Öt halott a mongol zavargásokban

Vágólapra másolva!
Öten meghaltak, és több százan megsebesültek a mongol fővárosban a kedden este kitört zavargásokban. A tüntetők a kormányzó párt választási győzelmével kapcsolatban az eredmények meghamisítását gyanítják. A tüntetők este megtámadták a választásokon győztes kormánypárt székházát, és felgyújtották. Mongóliában rendkívüli állapotot hirdettek ki.
Vágólapra másolva!

Öten meghaltak és több mint háromszázan megsebesültek meg a zavargásokban, amelyek kedden este törtek ki a mongol fővárosban, Ulánbátorban. A tüntetők szerint ugyanis meghamisították a hét végi választások eredményét. A mongol igazságügyi miniszter szerda reggeli bejelentése szerint a sebesültek között legalább egy külföldi - egy japán állampolgár - van. Az erőszakos cselekmények miatt mintegy 700 embert vettek őrizetbe.

A zavargások után, amelyek során felgyújtották a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) székházát, Nambarín Enhbajar államfő rendkívüli állapotot hirdetett ki. Az intézkedés egyelőre négy napra szól. Szerda reggel megerősítették a kormányépületek rendőri védelmét.

Helyi sajtójelentések szerint reggelre eloltottak a városban minden tüzet. A Mongol Népi Forradalmi Párt székháza teljesen leégett. A televízióban látni lehetett Szandzságín Bajar kormányfőt, amint az elszenesedett romok között járkál kezét imára kulcsolva.

A mongol választási bizottság még nem közölte a vasárnapi választás hivatalos végeredményét, de az előzetes eredmények szerint a MNFP többséget szerzett a 76 fős parlamentben. A választási bizottság helyettes vezetője, Bajarszajhán szerint a szükségállapot kihirdetése nincs befolyással a bizottság munkájára és reményeik szerint még szerdán közlik a végeredményt.

Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Cahiagín Elbegdordzs kedden sajtóértekezleten jelentette be, hogy nem fogadja el a hivatalos eredményt, mert szerinte meghamisították. Nemzetközi megfigyelők szerint azonban a választások alapvetően szabadok és tisztességesek voltak, ami ritkán történik meg a közép-ázsiai országokban. Apróbb problémák csak a szavazatok összeszámlálásakor adódtak, mivel az új választási szabályok miatt több helyen nem voltak biztosak benne hogyan összesítsék a voksokat.

Kiegyenlített erőviszony

A kormánypárt székházánál több ezer tiltakozó gyűlt össze, az épületet háromszoros rendőrsorfal vette körül. A tüntetés kezdetben békés volt, de később a részvevők köveket és üvegpalackokat dobáltak a székházra, betörték ablakait, és kisebb csetepatékat vívtak a rendőrökkel, akik lövésekkel próbálták feloszlatni a tömeget. A tüntetők később felgyújtották az épületet. Több ezer fős tüntetés volt Ulánbátor legfőbb terén is. A rendkívüli helyzetek elkerülése végett a rendőrséget és a belügyi csapatokat már a választás előtt három nappal fokozott készültségbe helyezték.

Forrás: EPA

A választásokon 12 párt, egy pártkoalíció és több független jelölt indult, de a verseny elsősorban a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt és az ellenzéki Demokrata Párt között folyt. A négy évvel ezelőtti választáson a két győztes párt egyaránt 36 helyet szerzett a 76 tagú Nagy Állami Hurálban (parlamentben), ami ingatag politikai viszonyokat teremtett: azóta három miniszterelnöke is volt az országnak. Legutóbb tavaly novemberben volt váltás a kormány élén. Akkor Mijigombo Enkhbold távozott a posztról, aki 2006 januárjában lett kormányfő. Saját pártja kezdeményezte menesztését, mert túl gyengének találták az általa vezetett kabinetet.

Pénzt ígértek

A választás tétje jelentős: aki megszerzi a többséget és kormányra juthat hatalmas pénzek fölött rendelkezhet, ha sikerül módosítani a bányászati törvényt, amely révén lehetővé válik külföldi befeketők bevonása az iparágba. A réz-, arany-, szén- és uránkincsben gazdag ország irányában egyre nagyobb az érdeklődés. Ezt a nyersanyagok árának növekedése, és az ugyancsak emelkedő kínai igény is fokozza.

Az előző parlament nem tudott zöld ágra jutni a törvény módosításáról, emiatt függőben van többek között egy sokmilliárd dolláros réz- és egy szénbányaberuházás is. Befektetők szerint az új beruházások révén akár 34 százalékkal is megugorhat az ország nemzeti összterméke, amit tovább növelhet majd újabb bányák nyitása.

A pártok igyekeztek is kihasználni az ígéretes lehetőséget, a kampányban nem aprózták el az ígéreteket: pénzzel igyekeztek maguk mellé állítani az embereket. Az ellenzéki párt egymillió tugrik (közel 130 ezer forint), a kormánypárt pedig másfél millió tugrik (több mint 190 ezer forint) részesedést ígért minden mongol állampolgárnak az ásványkincs-készletek kiaknázásából.

A bányatörvény ugyanakkor érzékeny téma az országban, ahol a növekvő ásványkincskitermelés ugyan jelentős - 10 százalék körüli - volt az előző évben, ám a népesség jelentős része továbbra is nagy szegénységben tengődik.