Megnyitják az utolsó óriás olajmezőt a szaúdiak

Jövőre megnyitja utolsó hatalmas olajmezőjét Szaúd-Arábia. A világelső olajtermelő ezzel próbálja lejjebb tornászni az olajárat, hogy fenntartsa a keresletet az ásványkincsre. Hatalmas beruházással, városnyi méretű ipartelepet építettek a sivatag közepére, hogy kinyerjék az USA összes készleténél is többre becsült olajkincset. Jövőre indítanák a termelést, de vevőket egyelőre nem találtak az olajra.

Nagy lendülettel folyik a világ második legnagyobb olajlelőhelyének - és egyik utolsó óriás olajmezejének - tartott Khurais-mező kitermelésének előkészítése Szaúd-Arábiában. A Rijádtól 150 kilométerre keletre fekvő mezőn, a szaúdiak szerint 27 milliárd hordónyi olajat rejt a föld - többet, mint az USA bizonyított készlete -, és jelentősen növeli majd a királyság olajtermelését, ha működésbe állnak a kutak - egy év múlva. Azt mondják, több mint 10 milliárd dollárt fordítanak a feltárásba, és összesen 28 ezer ember dolgozik a projekten.

A New York Times szerint hatalmas építkezés folyik az Arab-félsziget sivatagjának szívében. 20 ezer - zömében dél-ázsiai - munkás szorgoskodik a 40 fokos hőségben. Két év alatt építették a hatalmas ipari komplexumot, stadionméretű olajtartályokkal, és másfél kilóméteres, négyemeletes csőtárolóval. A három olajtartály közel 2300 köbméteres. Számos új technológiát is bevetnek - például sokágú kutakat és mikroszkopikus robotokat, amelyek átúsznak az olajkészletet tároló kőzetek repedésein -, hogy növeljék a termelékenységet, és hogy a jelenlegi 50 százalékról 70 százalékra növeljék a kinyerhető olaj arányát.

Hatalmas vezetékrendszert is építenek, amin keresztül tengervizet vezetnek ide a Perzsa-öbölből. A tengervíz beinjektálásával még több olajat hoznának felszínre. Ezt a technológiát ugyanakkor elsősorban kimerülő félben lévő olajmezőkön szokták alkalmazni, ezért sokan úgy vélik, a hatalmas szaúdi olajmező csak ábránd. A szaúdiak szerint azonban csak költséghatékonyság miatt építették meg már most a tengervíznek a csöveket.

A kétkedők meggyőzésére a szaúdiak túrát szerveztek újságírók számára, hogy megmutassák a kitermelés helyszínét. A New York Times riportere városnyi méretű ipartelepről, napszemüvegeikben és napvédő maszkjaikban ufo-kinézetű munkásokról, és a hullámzó dűnékre nyíló kilátást elhomályosító gázfáklyákról írt.

A szaúdiak régóta szorgalmazzák a nagyobb önmérsékletet az OPEC-ben az olajárral kapcsolatban, szerintük a drága olaj csak a természetvédelmet és az alternatív üzemanyagokat népszerűsíti, ami leginkább a kitermelőknek káros. Sejk Ahmed Zaki Jamani volt szaúdi olajminiszter kedvenc mondása volt, hogy a kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő. Ezért az ország igyekezett úgy szabályozni a termelést, hogy a stabil árakkal minél tovább fenntartsa az olajkort. Az emelkedő igények azonban felemésztették a kínálat és a kereslet közötti különbségeket, ezért igyekeznek kiaknázni az utolsó nagy olajmezőt. A Khurais-mezőt - és két kisebb szomszédos lelőhelyet - 1957-ben fedezték fel, de csak kismértékben nyitották meg eddig.

Jövő nyáron már napi 1,2 millió hordónyi olajat akarnak kitermelni, de kérdéses, lesz-e rá vevő. A beruházást irányító Aramco emberei, elképedve tapasztalták, hogy hiába válik hamarosan elérhetővé a hatalmas készlet, a piac még mindig úgy viselkedik, mintha hiány lenne olajból: hiába kerestek meg egy csomó nemzetközi vállalatot, hogy szükségük van-e olajra, nem találtak vevőket - írja az amerikai lap.