Nagy levegőt vett a NATO Budapesten

Ha nem mondta is ki, lényegében beismerte a NATO a budapesti tanácskozásán, hogy Afganisztánban nem jó irányba haladnak a dolgok. Az idei lesz a hét éve tartó afganisztáni hadművelet legvéresebb éve, ráadásul egy felszereltségében és létszámában is elenyésző lázadó csoport leckézteti a több mint 130 ezres nemzetközi és afgán haderőt. A NATO most új dolgokkal próbálkozik: fellép például a kábítószer-kereskedelem ellen, és leállítja a büntető légi csapásokat. A NATO jól is kijöhet a dologból, de a helyzet annyira bizonytalan, hogy akár rajta is veszthet az újításokon.

Afganisztáni csapaterősítést és új stratégia kialakítását szorgalmazó kritikák előzték meg a NATO külügyminisztereinek múlt heti budapesti csúcstalálkozóját. Az informális megbeszélések fő témája Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szerint is az afganisztáni helyzet volt.

Két nappal a megbeszélések előtt derült ki, hogy 2008 lesz az eddigi "leghalálosabb" éve a nemzetközi szövetségnek Afganisztánban: csak idén októberig több szövetséges katona halt meg (238-an), mint az eddigi rekordévnek számító 2007-ben (232 áldozat) - derült ki az afganisztáni veszteségeket összesítő internetes listából. A nemzetközi erőket ért tálib támadások száma egy év alatt megötszöröződött, a szélsőséges fegyveresek a déli területeken kívül egyre inkább megjelennek - a részben magyarok által ellenőrzött - északon is.

A Financial Times a csúcs kezdőnapján arról írt, hogy a jelenlegi stratégiát követve egyszerűen nem lehet megnyerni a háborút. Ezt ráadásul még csak nem is a lap találta ki, elsőként Mark Carleton-Smith, a Helmand tartományban állomásozó brit egységek parancsnoka beszélt erről egy interjúban alig pár nappal a találkozó előtt. Szerinte legfeljebb stabilizálni lehet egy alacsonyabb szinten a fegyveres ellenállás mértékét. Kijelentéseinek a brit kormány sem mondott ellent, sőt a Financial Times szerint Mike Mullen amerikai, illetve Jean-Louis Georgelin francia vezérkari főnök is hasonlóan nyilatkozott.

Az Afganisztánban minden más NATO-tagállamnál több katonával jelen lévő USA már komolyabb változtatást is végrehajtott: az Irakban rendet teremtő David Petraeus tábornokot tették meg az afganisztáni hadműveletek felügyelőjének szeptember közepén. A szorult helyzetből való kiútkeresésre utal az is, hogy szaúdi közvetítéssel állítólag béketárgyalások vagy legalábbis ezek előkészítése kezdődött meg a tálibok és az afgán vezetés között.

Nagy változásról nem döntöttek

A komoly veszteségek miatt egyre többen vetették fel, hogy több katonára, szállítójárműre, sőt új stratégiára van szükség Afganisztánban, ennek azonban egyelőre nem látszik nyoma a NATO döntéseiben. Noha Jaap de Hoop Scheffer főtitkár azt nevezte a legfőbb budapesti lépésnek, hogy a szövetség csapatainak telepíthetőségét a 2002-ben Prágában meghatározott 40-ről 50 százalékosra emelik, ez nem jelenti automatikusan, hogy valóban több katona indul majd Afganisztánba.

A magasabb telepíthetőségi arány azt jelenti, hogy több katonát delegálhatnak majd a tagállamok nemzetközi küldetésekbe, viszont konkrét afganisztáni csapaterősítésről nem esett szó Budapesten. Sőt, a tanácskozó minisztereknek nem sikerült zöldágra vergődniük arról, hogy miként finanszírozzák a szállítóhelikopterek számának növelését, jóllehet abban egyetértettek, hogy több kell belőlük. Pedig ez - egy vezető amerikai diplomata szerint - csak pár tízmillió dolláros kiadást jelentene - ennyibe kerülne 30-40 gép felújítása.

Az afganisztáni hadsereg fenntartása - amelyet nemzetközi segítségből finanszíroznak - ennél jóval többe kerül. Éves szinten több tízmilliárd dollárt kell majd előteremteni, míg 5-10 éven belül - mint ahogy a tanácskozáson részt vevő afgán védelmi miniszter, Rahim Vardak jósolta - a nemzeti hadsereg átveszi az irányítást az országban. A jelenleg 65 ezres afgán haderő létszámát eddigre próbálják megduplázni. A Magyar Külügyi Intézet MTI-nek nyilatkozó munkatársa, Wagner Péter szerint ez ambiciózus terv, valószínűleg sikerül, ám az már kérdéses hogy az afgán hadsereg valóban képes lesz-e önállóan működni, ráadásul a pénzügyi válság miatt félő, hogy kevés lesz a jelentkező a finanszírozásra, és nem tart ki majd a jelenlegi figyelem sem Afganisztán mellett.

Ráállnak a drogokra

A legkonkrétabb budapesti döntés Afganisztánnal kapcsolatban, hogy ezután a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben is részt vehet az ISAF, ha ezt a kabuli kormány kéri, vagyis a NATO-katonák felléphetnek a kábítószer-kereskedők és a droggyártók ellen. Erejüket eddig többnyire csak mákültetvények kiirtására fordították, a droglaborok és kereskedők ügyét az afgán hadseregre bízták. Utóbbiak azonban - az afgán államszervezetet átszövő korrupció miatt - nem voltak túl hatékonyak.

Ez a döntés azonban Wagner szerint komoly veszélyt rejt magában, mivel a tavalyig évről évre rekordmennyiségű ópiumot termelő tálibokon kívül a sokkal stabilabbnak mondható Észak-, Nyugat- és Közép-Afganisztán, számos a nemzetközi erőkkel jelenleg együttműködő politikusa, rendőrfőnöke is érdekelt a drogüzletben. Vagyis a katonáknak azok ellen kellene fordulniuk, akikkel eddig együttműködtek. A nemzetközi erők felboríthatják azt az egyensúlyt, hogy délen harcolnak a tálibok ellen, északon pedig mindenkit békén hagynak, és ez destabilizálhatja az eddig nyugodtabbnak számító térségeket is - mondta Wagner.

A kábítószer-kereskedelem elleni fellépést problémát okozhat azért is, mert sok afgánnak semmilyen más megélhetési lehetősége nincs, mint a biztos felvevő piaccal rendelkező máktermesztés. Brit egészségügyi szakemberek többször felvetették már, hogy államilag kellene megszervezni az afgán mák felvásárlását, ami megélhetést adna az afgán termesztőknek, akik így ráadásul nem lennének a drogkereskedőkre utalva.

Visszafogják a légitámadásokat

A másik konkrét döntés, amely csak négy nappal a csúcs után vált nyilvánossá, hogy a NATO megparancsolta a katonáinak: inkább vonuljanak vissza, ha a megtámadják őket tálibok, de ne kérjék a légierő segítségét. Erről kedden számolt be az afgán védelmi miniszter.

Ezzel azt a problémát igyekeznek orvosolni, amelyre a Human Rights Watch jogvédő szervezet többször is - legutóbb szeptember elején - felhívta a figyelmet: a nem előre megtervezett, hirtelen tálib rajtaütések alkalmából a NATO-katonák által kért légi támogatás civilek százainak életét oltotta ki, jelentősen rontva a nemzetközi erőkkel szembeni bizalmat.

Afganisztánban jelenleg körülbelül 50 ezer NATO-katona szolgál a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) kötelékében. Rajtuk kívül az USA állomásoztat még csapatokat, körülbelül 19 ezer főt a hegyvidékeken. Az afgán nemzeti hadseregben 65 ezren szolgálnak. Utóbbiak hiányos felszereltségük miatt azonban csak nehezen tudnak együttműködni a nemzetközi erőkkel. Ehhez képest a tálibok és a velük gyakran egy követ fújó hadúr, Gulbuddin Hekmatyar erejét jóval kisebbre becsülik. A tálibok számát 5-20 ezer fő közé, Hekmatyar erejét 1000 főre teszi az ISAF felderítése.

Egy jóval kisebb létszámú gerillahadsereg dacol tehát a sok tízezres jól felszerelt külföldi katonasággal. A rendteremtés azonban nem elsősorban a katonák létszámán múlik, sokkal inkább azon, hogy mennyire tudják megnyerni a helyiek bizalmát és megakadályozni a radikális tálibok eszméinek térhódítását - a Financial Times szerint. Ez eddig nem sikerült.

Az új stratégiát szorgalmazók szerint először is meg kell állapodni azokkal a tálibokkal, akikkel lehet, és közben vissza kell nyerni a helyiek bizalmát. A Financial Times a találkozó előtt arról írt, hogy növelni kell a biztonságos terület nagyságát, és segíteni az államépítést: megerősíteni a helyi erőket, érvényt szabni a törvényeknek, munkát teremteni, iskolákat, kórházakat, villanyvezetéket, öntözőrendszert, utakat építeni. Ennek a lap szerint az új amerikai (ahol november 4-én választanak új elnököt) és kabuli (ahol 2009 második felében lesz elnökválasztás) vezetéssel lehet esélye.