Kiszabadult a leghíresebb kolumbiai túsz, Ingrid Betancourt

A kolumbiaia hatóságok kiszabadították a FARC nevű gerillaszervezet fogságából Ingrid Betancourt egykori elnökjelöltet, akit hat évvel ezelőtt ejtettek túszul. A túszmentő akciót egy jól szervezett trükkel, egyetlen lövés leadása nélkül hajtották végre. A francia-kolumbiai kettős állampolgárságú politikus kiszabadítása is az egykor erős gerillaszervezet gyengülését mutatja.

Betancourt hat év fogság után

Ingrid Betancourt-ral együtt nyerte vissza szabadságát három amerikai állampolgár és 11 kolumbiai katona is. A három amerikai a védelmi minisztérium szerződtetett munkatársa volt, és akkor került fogságba 2003-ban, amikor könnyű repülőgépük kényszerleszállást hajtott végre az őserdőben. A kolumbiai védelmi miniszter szerint mindannyian épek és egészségesek.

A francia-kolumbiai kettős állampolgár Betancourt-t több mint hat éve rabolták el, miközben az elnökválasztás egyik résztvevőjeként kampánykörúton vett részt. Az asszony a többi tússzal együtt helyi idő szerint szerda délután érkezett a bogotai repülőtérre egy katonai támaszpontról. Kilépve a gépből hosszasan ölelte édesanyját, majd férjét. A repülőtéren köszöntötte az asszonyt Juan Manuel Santos védelmi miniszter. Ingrid Betancourt katonai gyakorlóruhában volt, mosolygott, a tévéközvetítésekből ítélve jó egészségi állapotnak örvend. A kolumbiai média által idézett első nyilvános megszólalásában köszönetet mondott a kolumbiai hadseregnek kiszabadításért. Azt mondta, hogy szabadulása a béke jelét jelenti Kolumbia számára.

Egy lövés nélkül

A túszmentő akcióról Santos elmondta, hogy egyetlen lövés sem dördült el. A kolumbiai hadsereg hírszerzői beférkőztek a gerillák soraiba, és elhitették a túszokért felelős helyi parancsnokkal - mozgalmi nevén Cesar -, hogy elviszik a foglyokat Alfonso Canóhoz, a FARC első számú vezetőjéhez. A túszokat három csoportba osztva elszállították a gyülekezőhelyre, ahol két helikopter várt rájuk, amelyet a katonai hírszerzés emberei vezettek. A helikopter a túszokkal együtt felszállt, Cesart egyik társával együtt a levegőben tették ártalmatlanná, a gerillák nem tanúsítottak ellenállást.

Ingrid Betancourt szabadulásának híre pillanatok alatt körbejárta a világot, hiszen a kolumbiai asszony és viszontagságos sorsa valóságos szimbólum lett, és rávilágította a világ figyelmét a túszok szenvedéseire. Más, kiszabadult foglyok beszámolóiból lehetett tudni, hogy az egykoron energikus és magabiztos asszonyt rendkívül megviselte a fogság. Betancourt átesett fertőző májgyulladáson, trópusi bőrbetegsége volt, depresszióba esett. Az egyik fogoly arról számolt be, hogy a gerillák fához kötözték az asszonyt, amikor megpróbált elszökni.

Gratulációk Kolumbiának

A világ számos országának vezetője azonnal gratulált a kolumbiai kormánynak a sikeres túszszabadításhoz. Nicolas Sarkozy francia elnök nyilvános tévéüzenetben - a kiszabadult túsz lányának és fiának társaságában - gratulált Álvaro Uribe kolumbiai elnöknek, és felszólította a kolumbiai gerillákat, hogy vessenek véget "abszurd harcuknak". George Bush amerikai elnök is méltatta a kolumbiai hatóságokat, "erős vezetőnek" nevezte a kolumbiai elnököt. A spanyol kormány nagy megelégedésének adott hangot, és a FARC többi túszának szabadon engedését követelte. Vatikán "jó hírnek" nevezte az asszony szabadulását, a Szentszék szerint ez arra ad reményt, hogy a többi túsz is elnyeri szabadságát, és béke köszönt Kolumbiára.

A FARC három évtizede folytat harcot, és egykor 17 ezer fegyverese is volt. A hadsereggel folytatott harcok során és a gerillák tömeges kilépése miatt a FARC létszáma mára 9 ezerre apadt. Komoly csapás volt a szervezetre, hogy májusba szívinfarktusban meghalt a FARC legendás alapítója és vezetője, Manuel Marulanda Véleznek. Emellett a FARC elveszítette két másik vezetőjét, ami szétzilálta a szervezetet. Az egykor hatalmas gerillaszervezet gyengülését mutatja a mostani eset is - jegyezte meg a BBC tudósítója. A FARC továbbra is mintegy 700 túszt tart fogva, akik között van mintegy 40 ismertebb személyiség is. Álvaro Uribe államfő ugyanakkor kijelentette, szerinte a FARC korszaka a végéhez közeledik, hála az állam politikájának.

Egy túsz élete

Ingrid Betancourt Bogotában született - 1961. december 25-én -, szülei is politikusok voltak. Anyja a főváros egyik igen szegény negyedét képviselte a törvényhozásban, apja Gustavo Rojas Pinilla diktatúrája idején miniszter, majd diplomata volt. Betancourt kisgyerekként került Párizsba, miután apját Kolumbia UNESCO-nagykövetévé nevezték ki. Gimnáziumi tanulmányai végeztével a patinás Institut d,Études Politiques de Paris (Scienes Po) hallgatója lett. Diplomája megszerzése után házasságot kötött, férje Fabrice Delloye szintén a Scienes Po hallgatója volt. A párnak két gyereke, Melanie és Lorenzo született.

A házasságkötés révén Betancourt francia állampolgárságot kapott. 1989-bent tért vissza Kolumbiába, 1990-től a pénzügyminisztérium munkatársaként dolgozott. Édesanyja népszerűségére is támaszkodva 1994-ben beválasztották a képviselőházba, kampányában harcot hirdetett a korrupció ellen. Terminusa alatt Partido Verde Oxigeno (Zöld Oxigén Párt) néven saját pártot alapított. Képviselőként élesen támadta Ernesto Semper elnököt, aki választási kampányában pénzt fogadott el a hírhedt Cali-kartelltől.

Betancourt képviselői terminusa alatt elvált francia férjétől, majd újból férjhez ment. 1998-ban már a szenátusi székért indult, hatalmas fölénnyel választották be a felsőházba. Ekkoriban már több halálos fenyegetést is kapott, ezért gyerekei az apjukhoz költöztek. 2002-ben versenybe szállt az elnöki pozícióért. Kampánya során saját felelősségére az időközben - a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány között újfent megszakadt tárgyalások miatt - tűzfészekké váló demilitarizált kolumbiai övezetbe utazott. Innen azonban már nem tért vissza, a FARC 2002. február 23-án elrabolta.

Elrablása ellenére a szavazólapon szerepelt a neve, de alig egy százalékot ért el. A hivatalba lépő Uribe-adminisztráció elzárkózott a fogolycserétől, így Betancourt és a többi politikai fogoly kiszabadítására csak mentőakció révén kerülhetett volna sor. A család azonban a korábbi túszmentő akciók tragédiába torkollása miatt elzárkózott ettől.

A politikusnő kiszabadítására több nemzetközi humanitárius akció is indult, a kiszabadítására való törekvések Nicolas Sarkozy francia elnök hivatalba lépésével, valamint a Betancourt romló egészségügyi állapotáról szóló híreket követően erősödtek fel. Franciaország 2008 áprilisában orvoscsoportot is küldött a hírek szerint fertőző májgyulladásban és bőrbetegségben szenvedő, és egy 2007 novemberi fotó alapján nagyon lesoványodott fogoly gyógyítására, a FARC azonban akkor nem engedte a közelébe a doktorokat.