Határnyitást és vizsgálatot sürget az ENSZ Gáza romjain

Az utolsó izraeli katona is elhagyta a Gázai övezetet szerda hajnalra - jelentette be egy izraeli katonai szóvivő. Közben az ENSZ főtitkára a helyszínen szemrevételezte a pusztítást, és teljes vizsgálatot követelt a felelősök megtalálásához. Az ENSZ a Gázai övezet határainak teljes megnyitását is sürgeti, mivel emberek tízezrei váltak földönfutóvá a harcokban, az újjáépítéshez szükséges építőanyagot azonban Izrael egyelőre nem engedi be a területre. Izrael szerda este bejelentette, nyitott arra, hogy létfontosságú segélyszállítmányok érkezzenk Gázába, amelynek újáépítése legalább kétmilliárd dollárba kerülhet. 

"Ma reggel az izraeli védelmi erők utolsó katonája is elhagyta a Gázai övezetet" - jelentette be szerdán egy izraeli katonai szóvivő. A hadsereg az övezet közelében állomásozik, és felkészült minden eshetőségre - tette hozzá. Izrael már korábban közölte, hogy a kivonulás után egyes alakulatok az helyszín közelében maradnak arra az esetre, ha palesztin részről újabb rakétatámadás érné Izrael területét.

Izrael nyitott a segélyszállítmányok érkezése kapcsán

Közben az ENSZ a Gázai övezet határainak teljes megnyitását és a szabad áruszállítás engedélyezését sürgette kedden a romokban heverő palesztin terület újjáépítése érdekében. John Holmes, az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó vezetője egy keddi New York-i sajtókonferencián kijelentette: amíg Izrael nem enged építőanyagot Gázába, semmilyen újjáépítést nem tudnak elkezdeni ott.

Izrael kész arra, hogy elősegítse a lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítését a Gázai övezetben - hangzott el az EU és Izrael részéről is azon a szerda késő esti brüsszeli sajtótájékoztatón, amelyet az uniós külügyminiszterek és Cipi Livni izraeli külügyminiszter találkozója után tartottak. Karel Schwarzenberg, az EU soros elnökségét ellátó Csehország külügyminisztere elmondta, hogy a találkozó fő eredménye az volt, hogy Izrael nyitottságot mutatott az iránt, hogy a szóban forgó övezetbe eljuthassanak a létfontosságú segélyszállítmányok.

Livni szerint a gázai tűzszünet tartósságának az is feltétele, hogy a Hamász radikális muszlim szervezet ne tudja tovább folytatni fegyverek becsempészését a Gázai övezetbe, hiszen az izraeli katonai művelet célja éppen az volt, hogy megszűnjenek az Izraelt a Gázai övezetből ért támadások. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter szerdán azt mondta, hogy az izraeli hadsereg további támadásokat intézhet az egyiptomi területről a Gázai övezetbe vezető csempészalagutak ellen, amelyek a Hamász palesztin szervezet fegyverutánpótlását biztosítják.

Holmes korábban emlékeztetett, hogy a jelenleg életben lévő fegyverszünet nem tartalmaz semmilyen megállapodást a Gázai övezet határainak megnyitásáról, Izrael pedig csak az alapvető szükségleti cikkek, élelmiszer és gyógyszerek bevitelét engedélyezi - írta a BBC. Pedig az építési anyagok, mint a cement vagy a csővezetékek bevitele "abszolút kritikus pontja" az újjáépítésnek - fogalmazott az ENSZ-tisztviselő. Az ENSZ korábbi becslései szerint Izrael háromhetes offenzívája dollármilliárdos károkat okozott a Gázai övezetben.

Vizsgálatot sürget a megdöbbent ENSZ-főtitkár

Ban Ki-moon ENSZ főtitkár kedden szintén az izraeli pusztítás nagyságát hangsúlyozta, amikor Gázában személyesen tapasztalta meg az elmúlt hetek támadásainak hatását. A főtitkár megdöbbenésének adott hangot, felelősségre vonást és "teljes vizsgálatot" sürgetett a térségben tapasztalt rombolással kapcsolatban. Később a palesztin rakéták egyik állandó célpontjának számító Szderót városába is ellátogatott, ahol a Hamász palesztin radikális mozgalom támadásait az alapvető emberi jogok megsértésének nevezte.

Cipi Livni szerdán a nemzetközi közvélemény megértését kérte: a katonai művelet során nem lehetett teljesen elkerülni a polgári áldozatokat, mert a Hamász sűrűn lakott övezetekben, a lakosságot mintegy saját túszává ejtve húzta meg magát.

A Háárec című izraeli napilap szerint az izraeli hadsereg egyébként már belső vizsgálatot folytat azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi tilalom ellenére katonái valóban bevetettek-e foszfortartalmú lövedékeket a Gázai övezetben. A vizsgálat tárgyát mintegy húsz lövedék képezi, amelyet a lap szerint egy ejtőernyős egység vetett be a Gázai övezet északi részén, lakott terület ellen. A hadsereg szóvivője azonban cáfolta, hogy folyna "hivatalos vizsgálat". Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet "háborús bűntettel" vádolja a zsidó államot a foszforos aknalövedékek bevetése miatt.

A három hétig tartó gázai konfliktusban a BBC adatai szerint 1300 palesztint öltek meg, akiknek közel harmada gyerek. A sérültek száma még nagyobb, belőlük körülbelül 5500-at tartanak számon az izraeli támadások december 27-ei megindítása óta. A palesztin emberi jogi központ szerint az áldozatok több mint kétharmada civil, azon belül 280 fő 17 éven aluli. Az offenzívában több mint 4000 épületet romboltak le, 20 000 épület súlyosan megrongálódott. Jelenleg 50 000 gázai lakosnak nincs fedél a feje fölött, és 400 000 ember nem jut vezetékes vízhez. Izraeli oldalon a hadsereg 13 áldozatról számolt be, közülük három civil.

Ami az előzetes becslések szerint kétmilliárd dollárt felemésztő gázai újjáépítést illeti, Izrael már most az ENSZ és a segélyszervezetek tudtára adta, hogy minden tervezett projekthez külön-külön az izraeli hatóságok hozzájárulását kell kérni. Izrael egyúttal garanciákat fog követelni arra nézve, hogy egyik munkából sem fog a Hamász hasznot húzni.