"Ne pánikolj!" - interjú a Financial Times Kelet-Európa-szerkesztőjével

Nem hisz az Európa kettészakadásáról szóló jóslatokban, és nem tartotta jó ötletnek a magyar kormány által szorgalmazott közös kelet-európai mentőcsomagot. Gyurcsány Ferenc új programját jó iránynak tartja, de szerinte Magyarország is csak most fog szembesülni a válság nehezével. Az általános borús helyzetértékelés közben azonban úgy gondolja, hogy a krízis jó lehetőséget is jelenthet a magyarok számára. Az [origo] interjúja a Financial Times Kelet-Európa-szakértőjével, Stefan Wagstyllel.

Borús nyilatkozatokból és rémképekből nem volt hiány a vasárnapi európai uniós válságcsúcs körüli napokban. Tekintélyes magyar és külföldi elemzők ijesztgettek Európa ismételt kettészakadásának lehetőségével, a nemzetközi sajtó pedig visszhangzott Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vasárnapi kijelentésétől, amely szerint "nem szabad engedni, hogy újabb vasfüggöny válassza el Kelet- és Nyugat-Európát".

A Financial Times kelet-európai térséggel foglalkozó szerkesztője, Stefan Wagstyl csak legyint erre. "A válságcsúcs előtt alaposan el voltak túlozva a szakítással kapcsolatos kijelentések. Senki nem akarja otthagyni az EU-t. Különösen nem a legsérülékenyebb országok. Nekik most nagyobb szükségük van az unióra, mint valaha" - mondta az [origo]-nak telefonon a tekintélyes brit üzleti lap szerkesztője.

A csúcstalálkozón elutasították azt a Magyarország által szorgalmazott javaslatot, hogy az EU indítson el egy 180 milliárd euró értékű, Közép-Európának szóló csomagot, amely megerősítené a bankokat tőkével, könnyítene a vállalatok és a lakosság hitelterhein, valamint támogatásokkal, beruházásokkal segítené a térség gazdaságát. A tervet elutasították, ami Wagstyl szerint nem volt meglepő, "Magyarország javaslata nem bírt túl nagy támogatással a csúcs előtt sem".

A szerkesztő szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a nyugati államok ne akarnának segítséget nyújtani az új EU-tagoknak. "Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az EU hajlandó segíteni" - utalt Wagstyl arra, hogy a gazdag uniós tagok már korábban is igyekeztek segíteni keleti szomszédaikat a Nemzetközi Valutaalapon keresztül. A szerkesztő szerint helyes döntés volt nemet mondani a teljes régióra vonatkozó mentőcsomagra, a régió egyes országai között ugyanis jócskán vannak különbségek. "Az eurózónába tartozó Görögország például sokkal sérülékenyebb helyzetben van, mint Csehország" - magyarázta Wagstyl, aki egy múlt heti cikkében is figyelmeztetett arra, nem szabad egy kalap alá venni a kelet-európai államokat.

A közös veszély

Szlovákia és Szlovénia például már tagja a biztonságot jelentő euróövezetnek, Lengyelország és Csehország gazdasága pedig a válság ellenére is viszonylag jól teljesít. Épp utóbbi két ország volt az, amely nyíltan ellenezte a Gyurcsány által szorgalmazott közös régiós mentőcsomagot. A térség államait persze egységbe tömörítheti az a közös veszély, hogy a gazdag nyugati államok befelé fordulnak és saját vállalataikat támogatják, a keleti szomszédokat pedig magukra hagynák. Ez különösen az után vált valóságos fenyegetéssé, amikor Nicolas Sarkozy francia elnök megpendítette, hogy a francia autógyárak akkor kaphatnának állami támogatást, ha nem külföldön - például Csehországban -, hanem odahaza gyártják a kocsikat, és ezzel a francia munkaerőpiacot segítik. Sarkozy ettől végül is visszatáncolt, és Wagstyl szerint ez épp az EU erejét bizonyítja.

"Természetes, hogy az egyes országokban vannak politikai preferenciák egyes ágazatok támogatására. Viszont az EU lényege épp az, hogy ezzel szembemenjen" - emlékeztetett a szerkesztő a legfontosabb uniós alapelvre, az egységes szabad piac biztosítására. Wagstyl szerint egyelőre az unió jól teljesít ebből a szempontból, de még korai messzemenő következtetéseket levonni. "Arra kell figyelni, hogy mit tesznek a kormányok, és nem arra, amit mondanak" - fogalmazott a szerkesztő, aki szerint érdemes lesz például nyomon követni, hogy Franciaországban lesznek-e esetleg mégis burkolt elvárások az autóiparral szemben arra, hogy hazatelepítsék kelet-európai gyártósoraikat.

"Mindkét oldal felelőssé tehető" Magyarországon

Magyarországot a külföldi elemzők a legbetegebb kelet-európai országok közé sorolják, nagyjából Ukrajnával és a csődközeli állapotba került Lettországgal egy szintre. Wagstyl nem kívánt belebonyolódni abba, hogy ki hibáztatható ezért. "Tudom, hogy Magyarország nagyon polarizált" - jegyezte meg, utalva arra, nem szeretné, ha véleményét saját céljaira használná fel bármelyik politikai erő. Annyit azért hozzátett: "Mindkét oldal felelőssé tehető a mostani helyzetért. Több évre visszamenőleg meghozott döntéseikkel hozzájárultak ehhez. Nem mondták el az embereknek időben a valódi választási lehetőségeket." Wagstyl megismételte azokat a magyar és külföldi szakértők által már évek óta hangoztatott véleményeket, amelyek szerint a hatalmas kiadással járó szociális ellátó rendszerhez, az egészségügyhöz, az oktatáshoz hozzá kellene nyúlni a fejlődés érdekében.

A magyar kormányfő által február közepén bejelentett válságkezelő csomagról a szerkesztő azt gondolja, hogy jó irányba tart, bár hozzátette: "Lehetett volna több? Persze. De azt se mondanám, hogy haszontalan." Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy hatalmas devizaalapú hitelállomány halmozódott fel, és a forint gyengülése miatt sokan képtelenné válhatnak a visszafizetésre. Külföldi elemzők - köztük a Financial Times is - arra számítanak, hogy a Magyarországon jelenlévő bankok külföldi - jellemzően osztrák és olasz - tulajdonosai nem fogják veszni hagyni magyarországi érdekeltségeiket. Wagstyl szerint azonban még ezzel együtt is nehéz látni, hogy milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg Magyarországon. Amit egyedül biztosnak lát, az az, hogy sok más országhoz hasonlóan "nehezebb lesz a helyzet, mielőtt javulni kezdene".

A pozitív hozadék

A szerkesztő megjegyezte azonban azt is, hogy legalább egy szempontból pozitív hozadéka is van a válságnak. "A magyarok most tisztában vannak a helyzet súlyosságával. Így politikailag elfogadhatóbbá válik a szükséges reformok végrehajtása" - magyarázta Wagstyl, kérdésünkre hozzátéve, hogy "magyarok" alatt a választókat érti, mert szerinte a politikusok és az egyéb vezetők már eddig is tisztában voltak a helyzet tarthatatlanságával.

A szerkesztő idén még nem járt Magyarországon, de tavaly októberben és novemberben több alkalommal is megfordult Budapesten. A kérdésre, hogy mit tenne egy átlagos, munkahellyel rendelkező, több hitelt is törlesztő magyar helyében, azt válaszolta, először is rendezné minden hitelkártyatartozását és megpróbálná visszafizetni minden más drága hitelét. "Ha valakinek van egyéb hosszúlejáratú hitele, akkor sem érdemes túlságosan aggódnia. Valahol kell lakni, ezt meg lehet oldani" - magyarázta a szerkesztő, hozzátéve, hogy nemcsak a magyarok szembesülnek ilyen problémákkal. Az általános jó tanács szerinte az, hogy "légy óvatos, de ne pánikolj!"