Földi pokollá tették Tibetet a dalai láma szerint

A dalai láma kemény beszéddel, a szerzetesek gyertyákkal és kényszerű átnevelőtáborral, Peking pedig katonák és rendőrök ezreivel, korlátozott internet- és mobilszolgáltatásokkal készült a tibeti forradalom 50. évfordulójára. Tavaly kemény összecsapások robbantak ki az évforduló idején Lhászában, idén Peking nem bízott semmit a véletlenre: a tibeti "jobbágyfelszabadítás napját" ünnepli, a tartományt pedig szinte hermetikusan elzárta a külvilágtól.

Kemény szavakat használt

"Elmondhatatlan szenvedést" okoztak Tibetnek a kínai uralom évtizedei - közölte a tibeti forradalom 50. évfordulóján a dalai láma. "Mi tibetiek törvényes és értelmes autonómiát akarunk, egy egyezséget, amely engedi, hogy a tibetiek a Kínai Népköztársaság keretein belül éljenek" - idézte a lámát a BBC. "Nincs kétségem afelől, hogy Tibet igazsága győzedelmeskedik." A dalai láma megemlékezett az 1959 óta elhunytakról és a tavalyi véres összecsapások áldozatairól is. Azt mondta, az egymást követő kínai kampányok, az osztályharc, a kulturális forradalom és a "hazafias átnevelés a szenvedés és a nehézségek olyan mélységeibe taszította a tibetieket, hogy szó szerint megtapasztalták a földi poklot".

"Még ma is folyamatos félelemben élnek Tibetben a tibetiek, és a kínai hatóságok még mindig gyanakodnak rájuk" - jelentette ki. A tibeti vallás, kultúra, nyelv és azonosság a "kipusztuláshoz közeledik", a kínai fejlesztések elpusztítják a környezetet és a hagyományos életmódot. Azzal vádolta Kínát, hogy több százezer embert gyilkolt meg népéből, és az infrastrukturális fejlesztések valójában "elkínaisítják Tibetet". A vallási vezető csalódottságáról is beszélt, hogy mindkét fél számára kedvező javaslatát - a kínai államon belüli autonómiát - elutasítja Peking.

Robbantások vezették be az évfordulót

A feszültség kézzelfogható Tibetben. Házilag gyártott pokolgépek rongáltak meg két járművet - egy rendőrautót és egy tűzoltóautót - Kínában, a Tibettel szomszédos Csinghaj (Qinghai) tartományban hétfőn. A detonációk előtt állítólag összecsapás volt a helyiek és rendőrök között, amikor ellenőriztek egy fát szállító teherautót. Halálos áldozatokról és a robbantások pontos körülményeiről nem szóltak a hivatalos jelentések.

A térségben rendkívül megerősítették a biztonsági intézkedéseket a népi Kína által levert forradalom 50. évfordulójának előestéjén. A tavalyi lhászai megemlékezések 20 éve nem tapasztalt Kína-ellenes erőszakba torkollottak március 14-ét követően. Az utakon most szinte egymást érik a páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvojok, a településeken pedig ellenőrző pontok egész sorát állították fel. A szomszédos tartományok tibeti nemzetiségi kisebbség által lakott településeire is sok rendőrt vezényeltek.

Kegyetlen láma

A hatóságok hétfőn 109 embert vettek őrizetbe a Csinghaj tartománybeli Lustang kolostorban, akiket átnevelésre köteleztek azért, mert február 25-én gyertyás virrasztást szerveztek a tavaly Lhászában meggyilkoltakért. A helyi mobil- és internetszolgáltatók - hogy elejét vegyék a tavaly sms-ben és e-mailben szervezett megmozdulásoknak - szolgáltatásaik jelentős részét felfüggesztették egészen április 1-ig. Az ügyfeleket figyelmeztették, hogy a következő hetekben várható karbantartás kényelmetlenségeket okozhat.

Szigorú ellenőrzés (Kattintson a fotóra még több képért!)

Nem pihen a propagandaosztály sem. Peking a "jobbágyfelszabadítás napját" ünnepli az évfordulón, amikor megszabadították a földműveseket a dalai láma kegyetlen teokratikus zsarnokságától. Egy új pekingi kiállításon bemutattak egy levelet is, amely állítólag az egykori tibeti kormánytól származik, és amely azt írja elő, hogy mi kell a dalai láma születésnapja alkalmából rendezett ceremóniához: "két koponya, sokfajta vér és egy ember teljes bőre".

Nagy fal a szeparatizmus ellen

Az évforduló előestéjén Hu Csin-tao kínai miniszterelnök közölte: "nagy falat" kell építeni a szeparatizmus ellen. Le is  zárták a tibeti tartományokat. Külföldieket még csak a térség közelébe sem engednek: nem szabad beutazni a területtel határos Kanszu (Gansu), Szecsuan (Sichuan) és Csinghaj (Qinghai) tartományokba sem. Kína az Indiával, Nepállal, Bhutánnal és Mianmarral szomszédos nemzetközi határait is megerősítette, "a dalai láma klikkjének" szabotázsakcióira hivatkozva.

A külföldieket sújtó utazási korlátozások miatt - a tudósítókon kívül márciusban turistákat sem engednek a térségbe - nincsenek megbízható beszámolók arról, mi is történik a hegyvidéki tartományban. A BBC szerint több ezer kínai katonát vezényeltek Tibetbe, hogy elejét vegye az újabb erőszaknak az érzékeny évfordulón.

Kína eközben igyekszik kedvezőnek beállítani Tibet helyzetét. A dalai láma és körének népirtásról szóló vádjait tagadta Csiangpa Puncog (Qiangba Puncog), a tibeti autonóm terület kormányzója. Puncog szerint Tibet népessége az 1959-es 1,2 millióról 2008-ra 2,87 millióra növekedett. Tagadta azt is, hogy a többségi han nemzetiséghez tartozókat telepítenének szándékosan Tibetbe. Puncog azt állította kedden, a kínai Országos Népi Gyűlés folyó éves ülésszakának alkalmával, hogy a kínaiakkal szemben a tibetiekre nem vonatkozik gyermekvállalás korlátozása, a születési arányuk az 1970-es évek óta meghaladja a kínai átlagot, ráadásul várható életkoruk is emelkedett.

Tibeti fegyverletétel 1959-ben

Véres emlékek

Tavaly márciusban buddhista szerzetesek kezdtek békés tüntetést Lhászában, ami erőszakba fulladt. Hivatalos adatok szerint 18 civil és három rendőr vesztette életét, a zendülők pedig 11,6 milliárd forintnak megfelelő kárt okoztak. Tibeti emigráns források szerint legkevesebb 200 tibeti halt meg a hatóságok erőszakos fellépése miatt.

A Nemzetközi Kampány Tibetért nevű szervezet szerint a tavalyi zendülést követően 1200 ember tűnt el. A biztonsági erők több ezer tibetit vettek őrizetbe, gyakran az éjszaka közepén, csupán azzal az indokkal, hogy szakadárok, majd megkínozták őket - állítják az érdekvédők. Kate Saunders, a szervezet egyik jelentéstevője szerint Lhászában még mindig a félelem légköre uralkodik. Az állításokat sem a kínai külügyminisztérium, sem a közbiztonsági minisztérium nem kommentálta. A tavaly márciusi nagy tibeti megmozdulásokat több mint 130 tüntetés kísérte.

Tibetben 1959. március 10-én indult a felkelés, miután Kína katonai megszállás alá vonta a tartományt, amelyet saját területének tekint, jóllehet Tibet több alkalommal élvezett hosszú időn át függetlenséget a 20. század előtt. A felkelést hamar leverték, a dalai láma elmenekült, száműzetésbe kényszerült, azóta Indiában él. A láma már régóta nyilvánosan lemondott Tibet függetlenségének követeléséről, csupán a tartomány kulturális autonómiáját szorgalmazza. Peking azonban "a vallás leplébe bújt veszedelmes szakadárnak" tekinti őt, aki a Kína területének egynegyedét magába foglaló "Nagy Tibet" létrehozására törekszik.