Pusztulás fogadta Gázában a riportereket

Vágólapra másolva!
A Gázai övezetben hétfőre virradóra is kitartott a fegyverszünet, melyet szombaton vállalt egyoldalúan Izrael, és vasárnap a Hamász is kihirdetett. Az izraeli hadsereg kedd estig kivonul az övezetből. Izrael vasárnap engedett be először újságírókat a területre, a tudósítók szerint sokkoló a pusztulás mértéke. Hétfő este Kairó tagadta, hogy Izrael írásban állapodott volna meg vele az Egyiptomból Gázába irányuló fegyvercsempészésről, pedig ez volt az egyoldalú tűzszünet egyik feltétele.
Vágólapra másolva!

Az izraeli hadsereg Barack Obama új amerikai elnök keddi beiktatásáig kivonul a Gázai övezetből - közölték hétfőn nevük elhallgatását kérő izraeli tisztségviselők. Izrael szombaton egyoldalúan tűzszünetet hirdetett a gázai konfliktusban. Ehud Olmert miniszterelnök vasárnap este Jeruzsálemben, hat európai állam-, illetve kormányfő társaságában még csak annyit mondott, hogy Izrael "mielőbb" ki akar vonulni az övezetből.

A kivonulás időzítése összefügghet azzal, hogy Izrael problémamentessé akarja tenni viszonyát az Egyesült Államokkal Obama hivatali idejének kezdetére. Az izraeli erők már szombaton elkezdték a kivonulást.

A Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin radikális mozgalom és szövetségesei vasárnap szintén tűzszünetet hirdettek egy hétre. Az övezetben hétfőre virradóra már második éjszaka tartott a fegyvernyugvás. Egy izraeli katonai szóvivő szerint minden csendes, egész éjszaka nem tapasztaltak semmilyen mozgolódást. Az éjszaka nem érte újabb rakétatámadás Izraelt a palesztin terület felől - közölte az izraeli hadsereg szóvivője.

Gáza utcáin hétfőn, három hét után először ismét a Hamász rendőreit lehetett látni. A rendfenntartók, akik az izraeli offenzíva alatt teljesen eltűntek a közterületekről, most polgári ruhában és forgalomirányítás feliratú sárga mellényekben tűntek fel újra - írja az MTI helyi lakosokra hivatkozva.

Egyiptom szerint Izraeli nem állapodott meg vele a fegyvercsempészésről

Az egyiptomi külügyi szóvivő hétfő este tagadta, hogy Kairó írásbeli megállapodást kötött volna Izraellel azokról az intézkedésekről, amelyekkel meg lehet akadályozni az Egyiptomból a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészést. Az állítólagos szerződésről korábban egy neve elhallgatását kérő izraeli illetékes számolt be: szerinte Egyiptom vállalta bizonyos "meghatározott" biztonsági intézkedések foganatosítását.

A fegyvercsempészés megakadályozásáról szóló izraeli-egyiptomi megállapodás volt az egyik feltétele az Izrael által kihirdetett egyoldalú tűzszünetnek, amellyel a Gázai övezet elleni 22 napos izraeli offenzíva lezárult. Izrael előzőleg erről az Egyesült Államokkal kötött egyezséget.

Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter azt mondta, hogy Kairót nem köti az amerikaiak és az izraeliek megállapodása. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök konkrétumok nélkül csak annyit mondott: Kairó gázai övezeti határának biztosításán munkálkodik.

Törmelékhegyek és gyászoló gázaiak

Izrael vasárnap engedélyezte először, hogy külföldi újságírók beléphessenek a Gázai övezetbe. A BBC tudósítója, Paul Wood néhány órával azután érkezett, hogy Izrael kihirdette a tűzszünetet. Ahogy az izraeli útlevélellenőrzés után kilépett a kivezető betonalagútból, tankok hangja hallatszott, a levegőben távirányítású repülőgépek köröztek. Az út kihalt volt, csak néhány elvadult kutya és egy gazdátlan szamár járt rajta.

A BBC munkatársát Beit Lahíja városában a pusztulás nyomai fogadták: izraeli páncélosok által összetört utcák, felfordult autók, szennyvízzel teli gödör az utcán, kiégett mecset. Egy iskolaépületből még mindig füst szállt fel. Egy fehér bottal járó palesztin férfi arról beszélt a tudósítónak, hogyan ölte meg 13 éves fiát egy tank. "Az ágyunkban aludtunk. Én majdnem vak vagyok. Nem jelentettünk veszélyt az izraelikre". A környéken mindenki tagadta, hogy katonai célpontok lettek volna a lebombázott, szétlőtt épületekben. A Hamász azonban megtiltotta a BBC-nek, hogy filmezzen egy helyszínen, ahonnan épp holttesteket szállítottak el. A BBC szerint ez lehet annak a jele, hogy katonai központ volt a közelben.

Az amerikai Newsweek újságírója szerint Dzsabalia keleti részén szinte minden épület kőtörmelékké változott. A hozzávetőlegesen épségben maradt épületek falait is gépfegyver-tüzelés nyomai borítják, helyenként nagyobb lyuk - ágyútűz vagy rakéta ütötte - tátong.

Az óvóhelyekről hazatérő lakókat sokkoló látvány fogadta Gáza városában is - írja a Newsweek. Imad Eid újságíró egy 14 éves lányt talált az otthonában, aki súlyosan megsérült. Miután Eid saját családja elmenekült, a lány ott húzta meg magát négy napon keresztül. Azt mondta: tizenegy tagú családjából mindenki meghalt egy légicsapásban. "Olmert azt állította, hogy a háború nem a civilek ellen irányul" - mondta egy másik gázai lakos, Muhammed Abd Rabo, aki szerint öt perce volt a családjának arra, hogy elhagyja az épületet, mielőtt felrobbana. Ketten nem voltak elég gyorsak, ők nem élték túl.

A Newsweek tudósítója szerint megsemmisült minden olyan középület, amelynek bármi köze volt a Hamászhoz: rendőrállomások, Hamász-tisztségviselők házai, minisztériumi épületek - tulajdonképpen Gáza palesztin kormányának egész infrastruktúrája. Még a rafahi gyermekparlament és egy amerikai iskola nemrég épült, másfél milliárd forintnak megfelelő összegből épült új kampusza is romba dőlt.

Bombatalálat érte a Al Kuds kórházat is, amely kigyulladt. A lövedék egy darabkája most a főigazgató, Háled Judah polcán nyugszik - írja a Newsweek. Bár a kórházat nem érte komoly kár, 500 beteget kellett evakuálni az éjszaka közepén. "Garantálom, hogy senki sem lőtt ebből az épületből az izraeliekre" - mondta Judah.

A 22 napos izraeli hadműveletnek gázai források szerint mintegy 1200-1300 palesztin halálos áldozata van, a sebesültek száma meghaladja az 5000-et. A Guardian Rafahban tartózkodó tudósítója szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka már kimerészkedtek az emberek az utcára, élelmet és vizet vásároltak. "Néha úgy érzem, nincsenek szavak arra, amin keresztül mentünk" - mondta a Guardiannak a rafahi Dzsavad Harb, aki ápolónőként dolgozik. "Megpróbáltak megfélemlíteni minket. A gázaiak úgy érezték, a világ magukra hagyta őket. Hallottuk a beszédeket a tévében, de senki sem tett semmit értünk."

Izrael engedélyezte hétfőn kétszáz kamionnyi humanitárius segély, illetve 400 ezer liter üzemanyag bevitelét a Gázai övezetbe. Peter Lerner, az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy egy 120 kamionból álló konvoj a kerem-salomi határátkelőn jut be a Gázai övezetbe, egy másik, 60-70 kamionból álló szállítmány pedig a karni átkelőhelynél. A segélyszállítmány élelmiszerből és gyógyszerekből áll.

Egyiptom, amely az előző, tavaly decemberben megszakadt tűzszünet ügyében is közvetített a szembenálló felek között, csütörtökre Kairóba hívta az izraeli kormány képviselőit és a különböző palesztin szervezetek tisztségviselőit, hogy a tartós gázai övezeti tűzszünetről egyeztessenek. A MENA egyiptomi hírügynökség vasárnap esti jelentése szerint a külügyminisztérium külön-külön tárgyalásra készül az izraeliekkel és a palesztinokkal.

Uránium- és foszfortartalmú lövedékek bevetésével vádolják Izraelt

Arab országok azzal vádolták meg hétfőn Izraelt, hogy gyengített urániumot tartalmazó lövedékeket vetett be a Gázai övezetben. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint pedig a Gázai övezetben tett látogatására hivatkozva jelentette ki, hogy "egyértelmű és tagadhatatlan", hogy az izraeli hadsereg foszfortartalmú lövedékeket lőtt ki a hadműveletek során.

A foszfortartalmú tüzérségi lövedékek az oxigénnel reakcióba lépve éjszaka megvilágítják a célpontokat, nappal pedig takarófüstöt hoznak létre, és elősegítik a szárazföldi alakulatok rejtőzködését. Az emberi bőrrel érintkezve súlyos égési sérüléseket okozhatnak, illetve a belső szerveket károsíthatják. A NAÜ szerint a gyengített uránium potenciálisan rákkeltő anyag, de az összefüggés nem teljes mértékben bizonyított.

Az arab nagykövetek azt kérték a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől, hogy vizsgálja ki azokat a jelentéseket, melyek uránium nyomairól számolnak be az izraeli bombázások áldozataiban.