Nem tiltják be a török kormányzó pártot

Vágólapra másolva!
Nem tiltja be a török alkotmánybíróság a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP). A párt betiltását, valamint annak 70 vezető politikusának a politikától öt évre való eltiltását a főügyész kezdeményezte. Mindazonáltal a taláros szervezet megfosztotta Abdullah Gül államelnök és Tayyip Erdogan miniszterelnök pártját állami támogatásának egy részétől - mondta el nagy érdeklődéssel várt sajtótájékoztatóján Hasim Kilic, az alkotmánybíróság elnöke. A tizenegy bíró közül hat szavazott a betiltásra, ám ehhez hét szavazat lett volna szükséges.
Vágólapra másolva!

Faruk Celik munkaügyi miniszter a demokrácia győzelmének nevezte a döntést. Ugyanígy vélekedett Koksal Toptan, a parlament elnöke is.

Az Igazság és Fejlődés Pártjának feloszlatását március közepén kezdeményezte a török főügyész, arra hivatkozva, hogy a párt iszlamista uralom megvalósítására törekszik az alkotmány szerint világi Törökországban.

Az alkotmánybíróság szerdán hozott elutasító határozata több hónapi politikai és pénzpiaci bizonytalanságnak vetett véget, az ügy ugyanis sokak szerint azzal fenyegetett, hogy bezáratják a demokratikus választások eredményeképpen majd hat éve hatalmon lévő pártot, megszakítva ezzel a Törökország európai uniós csatlakozásához szükséges gazdasági és politikai reformokat is.

Az AKP, amely a tavalyi török parlamenti választásokon a szavazatok 47 százalékát begyűjtve őrizte meg kormányzati hatalmát, tagadta, hogy iszlamista tevékenységeket támogatva megsértette volna az ország szekuláris alaptörvényét.

Az Igazság és Fejlődés Pártja által vezetett kormány régóta harcban áll a szekuláris politikai berendezkedés védelmében fellépő állami intézményekkel, köztük a bírói testülettel és a hadsereg vezetésével abban a kérdésben, hogy milyen szerepet játszhat a vallás a hivatalosan laikus, de többségében muzulmán vallású országban. Bírálók szerint a most lezárult ügy az igazságszolgáltatás egyfajta "puccskísérlete" volt.

Az ügyet az Európai Unió is bírálta, azt hangoztatva, hogy az ilyesfajta vádakat a parlamentben kell megvitatni, a döntést pedig a szavazóhelyiségekben kell meghozni, nem pedig a tárgyalóteremben.