Elhunyt II. Alekszij moszkvai pátriárka

79 éves korában váratlanul elhunyt II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. A legfőbb ortodox vallási vezető német bevándorlók leszármazottjaként született Észtországban. Az enyhülés idején, 1990-ben választották az orosz egyház fejévé, de a nyugati egyházzal nem tudott kibékülni: bár többször is tervbe vették, soha nem találkozott a római pápával.

II. Alekszij (1929-2008)

Elhunyt II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az orosz ortodox egyház feje 79 éves korában, pénteken reggel halt meg - közölte a pátriárkátus illetékes munkatársa. II. Alekszij halála váratlanul következett be, az ortodox egyházfőt a nap folyamán az orosz nyelv és az orosz kultúra értékeiről szóló, a Megmentő Krisztus Székesegyházban tartandó rendezvényre várták.

II. Alekszij 1929-ben született az észtországi Tallinnban, Alekszej Mihaljovics Rüdiger néven. Családja német telepesektől származik, akik azonban a 18. században ortodox hitre tértek. 1947-ben kezdte meg teológiai tanulmányait a leningrádi szemináriumban, 1953-ban végzett a teológiai akadémián. 1950-ben szentelték pappá, előbb egy észtországi kisvárosban szolgált, majd 1957-ben lett a tallinni katedrális rektora.

1961-ben, mindössze 32 évesen Tallinn és Észtország püspöke, majd 1968-ban metropolita lett. 1986-ban lett az egyház második legjelentősebb vezetője, Novgorod és Leningrád pátriárkája, majd I. Pimen pátriárka 1990-ben bekövetkezett halála után választották Moszkva és egész Oroszország pátriárkájává, az orosz ortodox egyház fejévé. II. Alekszij nős volt, 1950-ben vette feleségül egy tallinni pap lányát, Vera Alekszevát.

A Szovjetunió bukása után több kutató is azt állította, hogy a főpap Drozdon fedőnéven jelentett a KGB-nak. Alekszij ezt soha nem ismerte be, csupán arról beszélt, hogy a püspököknek - így neki is - kompromisszumokat kellett kötniük azért, hogy megvédelmezhessék az egyházat és a híveket. Azt mondta, ezért Isten és az emberek előtt is bocsánatot kér.

Bár az 1990-es évek óta a békülékenységet hangoztatták mindkét részről, és többször is tervezték a találkozót - egy időben arról is szó volt, hogy ennek Magyarország adhatna otthont -, II. Alekszij végül soha nem tárgyalt személyesen a római katolikus egyház fejével, II. János Pál majd XVI. Benedek pápával. A két felekezet legfőbb vezetői az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás óta nem álltak szóba egymással.

A Vatikán sérelmezi, hogy a moszkvai patriarchátus azzal vádolja, erőszakos hittérítést végez Oroszországban és Ukrajnában. A katolikusok szerint ez nem igaz, ők csupán a 600 ezer oroszországi katolikust kívánják segíteni, akiket a szentszék szerint hátrányos megkülönböztetés ér, illetve a kommunista időkben betiltott ukrán görög katolikus egyházat kívánják újjászervezni.

Az új pátriárkát az orosz ortodox egyház legfőbb tanácsa, az úgynevezett Pomesztnyij Szobor választja meg. A testület tagjai az egyház püspökei, metropolitái, illetve a jelentősebb kolostorok és egyházi intézmények vezetői.