HRW: Grúzia elismerte a kazettás bombát

2008.09.01. 16:01

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet állítja: Grúzia elismerte, Oroszország viszont egyelőre tagadja, hogy kazettás bombát vetett be a háborúban. Az EU rendkívüli csúcsértekezlete valószínűleg száz megfigyelőt küld Grúziába, akik először a tűzszünet betartását, később azonban a határokat is ellenőrzik majd az oroszok által uralt szakadár tartományokban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben Amerikát bírálta, egy orosz tábornok szerint pedig bárkit képesek megsemmisíteni, hiába támogatja az országot az Egyesült Államok. A csúcson valószínűleg nem hoznak kemény szankciókat Oroszország ellen, cikkünkből azonban megtudhatja, hogy miből választhatnak a tagállamok.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet hétfőn közölte, hogy a grúz védelmi minisztériumtól kapott hivatalos levélben Tbiliszi elismerte: M85-ös típusú kazettás bombát használt a Dél-Oszétiát Oroszországgal összekötő Roki-alagútnál folytatott hadműveletben.

Bonnie Docherty, a HRW katonai részlegének kutatója Genfben újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország is számos helyen vetett be kazettás bombákat a kaukázusi konfliktus során. Ennek ellenére Moszkva folyamatosan tagadja a vádat - közölte a jogvédő szervezet kutatója.

Száz megfigyelőt küld az EU

Polgári jellegű megfigyelő missziót küld várhatóan az Európai Unió (EU) Grúziába - jelentette be Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozója előtt. A Solana szerint október végéig megérkező, mintegy 100 fős küldöttség feladata a grúz-orosz tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzése lesz.

Az EU-megfigyelőket először a tisztán grúzok lakta országrészbe küldik, később azonban határellenőrzést is végeznek majd. Ez azt feltételezi, hogy jelen kell lenniük az orosz csapatok által uralt szakadár grúziai tartományokban, Dél-Oszétiában, illetve Abháziában is. Az első fázis megvalósításához tehát nincs, a másodikhoz azonban már szükség lesz orosz beleegyezésre. Solana közölte, tájékozódó céllal már most is Grúziában van az EU 40 képviselője.

Most nem lesznek szankciók?

A főképviselő megerősítette azokat az előzetes híreket, miszerint a hétfői rendkívüli EU-csúcson nem várható szankciók elrendelése Oroszországgal szemben. A találkozón hallható vélekedések szerint az EU egyelőre nem az orosz viszony hűtésére, hanem a grúzokhoz fűződő kapcsolatok melegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. Ennek jegyében várható, hogy szabadkereskedelmi megállapodás megkötését, illetve a grúz állampolgárok beutazási feltételeinek könnyítését ajánlják Tbiliszinek.

Solana azonban azt is kijelentette, hogy az uniónak át kell értékelnie Oroszországhoz fűződő viszonyát. Ez a következő hónapokban miniszteri tanácskozások során folyamatosan napirenden lesz. A szervezet a novemberi nizzai EU-orosz csúcsig kívánja eldönteni, hogy hajlandó-e folytatni az EU-orosz stratégiai partnerségi megállapodás kidolgozása érdekében a nyáron megkezdetett tanácskozássorozatot.

Keményebben fogalmazott Gordon Brown brit kormányfő szóvivője a BBC-nek, szerinte fel kell függeszteni a partnerségre irányuló tárgyalásokat Oroszországgal. A BBC idézi Nicolas Sarkozy levelét is, amelyet a francia államfő a rendkívüli csúcs résztvevőihez intézett. Sarkozy ebben kétségesnek nevezi Oroszország elköteleződését az EU-kapcsolatok irányába.

Lavrov bírálta Amerikát

Eközben az orosz diplomácia sem pihen, Szergej Lavrov egy főiskolán mondott beszédében védte meg a katonai közbelépést. Szerinte Oroszország olyan államként tért vissza a nemzetközi porondra, amely ki tud állni polgáraiért, és a grúz agresszióra adott válaszával mintegy a reagálás etalonját határozta meg, amely összhangban áll a nemzetközi joggal, s ezen belül az önvédelemhez való joggal.

Lavrov szerint Oroszországot be kell vonni a közös európai biztonsági rendszer kiépítésébe, s Moszkva mindaddig tárgyal Washingtonnal, amíg a leghalványabb reményt látja a kölcsönös megértésre. A miniszter egyben bírálta az Egyesült Államokat. "A Grúziának nyújtott amerikai katonai segítség nem megfékezte, hanem éppen ösztönözte a kalandra a felelőtlen és kiszámíthatatlan rezsimet" - fogalmazott. Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett: a Grúziának nyújtott amerikai támogatás folytatása történelmi léptékű hibává válhat, ha Washington és szövetségesei nem a saját és a grúz nép, hanem Miheil Szaakasvili rezsimjének érdekeit választják, és fegyverszállítási embargót sürgetett Grúzia ellen mindaddig, amíg ott a jelenlegi vezetés van hatalmon.

Az orosz külügyi szóvivő szerint Dél-Oszétia határainak biztosítására célszerű lenne nemzetközi rendőri erők jelenléte a határ menti ütközőövezetekben - mondta Andrej Nyesztyerenko. A politikus szerint ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mandátuma alapján és az EU erőforrásaira támaszkodva lehetne kialakítani, mivel az EU több tagállama is kinyilvánította, hogy érdeklődik a lehetőség iránt.

"Moszkva bármilyen agresszort megsemmisít"

Kevésbé volt diplomatikus egy orosz tábornok. Valerij Jevnyevics, az orosz szárazföldi erők parancsnokának helyettese kijelentette: az orosz hadsereg képes arra, hogy megsemmisítsen bármilyen agresszort, támogassa azt akár az Egyesült Államok, akár Európa. A tábornok egy olyan közös hadgyakorlat alkalmából nyilatkozott, amelyben Oroszország, Kazahsztán és Tádzsikisztán vesz részt.

A lehetséges EU-szankciók

Hétfőn még valószínűleg nem hoznak büntető intézkedéseket az EU-csúcson Oroszország ellen, a Reuters hírügynökség mégis csokorba szedte azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a fórumon elfogadhatnak. Elemzők és tisztviselők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy korlátozott a szankciók elfogadásának lehetősége az EU legnagyobb olaj- és gázszállítójával szemben. Arról is azonos a vélekedés, hogy bármilyen ilyen jellegű akció többet árthat Európának, mint Moszkvának. Ennek ellenére nyomás érzékelhető - a Reuters szerint elsősorban a kelet-európai tagállamok részéről - abból a célból, hogy fontolják meg a következő lépések meghozatalát.

Szigorítsák meg az orosz állampolgárok számára a vízumeljárást - a lépés támogatói szerint az intézkedés az orosz üzletembereket és a politikai elitet érintené leginkább. Szűkítsék az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról különböző témákban folytatott 19 alacsonyabb szintű tárgyalássorozat közül egynémelyek körét. Vonják vissza a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való orosz tagságához nyújtott uniós támogatást, kérdőjelezzék meg Oroszország szerepét a G8-akban, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoportban.

Jelképes lépésként fejezzék ki aggodalmukat amiatt, hogy a (kaukázusi) térségben kialakult feszültségek veszélyeztethetik Oroszország terveit a 2014-es téli olimpia megrendezésére Szocsiban, alig negyven kilométerre a grúz határtól. Szóba kerül a csúcson, hogy további humanitárius és helyreállítási segítséget nyújtsanak Grúziának azon a 15 millió eurós támogatáson felül, amelyet az Európai Bizottság és a tagállamok már megígértek. Tartsanak nemzetközi adományozási konferenciát Grúzia javára, emellett enyhítsék a grúz állampolgárok vízumkérelme elbírálásának szabályait. Valamint tegyenek további lépéseket az EU és Grúzia közötti kapcsolatok elmélyítésére, egyebek között szabadítsák fel a kereskedelmet Grúzia és a 27 államot tömörítő szervezet között.

KAPCSOLÓDÓ CIKK