Szankciókat fontolgat Moszkva ellen az EU

Az EU szankciókat fontolgat Oroszország ellen. Erről Bernard Kouchner francia külügyminiszter beszélt csütörökön. A grúz-orosz konfliktus még mindig érezhető: szerdán Dél-Oszétia felett lelőttek egy pilóta nélküli grúz kémrepülőgépet. A német külügyminiszter nemzetközi vizsgálatot szeretne annak kiderítésére, hogy igazak-e a grúzok által elkövetett jogsértésekre vontkozó moszkvai állítások. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő az amerikaiakat a grúz válság kirobbantásával vádolta a CNN-en.

Az augusztus elején kirobbant grúz-orosz konfliktus lassan elcsitul ugyan, de a feszültség még mindig látványos. Lelőttek Dél-Oszétia felett egy grúz kémrepülőgépet - jelentette be Mihail Mindzajev déloszét belügyminiszter. Mindzajev szerint a pilóta nélküli repülőgépet szerda délután lőtték le a dél-oszétiai belügyi erők - közölte az Interfax orosz hírügynökség.

A déloszét főügyész szerint a grúz katonai akciók során 1692 civil vesztette életét. A konfliktusban mintegy 1500-an sebesültek meg, de az adatok még nem véglegesek, s a nyomozás folytatódik - mondta a főügyész, aki szerint jelenleg is sokan vannak grúz fogságban. Az ügyészség összesen 3500 olyan emberről tud, akik hozzátartozójukat vagy ingatlanukat vesztették el.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter felszólította Moszkvát egy csütörtökön megjelent interjúban, hogy egyezzen bele: nemzetközi vizsgálatot folytassanak azon orosz vádak felderítésére, amelyek szerint a grúz erők súlyosan megsértették az emberi jogokat Dél-Oszétiában. Steinmeier a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: a Kreml állítása szerint kegyetlen rémtetteket követtek el a déloszét lakossággal szemben.

Annak eldöntéséhez viszont, hogy valóban így történt-e, illetve milyen mértékű jogsértésekről van szó, az szükséges, hogy Oroszország vagy Dél-Oszétia ezeket a vádakat bizonyítékokkal alá tudja támasztani. Steinmeier azt javasolta, hogy Moszkva adjon lehetőséget az EBESZ-nek a felmerült vádak kivizsgálására.

Szankciókat fontolgat az EU

Az Európai Unió (EU) bejelentette, szankciókat és egyéb intézkedéseket fontolgat Oroszország ellen, mert Moszkva elismerte két szakadár grúziai terület függetlenségét - közölte csütörtökön Bernard Kouchner, a soros EU-elnök Franciaország külügyminisztere. Ez az első eset, hogy Párizs felveti büntetőintézkedések lehetőségét a mostani válságban.

A politikus várhatóan a jövő hétfőre összehívott rendkívüli EU-csúcsértekezleten ismerteti konkrét javaslatait. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy reagált a bejelentésre, hogy Kouchner szavai azt a "teljes zavarodottságot" tükrözik, amely egyes nyugati országokon lett úrrá azután, hogy "kedvencük" (azaz Grúzia) "nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket".

Szaakasvili: Moszkva átrajzolná Európa térképét

Abházia és Dél-Oszétia "illegális elismerésével" Moszkva világossá tette, hogy célja Európa térképének átrajzolása, erő alkalmazásával - írta a Financial Timesban csütörtökön megjelent cikkében Mihail Szaakasvili. A grúz elnök szerint Oroszország "az évek óta előkészített invázióval" birodalma újjáépítésére törekszik. Ugyanaznap a BBC rádiónak David Miliband brit külügyminiszter azt mondta, az orosz akciók azzal a veszéllyel járnak, hogy az európai országok által élvezett "példátlan stabilitási időszak" véget ér.

Oroszország pár napja elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, amit elutasított a NATO, az EU és több nyugati ország diplomáciája is. A szakadár államok elismeréséhez katonai konfliktus vezetett, ami augusztus 7-én robbant ki Grúzia és Oroszország között, mert a grúz csapatok megtámadták a déloszét szeparatista régiót. Többnyire orosz katonai sikerek mellett napokig folytak a harcok, majd Dimitrij Medvegyev orosz elnök 16-án nemzetközi nyomásra aláírta a tűzszünetet Grúziával.

Putyin: Az amerikaiak robbantották ki a válságot

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában az Amerikai Egyesült Államokat vádolta a grúziai konfliktus kirobbantásával. Szavai szerint a viszály az amerikai elnökválasztási folyamatot segítette, ezért volt rá szükség.

Putyin szerint a dél-oszétiai konfliktusban az amerikaiak fizikailag is részt vettek, szerinte bizonyítékai vannak, hogy amerikai állampolgárok, parancsnoki szinten a szakadár köztársaságból irányították a grúz erőket.

A Fehér Ház a kijelentések józanságát kérdőjelezte meg.

Az USA katonai segítséget is adhat Grúziának

Matthew J. Bryza, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön a távirati irodának egy videokonferencián azt nyilatkozta, hogy országa minden segítséget megad Grúziának, ez akár katonai segítség is lehet.

A külügyi államtitkár-helyettes ugyanakkor hozzátette: nem lehet második hidegháborúról beszélni a grúz helyzettel összefüggésben, és attól sem kell tartani, hogy újabb katonai konfliktus alakul ki a térségben.

Azzal sem kell szerinte számolni, hogy Oroszország válaszul korlátozza az európai energiaszállításokat. Szerinte a Nabucco-projekt sem került veszélybe. A fejlemények miatt pedig most nincs itt az ideje Déli Áramlatról tárgyalni - tette hozzá.