Megágyazott a szerb politika Karadzic elfogásának

Az elmúlt hónapokban szép csendben olyan belpolitikai változások mentek végbe Szerbiában, amelyek megteremtették a lehetőségét annak, hogy őrizetbe vegyék Radovan Karadzic háborús bűnökkel vádolt egykori boszniai szerb vezetőt. Hosszú vajúdás után összeállt egy koalíció, amelynek tagjai lettek a valaha Slobodan Milosevic által vezetett szocialisták is.

Szerbiában két hete alakult meg az új, az Európai Unióhoz közeledni kívánó kormány, majd rögtön ez után távozott posztjáról Rade Bulatovic, az állambiztonsági szolgálat (BIA) főnöke. Minden bizonnyal ezeknek a változásoknak is közük volt ahhoz, hogy hétfőn elfogták a közel 13 éve keresett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzicot.

A Szerbiával foglalkozó elemzők körében ugyanis általános volt a vélekedés, hogy a szerb hatóságok tudják, hol van Karadzic - és a többi háborús bűnnel vádolt egykori vezető -, de nem akarják őket elfogni és átadni a nemzetközi törvényszéknek. Most utólag úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapok belpolitikai változásai megágyaztak az őrizetbe vételnek.

Május 11-én tartották meg a parlamenti választásokat, miután Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása miatt lemondott Vojislav Kostunica miniszterelnök és kormánya. A legtöbb parlamenti helyet a Hágában emberiség elleni bűnökkel megvádolt Vojislav Seselj nevével fémjelzett Szerbiai Radikális Párt szerezte, de sem ez a párt, sem a Boris Tadic elnök vezette, Nyugat-barát Demokrata Párt nem tudott kormányt alakítani.

Eleinte úgy tűnt, a radikálisok szövetkeznek a Kostunica által vezetett, szintén nacionalista Szerbiai Demokrata Párttal, annak koalíciós partnerével, az Új Szerbiával és a néhai vezető, Slobodan Milosevic pártjával, a Szerbiai Szocialista Párttal. A mérleg nyelvévé előlépett szocialisták csaknem másfél hónapon át tárgyaltak a legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező radikálisokkal és a nacionalistákkal, végül azonban közölték, hogy mégis inkább a demokratákkal kívánnak kormányt alakítani.

Ezzel a lépésével a szocialista párt vezetése legjobban saját támogatóit lepte meg, hiszen szabad utat adott olyan, tíz pártból álló koalíció létrehozásának (ennek tagja a Vajdasági Magyar Szövetség is), amely legfontosabb feladatának az ország európai uniós integrációját tekinti. A parlament többsége július 7-én szavazott bizalmat a demokrata Mirko Cvetkovic által vezetett kabinetnek.

Az átállásért nagy árat kértek a 250 parlamenti helyből mindössze 11-et megszerző szocialisták: vezetőjük, Ivica Dacic miniszterelnök-helyettes lett, és három miniszteri posztot is kaptak a kormányban: az oktatási, az infrastrukturális, illetve az energiaügyi és bányászati tárcát. A szocialistákkal szövetséges, 5 mandátumot birtokló Egyesült Szerbiai Nyugdíjas Párt is kapott egy minisztériumot, a szociális ügyekét.

Szerbia és az EU közeledésének (ami a gyakorlatban a vízummentességet és az anyagi támogatást jelentene) előfeltétele, hogy Belgrád elfogja és kiadja az összes, még mindig körözött háborús bűnöst a nemzetközi törvényszéknek. A nacionalisták szemében azonban a Hága által megvádolt személyek nem háborús bűnösök, hanem nemzeti hősök, így szó sem lehet a kiadatásukról.

A szerb hatóságok már a kormány megalakulása előtt, június elején tettek egy komoly gesztust a háborús bűnösök ügyében, amikor elfogták a 2001 óta körözött Stojan Zupljanin volt boszniai szerb rendőri vezetőt, aki a vád szerint ezrek meggyilkolásáért és tízezrek deportálásáért felelős. Zupljanin volt az első a négy főbűnös közül, Karadzic elfogása után pedig már csak Ratko Mladic és Goran Hadzic bujkál.