Magyar utcai zavargással riogatott Slota

Újabb kirohanást intézett a magyarok ellen Ján Slota, aki szerint magyarországi politikusok Szlovákia szuverenitására törnek, Csáky Pál pedig utcai zavargásokat tervez. Slota erről Cernován beszélt, amely  a szlovákok szerint a magyar megtorlás jelképe,1907-ben ugyanis magyar csendőrök sortüze megölt 15 embert.

Utcai zavargásokat tervez a szlovák helységneveket tartalmazó magyar nyelvű tankönyvek ellen lázító Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke - állította szombaton Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője egy szombati, Cernován tartott megemlékezésen. Slota a szlovák nemzet sértegetésével vádolta meg Göncz Kinga magyar külügyminisztert, és azt állította, egyes magyarországi politikusok "folyton Szlovákia szuverenitására törnek".

A SITA hírügynökség jelentése szerint a Robert Fico kormányához tartozó SNS elnöke azt állította, hogy Göncz Kinga "összeférhetetlenséggel és további dolgokkal" vádolta meg az országot, amikor a héten egy televíziós beszélgetésben úgy vélekedett, hogy Szlovákiában "idegenellenesség" tapasztalható.

"Legyünk hát éberek, drága szlovák fivéreim és nővéreim, különösképpen ezen a helyen, ahol 101 évvel ezelőtt 15 ártatlan szlovák élete hunyt ki. Zárjuk sorainkat, fogjunk össze, semmiképpen hagyjuk magunkat félrevezetni, eltájolni, legyünk szilárdak, mint a szikla, mint (Szent) Péter a szlovák nemzet és az állam ellenségeivel szemben" - mondta Slota.

A Rózsaheggyel (Ruzomberok) egybeépült Cernova a szlovákok emlékezetében a magyar megtorlás jelképeként él: 1907-ben ugyanis a magyar csendőrség a szlovák hívők közé lőtt, 15 ember meghalt, többen megsebesültek. A hívők a helyi templomszentelés ünnepén azért lázadtak fel, mert a megyéspüspök nem volt hajlandó beengedni a templomba a helyi születésű pap-politikust, a magyar uralom ellen lázadó szlovák nemzeti mozgalom élén álló Andrej Hlinkát, aki két évtizeddel később önmagát "szlovák Hitlernek" nevezte.

Az évfordulón Cernován koszorúzó Slota - aki a magyarokat korábban görbelábú mongol gyilkosoknak, Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyar külügyminisztert ápolatlan "kócos asszonynak" nevezte - azt állította, hogy a Magyar Gárda Rajkán, a Pozsonnyal határos magyarországi településen "szlovák zászlókkal masírozott, majd elégette" a szlovák államiság jelképeit. Szerinte ezt a magyar média elhallgatta, és Szlovákiában is "csak egy lap, az osztrák médiára hivatkozó SME írt róla".