Kihúzta a gyufát Bulgária a támogatások lenyúlásával

Maffiózók és politikusok markolják fel a Bulgária felzárkóztatására szánt uniós pénzeket, ami miatt most Brüsszelben betelt a pohár. Az Európai Unió elrendelte mintegy félmilliárd eurós támogatás kifizetésének felfüggesztését a bolgárok számára. Románia szintén kap a kritikákból, bár ott jobb a helyzet.

"A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc nem vezet eredményekre. Az [új] intézmények és eljárások papíron jól mutatnak, de a gyakorlatban nincs hasznuk" - áll az Európai Bizottság (EB) szerdán nyilvánosságra hozott Bulgária-jelentésében, ami az eddigi legkritikusabb jelentés bármelyik újonnan csatlakozott országgal szemben.

A lesújtó brüsszeli értékelés kiterjed az uniós támogatások felhasználására is. "Bulgáriának biztosítania kell, hogy az EU-tól kapott bőkezű támogatások nem végzik a szervezett bűnözéssel együttműködő korrupt tisztviselők zsebében" - áll a dokumentumban.

A helyzet miatt az EB szerdán visszavonta az akkreditációt a Phare előcsatlakozási alapot kezelő bolgár állami ügynökségektől, ami 250 millió euró kifizetését állítja le formálisan. Az EB azt mondta, visszaállítják az eredeti állapotot, amint a két ügynökségnél talált szabálytalanságokat kijavítják. A többi pénz más uniós alapokat érint, összesen mintegy félmilliárd euró uniós támogatásról van szó.

"Mindig tudtuk, hogy sokáig fog tartani [a rendszer megtisztítása], de azt nem, hogy ennyire. Nagyon csalódott vagyok, 18 hónap telt el a bolgár csatlakozás óta, és szinte semmi érdemi nem történt" - kommentálta az EB döntését az [origo]-nak Geoffrey Van Orden brit konzervatív képviselő, aki Bulgária témafelelőse az Európai Parlamentben.

Az utóbbi hónapokban számos bulgáriai korrupciós történetről számolt be a nemzetközi sajtó is. Egy dunai kikötő koncesszióba adását például egy Koponya becenevű állítólagos gengszter nyerte el, holott a vetélytárs német cég 18 millió euróval többet kínált. Megoldatlanok az országban történt maffiagyilkosságok is.

Még mutatóba sem hagynak semmit

Az Európai Bizottság jelentése már hivatalos megjelenése előtt kisebb válságot okozott Szófiában, ahol az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. A miniszterelnök Szergej Sztanisev hétfőn "hisztériának" minősítette a sajtó reakcióját a múlt héten kiszivárgott jelentésre.

A brüsszeli jelentések, amelyek Szófia haladását tekintik át csatlakozása óta, ráadásul még csak az előhírnökei lehetnek Bulgária bajainak. Noha ez a forgatókönyv egyelőre valószínűtlen, Brüsszelben többen nyíltan beszélnek arról, hogy Szófia több milliárd euró felzárkóztatási támogatástól is eleshet, ha nem kapja össze magát, ráadásul csúszhat az ország csatlakozása a schengeni övezethez és az eurózónához.

Gergana Noutcheva, a Ceps brüsszeli kutatóintézet munkatársa szerint a helyzet olyan rossz, hogy még a támogatások elveszítésének fenyegetése sem biztos, hogy segít. "Kirúgnak pár embert, persze, de aztán vége. Igazán nagy lépések nem voltak eddig. Tény viszont, hogy akármelyik párt van hatalmon, a helyzet nem változik, ezért az EU külső nyomása nagyon fontos. Eddig ugyan nem vezetett sok eredményre, legalábbis ebben a konkrét kérdésben, de több a semminél" - mondta.

"A politikai korrupció és az állami pénzek elsíbolása máshol is létezik, de Bulgária más szint. Itt még mutatóba sem hagynak semmit" - tette hozzá.

Románia jobban halad

A Romániával foglalkozó jelentés ennél pozitívabb. Ez is kiemeli ugyanakkor, hogy a reformok inkább csak papíron léteznek, és túlpolitizáltak, különösen ami a korrupt magas rangú tisztviselőkkel szembeni fellépést illeti. Ennek egyik oka, hogy a parlamenti mentelmi jog nem csak a jelenlegi, de a volt miniszterekre is kiterjed. De összességében a reformok "szerények, de biztatóak, az alapvető elemek a helyükön vannak" - áll a brüsszeli értékelésben.

"Kétségtelen, hogy többet kell felmutatnunk, ami a konkrét ügyek felgöngyölését illeti, de senki ne várja, hogy egy ilyen bonyolult folyamat néhány hónap alatt lezárul" - mondta az [origo]-nak Mihnea Motoc, Románia nagykövete az Európai Uniónál. A román külügyminiszter, Lazar Comanescu a keddi International Herald Tribune-ben próbálta bagatellizálni a kritikákat, mondván, azok "túlegyszerűsítik" a dolgokat.

Románia és Bulgária speciális helyzetben van, az új tagállamok közül ugyanis csak velük szemben alkalmaznak ilyen szigorú felülvizsgálati és fegyelmezési rendszert. Ez annak következménye, hogy csatlakozásukkor több régi tagállam úgy érezte, igazából még messze nem állnak készen arra, hogy az EU tagjává váljanak. A 2004-ben belépett tagállamokra is érvényesek bizonyos monitoringszabályok, noha nem ilyen szigorúak.