Sebet ejtett Obamán a bónuszbotrány

Akkora felháborodás lett az Egyesült Államokban a közpénzből megmentett biztosítótársaság, az AIG vezetőinek fizetett jutalmakból, hogy az egyik képviselő öngyilkosságba akarta kergetni a menedzsereket. Barack Obama elnök sem spórolt a kemény szavakkal, de számára is kínos a botrány, mert rávilágított kormányzata gyengeségeire. Ráadásul most még nehezebb lesz meggyőznie az amerikaiakat, hogy nyúljanak a zsebükbe a pénzügyi válság megfékezése érdekében.

Jay Leno amerikai humorista esti talkshowjában rendszerint filmüket vagy könyvüket reklámozó hírességek szoktak megjelenni, csütörtökön azonban egy különösen rangos vendég tette tiszteletét nála: Barack Obama amerikai elnök adott - előre rögzített - interjút. Kampányok során ugyan nem szokatlan, hogy politikusok is feltűnnek ehhez hasonló szórakoztató műsorokban, de ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő elnök vállal ilyen szereplést. Obamát érték is olyan bírálatok, hogy kockára teszi az elnöki hivatal tekintélyét, őt azonban a jelek szerint most jobban érdekli az, hogy minél több emberhez tudjon szólni.

"Nem úgy tekintünk erre, mint az elnök humorérzékének bemutatására. Ez egy módja annak, hogy megvitassuk a gazdasági helyzetünket" - idézte a CNN a Fehér Ház szóvivőjét, Robert Gibbst a showbeli szereplésről. Feltehetően nem véletlen a Leno-interjú időzítése, az utóbbi egy hétben az AIG biztosítócég munkatársainak fizetendő bónuszok miatt kialakult politikai vihar ugyanis többek szerint már Obama politikai tőkéjét apasztja.

A japán példa

Múlt hétvégén derült ki, hogy az American Insurance Group (AIG) nevű óriáscégnél 165 millió dolláros jutalmat fizetnek ki több olyan vezetőnek, aki annál a részlegnél dolgozik, amely az összeomlás szélére vitte a vállalatot. A hír óriási felháborodást váltott ki, az AIG-t ugyanis az adófizetők pénzéből mentették meg. Tavaly szeptembertől mostanáig hatalmas összeget, 180 milliárd dollárt költöttek a cégre, tartva attól, hogy tönkremenetele magával rántaná a teljes amerikai pénzügyi rendszert, és még tovább súlyosbítaná a gazdasági válságot.

A gondolat, hogy a válság felelősei milliós jutalmakat kapnak, sokaknál kiverte a biztosítékot. Az utóbbi napok legtöbbet emlegetett idézete Charles Grassley republikánus képviselőtől származik, aki szerint az AIG jutalmazott munkatársainak a "japán példát" kellene követniük. Az üzleti élet támogatásáról ismert republikánus párt képviselője ez alatt azt értette, hogy a biztosítócég érintett dolgozói "az amerikai nép elé járulnának, meghajolnának, és azt mondanák, 'sajnálom', majd vagy lemondanának, vagy öngyilkosságot követnének el".

Grassley ugyan azóta már elnézést kért az erős szavakért, de azóta is verseny folyik a politikusok között, hogy ki tudja keményebben ostorozni a bónuszokat felvevő vezetőket. Obama sem maradt ki ebből, ő hétfőn tette fel a kérdést, hogy mivel igazolják az AIG vezetői az adófizetők előtt "ezt a gyalázatot". Az elnök egyúttal utasította Timothy Geithner pénzügyminisztert, tegyen meg mindent a jutalmazás leállítására, illetve a kifizetett pénzek visszaszerzésére.

Ellentmondás a Fehér Házban

Obama tehát gyakorlatilag az élére állt az össznépi felháborodásnak, de lehetséges, hogy elkésett vele. Úgy tűnik ugyanis, hogy az elnököt és pénzügyminiszterét is váratlanul érte a bónuszprobléma, és nem is mérték fel kellően annak következményeit. Vasárnap Geithner más kormányzati tisztviselőkkel együtt telenyilatkozta a médiát azzal, hogy a jogászok szakvéleménye alapján nincs lehetőség a jutalmak kifizetésének leállítására, illetve a már átutalt pénz visszaszerzésére, néhány órával később azonban rájöttek, hogy ez a magyarázat nem lesz elegendő. Vasárnap este a New York Times beszámolója szerint a Fehér Házban egyeztetett az elnök Geithnerrel és politikai tanácsadóival, és úgy döntöttek, hogy új üzenetre van szükség.

Így hétfőn kiállt Obama és - homlokegyenest ellentmondva pénzügyminisztere előző napi kijelentéseinek - elrendelte minden jogi eszköz igénybe vételét a probléma megoldására. Ezzel azonban számára kínos kérdések özönét indította el. A leggyakoribb felvetés az volt, hogy ha vasárnap még nem voltak jogi lehetőségek a jutalmazás leállítására, akkor mi változhatott egy nap alatt? Többen feltették azt a kérdést is, hogy miért nem cselekedett hamarabb az elnök vagy pénzügyminisztere? Akadtak olyan vélemények is, amelyek szerint Obama épp azzal okoz károkat, ha a jogállamiságot veszélyezteti szabályos szerződések feszegetésével.

Geithner egy interjúban azt mondta, hogy ő csak március 10-én értesült az AIG-bónuszokról. "Megdöbbentem, amikor megtudtam" - fogalmazott a pénzügyminiszter, hozzátéve: "Nem kellett volna ilyen helyzetbe kerülnöm, de elismerem, hogy ez az én felelősségem." Geithner csak két nappal később, tehát a jutalmak kifizetésére szóló március 15-i határidő előtt három nappal szólt a Fehér Háznak az ügyről. Az elnök tanácsadói közül többeket felbosszantott az utolsó pillanatban érkező értesítés - írta csütörtöki cikkében a Washington Post, amely szerint a történtekben a leginkább aggasztó az, hogy a jegybank munkatársai már hónapokkal korábban tudtak az AIG-nél esedékes jutalmakról, mégsem szóltak a pénzügyminiszternek.

A jegybank és a kormányzat között most minden korábbinál fontosabb a szoros együttműködés, közeledik ugyanis két nagyszabású - akár 2 billió dollárra is rúgó - programnak az indítása, amelyek célja a fogyasztói hitelezés fellendítése és a gyengélkedő bankok megsegítése - mutat rá a Washington Post. Obama számára azonban nemcsak azért jelent kockázatot a bónuszok körüli vihar, mert rávilágít a kulcsintézmények közötti kommunikációs problémákra, hanem azért is, mert ha folytatni akarja a gazdasági válság megfékezésére irányuló programját, akkor nem engedheti meg magának, hogy elpazarolja politikai tőkéjét.

Ki fog zsebbe nyúlni ez után?

Már eddig is több százmilliárd dollárt költöttek a bajba került bankok megsegítésére, de a pénzügyi rendszer teljes gatyába rázásához - amely elemzők szerint elengedhetetlen a gazdaság felélesztéséhez - akár további 750 milliárd dollárra lehet szükség. Ezt az adófizetők állják, és a bónuszbotrány után nem lesz könnyű eladni az újabb bankmentő csomagot az egyre nagyobb munkanélküliséggel szembesülő, otthonuk elvesztésétől félő választóknak. Közvetlenül persze elegendő meggyőzni a törvényhozást, ott azonban a republikánusok már eddig is ellenezték a nagyszabású állami költekezést - a közel 800 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot csupán három szenátoruk támogatta és ellenzik -, így várhatóan kézzel-lábbal fognak tiltakozni az újabb kiadások ellen is.

A jutalmak ügyének rendezésére azért még sikerült összehozni a nagykoalíciót. A képviselőház csütörtökön 328 igen és 93 nem szavazat mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 90 százalékos adót vetne ki a 250 ezer dollárnál nagyobb mértékű jutalmakra azoknál a cégeknél, amelyek legalább 5 milliárd dollár szövetségi segélyt kaptak az életbenmaradáshoz. Ebbe a körbe tartozik az AIG is, amelynek vezérigazgatója, Edward Liddy már korábban felszólította a jutalmazott munkatársakat, hogy fizessék vissza a pénz egy részét. Liddy szerdán közölte, hogy már többen eleget tettek ennek, ami segíthet a felháborodás csillapításában, Obama pedig Jay Leno showjában két poén között olyan általános igazság levonására is vállalkozott, hogy az AIG-nél osztott bónuszok problémát jelentenek, de az igazán fontos szerinte az, hogy vissza kellene térni egy olyan hozzáálláshoz, amikor "az embereknek van felelősségérzetük, és megértik, hogy a tetteik következményeit mások is fogják viselni".