50 millió forintot ad Magyarország a gázai újjáépítéshez

Magyarország 50 millió forintot ajánlott fel a palesztin egészségügynek az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megnyílt gázai segélyezési konferencián. A palesztin vezetés azt reméli, hogy összejön 2,78 milliárd dollár. A legtöbb résztvevő szerint a pénz önmagában kevés, politikai rendezés nélkül semmit nem ér.

A légitámadások súlyos károkat okoztak a gázai infrastruktúrában

Megnyílt a Gázai övezet háborús újjáépítése miatt összehívott nemzetközi pénzgyűjtő konferencia hétfőn, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. A felszólalók közül többen kiemelték, hogy nem lesz elegendő az anyagi támogatás Gáza talpra állításához, ha a közel-keleti politikai rendezés nem gyorsul fel.

A Palesztin Nemzeti Hatóság reményei szerint az adományozók 2,78 milliárd dollár segélyt gyűjtenek össze, beleértve a háború sújtotta övezet újjáépítésére szánt 1,33 milliárd dolláros összeget. Magyarország 50 millió forinttal kívánja megsegíteni a palesztin egészségügyet.

A helyszínen tartózkodó Várkonyi László külügyi szakállamtitkár elmondta, hogy Magyarország 50 millió forint segélyt ajánl fel, és az összeget az egészségügybe fogja irányítani. Magyarország azt tervezi, hogy szakértelmével segíti a palesztin egészségügyet, néhány berendezést és orvost bocsát egy palesztin kórház rendelkezésére, megsérült gyermekek rehabilitációjára. A részleteken még dolgoznak, és egyelőre nincs döntés arról, mely palesztin kórház kapja a segítséget.

Az AP szerint a legnagyobb adományozók várhatóan Szaúd-Arábia (1 milliárd dollár), az Egyesült Államok (900 millió dollár) és az Európai Unió (554 millió dollár) lesznek. Több Perzsa-öböl menti olajsejkség is felajánlott pénzt, azonban ők ezt a palesztin vezetést megkerülve kívánják eljuttatni Gázába.

Mindenki az Izraellel való kiegyezést sürgeti

A konferencián 80 ország és nemzetközi donorszervezet képviselteti magát. Részt vesz rajta többek között Nicolas Sarkozy francia és Mahmúd Abbász palesztin elnök, illetve 45 ország külügyminisztere. Jelen van Hillary Clinton is, aki amerikai külügyminiszterként most jár először a Közel-Keleten. Nem hívták meg a Gázai övezetet ellenőrző Hamászt.

A fórumot Hoszni Mubarak egyiptomi elnök nyitotta meg. Arról beszélt, hogy a Gázai övezetnek nyújtandó segély nem lesz kárpótlás az izraeli offenzíva 1300 palesztin áldozatának életéért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a palesztin népnek, az anyagi eszközökön kívül határozott politikai támogatásra is szüksége van. Felszólította az izraeli kormányt, hogy fogadja el az Arab Liga 2007 márciusi csúcsértekezletén kialakított békejavaslatát.

Nicolas Sarkozy felszólalásában együttérzéséről biztosította "a sokat szenvedett palesztin népet". A palesztin vezetőknek be kell látniuk - mondta -, hogy eltökélten kell keresniük a politikai megoldást, és párbeszédet kell folytatniuk Izraellel, mert nem vezet más út a palesztin állam megteremtéséhez.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy gyors lépések megtételére van szükség, és a cél szerinte olyan palesztin állam megteremtése, amely "felelős partnere lesz" Izraelnek és a szomszédos arab országoknak, továbbá kiszámítható a polgárai számára.

Mahmúd Abbász palesztin elnök arról beszélt, hogy "az izraeli agresszió lerombolta, amit a palesztin hatóság felépített 15 év alatt". Szerinte a palesztin gazdaságnak nyújtott támogatás nem elegendő az Izraellel fennálló politikai konfliktus rendezése nélkül.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elsődleges célnak nevezte a gázai határátkelők megnyitását. Tűrhetetlennek minősítette, hogy a segélymunkások és az alapvető árucikkek nem jutnak be Gázába. Gasser Abdel-Razek, az Oxfam International segélyszervezet szóvivője is azt hangoztatta, hogy "a pénz fontos, de nem oldja meg a problémát, amíg a nemzetközi közösség nem gyakorol nyomást Izraelre, hogy nyissa meg a gázai átkelőket".

Hat hete értek véget a harcok Gázában. Az izraeli légicsapások sorozata és a szárazföldi offenzíva válasz volt a Gázai övezetből Izraelre záporozó rakétákra. 1300 palesztin és 13 izraeli halt meg a harcokban - az áldozatok többsége civil volt. Ezen kívül 4000 otthon semmisült meg, és 11 500 rongálódott meg súlyosan.