Évszázados szabályt íratott át Sarkozy

A francia elnök ezentúl beszédet mondhat a parlamentben, amire 1875 óta nem volt lehetősége - ez a hétfőn este, egyetlen fős parlamenti többséggel elfogadott alkotmánymódosítás leginkább vitatott pontja Franciaországban. Az elnöki mandátum ugyanakkor legfeljebb két ciklusra korlátozódik, és a parlament megvétózhat bizonyos elnöki kinevezéseket.

A lehető legszorosabban végződött az alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazás Franciaországban - egyetlen szavazaton múlott, de végül átment Nicolas Sarkozy reformtervezete. A módosítás leginkább vitatott pontjának értelmében az elnök ezentúl beszédet mondhat a francia parlamentben.

Erre az államfőknek 1875 óta nem volt jogosítványuk Franciaországban, a törvényhozás és a végrehajtó hatalmi ág szimbolikus szétválasztása miatt. Az ellenzék szerint a reform "monokráciává" változtatja Franciaországot, és a változtatás elfogadása egyenértékű "Sarkozy király"' megkoronázásával - írja a BBC.

Az alkotmánymódosítás ugyanakkor kétszer öt évre korlátozza az elnöki madátumot, vétót biztosít a parlament számára meghatározott elnöki kinevezésekkel kapcsolatban, megszünteti a parlamenti bizottságok kormányzati ellenőrzését, és lehetővé teszi, hogy a parlament saját hatáskörben állítsa össze a napirendjét.

A Dublinban tartózkodó Nicolas Sarkozy a francia demokrácia győzelmének nevezte a módosítás elfogadását. "A változás és fejlődés tábora győzött a maradiság és mozdulatlanság tábora felett" - idézte az elnök szavait a BBC. Sarkozy szerint a reform több hatalmat biztosít a parlamentnek, és elszámoltathatóbbá teszi az államfőt.

A szavazás eredménye nagy győzelem a francia elnök számára, akinek választási kampányában kiemelt jelentőséget kapott az alkotmány átalakítása, véli a BBC párizsi tudósítója. A parlamentben 539 igen és 357 nem szavazatot kapott a javaslat, ami azt jelenti, hogy az alkotmánymódosításhoz szükséges háromötödös többségnél egyetlen szavazattal sikerült többet szerezni.