Leszavazták a lordok a 42 napos fogvatartást

Vágólapra másolva!
Nem támogatja a Lordok Háza a brit kormány tervezetét, amely a jelenlegi 28 helyett 42 napig engedélyezné a terroristagyanús személyek fogvatartását. A 2005. július 7-ei merényletek után a kormány 90 napra akarta bezárni a gyanúsakat, de a munkáspárti frakció fellázadt az alsóházban. A lordok vétója egy évvel is késleltetheti a módosítást.
Vágólapra másolva!

Jelentős, csaknem kétharmados többséggel elvetette hétfő este a Lordok Háza - a brit parlament felső kamarája - a terrorellenes törvény szigorítását, amely az eddigi 28 napról 42 napra terjesztené ki a terrortevékenységgel gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartásának lehetséges időtartamát. A szigorítást 118 lord támogatta, 309-en szavaztak ellene.

A módosítást nyár elején már az alsóház is csak nehezen engedte át, mindössze 9 fős többséggel ment át, jóllehet a kormányzó Munkáspártnak az alsóházban 65 fős többsége van. A vádemelés nélküli fogva tartás meghosszabbításának ügyében évek óta súlyos belpolitikai vita dúl Nagy-Britanniában, még a kormánypárton belül is.

Már a jelenleg hatályos, 28 napos felső határidő is komoly kompromisszum eredménye. A 2005. július 7-ei, 56 emberéletet kioltó londoni öngyilkos merényletek után beterjesztett drákói szigorítási csomag ugyanis az akkor érvényes két hétről 90 napra terjesztette volna ki a terrorgyanú alapján őrizetbe vettek vádemelés nélküli fogva tartásának maximális idejét.

Azzal a tervezettel szenvedte első, súlyos alsóházi vereségét a még Tony Blair miniszterelnök által vezetett brit kormány, mivel a kormánypárti képviselők akkor szintén fellázadtak. A lehetséges őrizetben tartási időszakot azután a most érvényben lévő 28 napban határozták meg, és ez a szűkített tervezet végül átment.

Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök azonban - hallgatva a terrorellenes szolgálatok véleményére - nem sokkal a kormányfői tisztség tavaly nyári átvétele után meghirdette a vádemelés nélküli őrizet lehetséges idejének további kiterjesztését "kivételesen veszélyesnek" minősített terrorgyanúsítottak esetében.

A rendőrség és az elhárító szolgálatok régóta a kiterjesztés mellett érvelnek. A fő indokok között szerepel, hogy az elektronikus adatátvitel korszakában rendkívül bonyolulttá és hosszadalmassá vált a bizonyítási eljárás, mert egyes esetekben a terroristák által használt számítógépek mérhetetlen mennyiségű adathalmazából kell kinyerni a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat. A belső elhárítás (MI5) szerint legalább kétezer terrorgyanús személyről feltételezhető Nagy-Britanniában, hogy közvetlen kockázatot jelent.

A kormány a Lordok Házának hétfői elutasító döntése után ismét az alsóház elé viheti a módosítást, de a végleges vereség kockázata miatt lehetséges, hogy jelenlegi formájában visszavonják a tervezetet. A nem választott főrendekből álló, de az alsóházhoz hasonlóan pártfrakciókra oszló Lordok Háza a nem pénzügyi törvénytervezetek elfogadását egy évig is halaszthatja.