Irányt mutat Eduardo vallomása a bolíviai ügyészségnek

Vágólapra másolva!
Megbolygatta a bolíviai médiát Rózsa-Flores Eduardo tavaly rögzített, kedden leadott interjúja, amelyben a múlt héten megölt férfi elmondta, hogy miért is ment Bolíviába. A Flores nevéhez kötött állítólagos összeesküvést vizsgáló ügyész szerint a felvétel sokat segít a tisztánlátásban, a kormány reakcióját későbbre várják. Közben a magyar nagykövet megérkezett Bolíviába, a Vöröskereszt pedig gyűjtést kezdett a szintén kint lelőtt Magyarosi Árpád holttestének hazaszállítására.
Vágólapra másolva!

Nagyban segíti az állítólagos bolíviai összeesküvés utáni nyomozást az a videofelvétel, amelyben Rózsa Flores Eduardo bolíviai útjának céljáról beszél - jelentette ki az összeesküvést vizsgáló La Paz-i ügyész. Sosa Marcelo szerint a felvétel világos, és irányt mutat a vizsgálatban. "A tartalmát megpróbáljuk megerősíteni a saját eszközeinkkel" - mondta.

A bolíviai Santa Cruzban múlt héten megölt Rózsa Flores még tavaly szeptemberben, kiutazása adott egy titkos interjút arról, a függetlenedni szándékozó Santa Cruz tartomány védelmének megszervezésére utazik Bolíviába. Az interjút kedden este a Magyar Televízió adta le, erről bővebben itt olvashat. Bár a bolíviai hatóságok eredetileg terrorizmussal és az elnök elleni merénylet előkészítésével vádolták Rózsa Florest, a felvételen erről egyetlen szó sem esett.

Rózsa Flores interjúja vezető helyen szerepelt a bolíviai sajtóban, amely a kormány reagálására vár. A kabinet jelenleg szokásos szerdai ülését tartja, s utána tájékoztatást ígért. Alfredo Rada bolíviai belügyminiszter a Santa Cruz-i El Deber napilapnak azt mondta, hogy az ülés után megnevezik azokat az embereket, akik Rózsa Flores akcióját pénzelhették. Rózsa Flores az interjúban arról beszélt, hogy Santa Cruz elszakításához, illetve a védelmére felállítandó hadsereghez megvan a szükséges pénz, megbízói az anyagi feltételekről biztosították őt.

A bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót és két társát, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert múlt csütörtökön ölték meg egy kommandós akcióban a bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában. Az akcióban őrizetbe vették a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot. A rajtaütést a bolíviai hatóságok azzal indokolták, hogy a csoport meg akarta ölni Evo Morales elnököt, erre a feltételezésre azonban nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot.

További gyanúsítottakat keresnek

Az ügyre ráállított nyomozócsoport nyilvánosságra hozta, hogy találtak mintegy húsz fényképet, amelyen különféle Santa Cruz-i személyek láthatók a feltételezett terrorista csoport tagjaival. A képeken "gitároznak, vacsoráznak, húst sütnek" - mondta Julio Larrea kapitány, a nyomozócsoport tagja. Johnny Aguilera őrnagy pedig azt közölte, hogy amint befejeződik a nyomozás "zárt szakasza", behívják a képen szereplő embereket.

Az őrnagy szerint eddig nem találtak politikai kapcsolatokat, de nem kételkedik benne, hogy vannak ilyenek. Közben szintén a kedden leadott videóra reagálva a Santa Cruz-i vezetők sorra elzárkóztak annak tartalmától, és azt állították, hogy nem tudják, kik lehettek Rózsa Flores Eduardo megbízói.

Semmilyen információm nincs erről, és teljes mértékben elutasítunk minden olyan híresztelést, ami szerint az összeesküvésnek köze lenne a helyi vállalkozói szektorral - mondta az El Debernek Pedro Yovhío, a Santa Cruz-i magánvállalkozók szövetségének vezetője. Santa Cruz tartományi közgyűlésének elnöke pedig kijelentette: semmit sem tud arról, hogy Rózsa Florest milyen helyi testület kérte fel, miféle törvényes támogatása volt az általa emlegetett "önvédelmi osztag" megszervezésére. Rózsa Flores az interjúban azt mondta, hogy a helyi kormányzat már megszavazta egy önvédelmi erő felállítását, ezért az általa szervezett milícia törvényes lesz.

A bolíviai konzervatív ellenzék fő szövetsége az követelte, hogy az ügyet érintő nyomozásban az Interpol is vegyen részt, mivel ez garantálná, hogy az eredmények nem esnek a politikai manipuláció áldozatává. A bolíviai legfelsőbb bíróság elnöke pedig azt kérte, hogy a nyomozást Santa Cruzban folytassák le, ahol a feltételezett terrorista csoportot fölszámolták. Ezt már kérte az ellenzék központjának számító város több vezetője is, akik egyben visszautasították a kormány gyanúsítását, hogy közük lenne a terrorizmushoz.

A külügy tájékozódik, a Vöröskereszt adományt gyűjt

Magyarország Buenos Aires-i nagykövete, Józsa Mátyás kedden a Külügyminisztérium utasítására megérkezett Bolíviába. Józsa egyelőre a bolíviai fővárosban, La Pazban tájékozódik a dél-amerikai országban lelőtt vagy börtönbe került magyar állampolgárok ügyében. Az MTI úgy tudja, hogy a nagykövet szerdán folyamatosan tárgyal a helyi hatóságokkal, valamint felkeresi börtönében Tóásó Elődöt, azt a magyart, akit a múlt heti rajtaütésben foglyul ejtettek a bolíviai hatóságok.

Közben a magyar Külügyminisztérium bejelentette, hogy segít hazaszállítani a csütörtökön Bolíviában lelőtt, román állampolgárságú Magyarosi Árpád holttestét, miután a román fél hivatalosan is elfogadta a felkínált magyar segítséget. "Megkaptuk a diplomáciai jegyzéket, amelyben a román fél felkér minket, hogy működjünk közre a holttest hazaszállításában, és ugyanezt kérte tőlünk Magyarosi Árpád édesanyja is" - mondta Szelestey Lajos külügyi szóvivő szerdán. A Külügyminisztérium a Vöröskereszttel együttműködve fogja hazaszállítani a romániai magyar férfi holttestét. (A bolíviai szülatésú Rózsa Flores Eduardo holttestének hazaszállítására azért nincs szükség, mert őt hozzátartozói már eltemették Santa Cruzban.)

A Magyar Vöröskereszt nem sokkal korábban bejelentette: gyűjtést indít Magyarosi Árpád holttestének hazahozataláért. A koporsót akkor szállítják Budapestre, ha összegyűlik az ehhez szükséges több ezer dollár - tette hozzá. Ezzel párhuzamosan a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága megvizsgálja, hogy a börtönbe került Tóásó Előd számára biztosítottak-e a genfi egyezményben rögzített jogok. Megnézik a helyszínen, hogy megfelel-e a nemzetközi normáknak, a genfi egyezménynek a fogva tartás körülménye: vizsgálják egyebek mellett, hogy nem kínozzák-e a fogva tartottat, tarthatja-e a kapcsolatot a családtagjaival. A genfi egyezmény értelmében egyik azt aláíró állam sem akadályozhatja a Vöröskereszt munkáját saját területén.