Kiábrándulással kecsegtet a romániai ígéretözön

Kiábrándulás várhat a pártok ígéretözönétől elvakított romániai választókra a vasárnapi szavazás után. A felmérések szerint kiegyenlített választási verseny győztese várhatóan kénytelen lesz visszavenni a beígért költekezésből a pénzügyi válság miatt. A kiegyenlített erőviszonyok miatt könnyen elhúzódhat a kormányalakítás, amit az új, a réginél jóval bonyolultabb választási rendszer lassíthat még tovább. A magyarok pártja bízik a parlamentbe jutásban, ám az új választási rendszer tartogathat meglepetéseket számukra is.

"Populista ígéretek özönével indult a választási kampány. Úgy tűnik, mindenre van pénz" - kommentálta a romániai pártok vasárnapi választásokat megelőző kampányát a román Jurnalul National. Rögtön a kampány elején például - fütyülve a világméretű pénzügyi válságra - megduplázta a tanárok fizetését parlament, ám Colin Popescu-Taricenau kisebbségben kormányzó kabinetje megtagadta a döntés életbe léptetését, ami heves vitát szült, a Traian Basescu államfőhöz közel álló Demokrata Párt (PD-L) és Tariceanu Nemzeti Liberális Pártja (PNL) között.

A két politikai erő a 2004-es választások óta birkózik egymással, pedig akkor még szövetségesként indultak. Szakításuk után kisebbségbe került a kormány, ezért már 2005-ben felmerült, hogy előrehozott választásokat kellene tartani, de Tariceanuéknak sikerült kihúzniuk a ciklus végéig. Az adok-kapok része volt a román államfő eltávolítását célzó tavalyi alkotmányossági eljárás, amelyből végül Basescu került ki győztesen.

Az államfő is folyamatosan igyekezett felülkerekedni egykori szövetségesén, tavaly több - köztük egy RMDSZ-es - miniszter ellen is büntetőeljárást hagyott jóvá. A hatalmi játszma része volt az általa kezdeményezett választójogi változtatás, amelyet, kisebb módosításokkal el is fogadott a parlamenten. Ezek révén vasárnap első alkalommal szavaznak csak egyéni jelöltekre, nem pedig pártlistákra a román választók, és a Ceaucescu-diktatúra bukása óta először nem egy időben döntenek a képviselőkről, illetve az államfőről (utóbbinak öt évre emelték a mandátumát, elnökválasztás jövőre lesz).

Autópálya, fizetésemelés, adócsökkentés

Az egyéni választókerületes rendszer miatt a pártok kénytelenek voltak konkrétabb, az egyes kerületekre jobban odafigyelő kampányt folytatni, ez sem állta útját azonban az ígéretözönnek. A különböző béremeléseken kívül szó volt négy év alatt ezer kilométer új autópálya építéséről, a rászorulókat sújtó adók csökkentéséről, munkahely-teremtésről. A pártok többségét a Romániát érzékenyen érintő pénzügyi világválság hatásai sem akadályozták meg az ígérgetésekben.

A három vezető párt - a PD-L, a PNL és a szociáldemokraták (PSD) - a választások előtti legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legtöbbet ígérő ellenzéki PSD áll a legjobban. Az CSOP felmérése szerint a 34 százalékkal vezetnek, mögöttük kis hátránnyal (32 százalék) következnek a liberális demokraták, a nemzeti liberálisok 21 százalékra számíthatnak, jelenlegi koalíciós partnerük, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7-re. A szélsőséges nacionalista Nagy Románia Párt az előrejelzés szerint nem jut be a parlamentbe.

Kiábrándulás követheti az ígéretözönt

A szociáldemokraták győzelmi esélyeinek növekedésében szerepe lehetett, hogy többek között visszamenőleges fizetésemelést ígértek a tanároknak, az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőket pedig adócsökkentéssel kecsegtetik. Elnökük, Mircea Geoana a javak újraelosztásával, a gazdagabbak megadóztatásával kampányolt.

Fej-fej mellett

A verseny azonban így is kiegyenlített, gyakorlatilag bármelyik párt szövetkezhet bármelyikkel. A sajtó már összehozta egymással a 2004-es választás után szakító PD-L-t és PNL-t, utóbbit a szociáldemokratákkal, vagy épp a szociáldemokratákat Basescu államfő pártjával, sőt, hármuk nagykoalíciója is szóba került.

Bárki is alakít azonban kormányt, nehéz dolga lesz. A pénzügyi válság miatt például aligha lesz lehetősége beváltani az ígéreteket, kénytelen lesz visszafogni a költekezést, hogy életben tartsa a gazdaságot, megakadályozza a munkahelyek elvesztését. Ennek azonban nagy ára lesz, a Ziarul szerint a szakszervezetek alig várják a választás végeredményét, hogy elkezdhessék a tiltakozásokat az ígéretek beváltásának kierőszakolására. Románia gazdasága ugyan az utóbbi négy évben szárnyalt: csaknem megkétszereződött, az olcsó munkaerő tömegével vonzotta a külföldi befektetőket, a válság mélyülése után azonban a lej nagyot zuhant, ami mutatja az ország sebezhetőségét.

Újrázna az RMDSZ

A negyedik parlamenti párt várhatóan a jelenlegi kormánykoalíciót erősítő RMDSZ lesz, az előrejelzések, ha pár százalékkal is, de parlamenti küszöb feletti eredményt jósolnak a magyar pártnak. Markó Béla pártelnök nem tart attól, hogy kimaradnának a parlamentből. Az RMDSZ támogatása magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt, amihez hozzájárult az intenzív kampány is - mondta az [origo]-nak.

Attól sem tart, hogy az RMDSZ-szel a 2007-es európai parlamenti választások előtt heves választási küzdelmet folytató rivális magyar párt, a jelenlegi kampányban független magyar képviselőket támogató Magyar Polgári Szövetség veszélyeztetné pártja jó szereplését. Az RMDSZ 449 választási körzetben indít jelölteket, a rivális párt viszont csak hat független jelöltet támogat. Ez az érintett körzetekben ronthatja az esélyeket, 1-2 mandátumtól megfoszthatják pártját, de azt állítja, az érintett független képviselők is jól tudják, hogy az új választási rendszerben ők sem nyerhetnek.

Markó bízik (a képre kattintva RMDSZ-galériába jut)

Arról nem akart nyilatkozni Markó, hogy az RMDSZ melyik nagy párttal lenne hajlandó koalíciót kötni pártja, de megjegyezte, hogy szerinte a legkönnyebben jelenlegi koalíciós partnerükkel, a PNL-lel tudnának szövetséget kötni. Ha viszont a nemzeti liberálisok az előrejelzéseknek megfelelően harmadikként végeznek, a két másik nagy párttól lemaradva, akkor várhatóan a többiekkel kell egyezkedni, ami "nehéznek látszik" - mondta az [origo]-nak.

Bonyolultabb rendszer meglepetésekkel

A korábbi pártlistás helyett bevezetett egyéni választókerületes rendszer bonyolultabbá teszi a parlamenti mandátumok szétosztását, és számos meglepetést tartogathat. Minden szavazó saját választókerületében voksolhat az egyes jelöltekre. Az a jelölt, aki megszerzi a voksok 50 százalékát plusz egyet, automatikusan bekerül a parlamentbe. Az is bekerülhet azonban, akinek ez nem sikerül.

A maradék szavazatokat ugyanis összesítik, majd ezek arányában osztják szét a pártok között a fennmaradó helyeket. Ezt megyei és országos szinten is végigjátsszák. A pártoknak országos szinten el kell érniük az öt százalékot, vagy legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben kell az első helyen végezniük (nem feltétlenül abszolút többséggel), hogy bejuthassanak a parlamentbe.

A bonyolult rendszer miatt várhatóan lassabban érkeznek majd az eredmények. Az azonnal a törvényhozásba jutó képviselők neve a választásokat követő napokban derülhet ki. A voksok visszaosztásának megyei szinten december 7-ig kell megtörténnie. A Romania libera lap szerint a végeredmény kihirdetése akár tíz napig is várathat magára a szavazást követően, Traian Basescu román államfő ugyanakkor pénteken azt mondta, bízik benne, hogy a választások hivatalos végeredménye hat nappal a szavazás után megszülethet, és még karácsony előtt lesz kormány.

A rendszer meglepetéseket is tartogathat, például könnyen előfordulhat, hogy az adott választási körzetben legjobb eredményt (de még nem 50 százalék plusz egyet) elérő jelölt helyett az ott gyengébben szereplő ellenfele kerül a parlamentbe, akinek pártja több szavazathoz jut a megyei vagy az országos összesítés során (például mert más körzetekben több szavazatot szerzett).