úton indul a mélyebb integráció felé.

Írország a szuverenitását félti

Garantálná az Európai Unió Írország számára, hogy a közös alkotmány nem veszélyezteti az állam szuverenitását. A lisszaboni szerződés ír népszavazási kudarca óta ez az első komolyabb megoldási ötlet az EU-ban, mely megmenthetné az alkotmányt.

A lisszaboni szerződés erősítené a tagállamok integrációját az EU-ban, viszont kevésbé kötné össze őket, mint a korábban elbukott alkotmány tervezete. Az íreknek ajánlott garanciák olyan szakterületekre terjednének ki, mint az adózás, a hadügy vagy a családpolitika - írja a Financial Times brüsszeli forrásokra hivatkozva. A kezdetleges állapotban lévő tervezet szerint nem a pótalkotmányként kidolgozott lisszaboni szerződés szövegét írnák át, hanem egy külön dokumentumot hoznának létre a garanciákról, melyet minden kormánynak - azoknak is, amelyek a lisszaboni szerződést már ratifikálták - el kellene fogadnia.

Tartalmi változást nem hozna az új dokumentum, mert jogilag az uniós alkotmány nem csorbította volna Írország szuverenitását az említett területeken, a jelentősége inkább abban ál, hogy ezt explicit módon ki is mondja. A nem szavazatok melletti kampány ugyanis éppen azzal lett sikeres, hogy azt üzente az embereknek, az unió át akarja venni a szabályozást a legkényesebb területeken is.

Csütörtökön EU-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, és sok múlik azon, hogyan fogadja a kiegészített tervét Brian Cowen brit kormányfő. Ha támogatja az ötletet, a következő, októberi EU-csúcstalálkozóra már részletes javaslatról tárgyalhatnak. Egyelőre kérdéses, hogy egy ilyen tervezet elfogadása után tartana-e újabb népszavazást Írország.

Ha ezek után sem fogadnák el a közös alkotmányt az írek, elképzelhető, hogy néhány ország különutat választ a mélyebb politikai és gazdasági integráció felé. A nizzai szerződés szerint ugyanis minimum nyolc ország összefogása esetén a részt vevő államok közösen életbe léptethetnek olyan rendelkezéseket, amelyeket a többi tagállamnak nem kell alkalmaznia.