Dőlnek ki a kínzások csontvázai a Fehér Házban

Nyilvánosságra hozták a CIA fogolykínzási módszereiről tájékoztató hivatalos dokumentumokat, amelyek komoly dilemma elé állították Barack Obama amerikai elnököt. Még saját stábjának egyes tagjai is ellenzik, hogy megkezdődjön a Bush-kormányzat idején történt kínzások felelőseinek számonkérése, míg az elnök liberális támogatói épp ezt követelik. Obama két tűz közé került, miközben hullanak ki a csontvázak a Fehér Házban.

Sok guantánamói rabot is kínoztak a CIA-ügynökök

Április 16-án mutatta be a nyilvánosságnak az amerikai igazságügyi minisztérium a feljegyzéseket, amelyeket Jay S. Bybee  korábbi igazságügyi miniszter-helyettes 2002-ben és 2005-ben írt John Rizzo CIA-s főtanácsadónak. Ezek arról számoltak be, hogy milyen módon kínozzák Abu Zubajdah Pakisztánban elfogott al-Kaida-tagot. Bybee meglehetősen nyersen taglalja, melyik kínzási módnak mi az előnye. Az emlékeztetők még úgy is nagy vihart kavartak, hogy egy hónappal korábban Mark Danner újságíró nyilvánosságra hozta a Vöröskereszt titkos jelentését, amely 14 megkínzott guantánamói fogoly kikérdezése után készült.

A szeptember 11-i merényletek után meghirdetett terror elleni háború során az amerikai hadsereg és titkosszolgálat folyamatosan vett őrizetbe terroristagyanús személyeket, akiket titkos (köztük európai) börtönökben és a Kubától bérelt guantánamói támaszponton helyeztek el. Az ő vallomásaik kicsikarásához volt szüksége a CIA-nak a "kiterjesztett vallatási technikák"-ra, amelyeket a Bush-kormányzat kizárt az alkotmányosan tiltott kínzások köréből, megengedve ezzel a hírszerzésnek, hogy igénybe vehesse ezeket a technikákat.

Sokféle módszert alkalmaztak: a vízbe fojtás szimulálása, az alvásmegvonás, a falhoz vágás és a pofozás hivatalosan is kikerült a kínzások listájáról, tehát alkalmazhatóvá vált - erről tanúskodik a Bybee-féle emlékeztető is. Közös volt bennük, hogy maradandó fizikai sérülést nem okoztak, erre különösen odafigyelt a CIA.

A genfi egyezményt és a kínzásokat is tiltó 8. amerikai alkotmánykiegészítést a BBC szerint maga Bush elnök kerülte ki egy 2007-es rendeletével. Ebben kinyilvánította, hogy a CIA kínzásai nem ütköznek a hadifoglyokkal szembeni bánásmódról szóló nemzetközi szerződésbe. Bush is szabott azért korlátokat: gyilkosság, erőszak és megalázás nem szerepelhetett a CIA módszerei közt. A napokban az is kiderült, hogy Condoleeza Rice is jóváhagyta a kínzási technikák alkalmazását 2002-ben - még mint nemzetbiztonsági tanácsadó. A Washington Post idézett egy beszélgetést George Tenet akkori CIA-igazgató és Rice között, melyben Rice a következőket mondja Abu Zubajdah kínzásáról: "azt tanácsolom, hogy a CIA a saját tervezett vallatásával járhasson el."

Zubajdahot végül 86-szor kínozták meg vízbefojtással. Ennek eredménye a Bush-kormány szerint egy Los Angeles elleni  meghiúsított al-Kaida merénylet volt, melyet Zubajdah vallomása alapján akadályoztak meg - írja a New York Times. Szintén Zubajdah volt az, aki "sérülése ellenére szokatlanul rugalmas maradt" - idézi Bybee az egyik emlékeztetőben John Rizzót, a CIA egyik főtanácsadóját.

A hatékonyságot sokan megkérdőjelezték, köztük vezető republikánusok is. Az a tény, hogy hányszor kellett kínvallatni egyes elítélteket, nem mutatja az eredményesség látszatát. Hálid Sejk Mohamedet, a szeptember 11-i támadások kiötlőjét 183-szor vetették alá a vízbefullasztásos technikának. Közben azonban sok konzervatív politikus védelmébe vette a technikákat és azok eredményeit. Dick Cheney volt alelnök például a feljegyzések nyilvánosságra hozatala után azt mondta a Fox News hírcsatornának: "Az egyik dolog, amit kissé zavarónak találok ennél a mostani közzétételnél az, hogy kiadják a hivatalos jegyzőkönyveket, de nem adják ki azokat a feljegyzéseket, amelyek erőfeszítéseink sikerét mutatják."

Még a demokrata Barack Obama elnök hírszerzési igazgatója, Dennis C. Blair admirális is a következőt írta egy hivatalos feljegyzésben: "Magas értékű információ származott azokból a vallatásokból, amelyekben ezeket a metódusokat használták, és mindez annak az al-Kaida nevű szervezetnek a mélyebb megértését szolgálta, amelyik megtámadta országunkat." Korábban, januárban a szenátus hírszerzési bizottsági meghallgatásán azonban azt is mondta, hogy "a kínzás nem morális, legális és hatásos" eszköz - mutat rá a New York Times.

Nem emberjogi, hanem politikai dilemma

Barack Obama komoly politikai nyomás alá került a CIA kínzásai miatt. A kérdés először az volt, hogy egyáltalán nyilvánosságra hozzák-e a kínzásról tanúskodó feljegyzéseket. A közzététel támogatói között van Eric H. Holder, Obama igazságügyi minisztere, az ENSZ, rengeteg emberjogi szervezet. Ellenezte viszont a CIA új, Obama által kinevezett igazgatója, Leon Panetta, akihez csatlakoztak az ügynökség korábbi vezetői is.

A demokrata Obama egyik fő választási ígérete volt a republikánusokkal való politikai konszenzus. Attól féltek a demokraták, mindezt aláássa a titkosított emlékeztetők nyilvánosságra hozása. A Washington Post egy különös megoldásról szerzett tudomást, melynek végén Obama a nyilvánosságra hozatal mellett döntött. Rahm Emanuel kabinetfőnök irodájában tucatnyi alkalmazott részvételével minivitát tartottak a témáról a publikálás előtti napon. A vitában mindkét oldal felhozta érveit, ezeknek meghallgatása és mérlegelése után döntött úgy Obama: legyenek nyilvánosak az iratok.

Az elnök korábban már kampányában megígérte a CIA módszereinek felülvizsgálatát és a guantánamói fogolytábor bezárását, amit hivatalba lépése után két nappal meg is tett. Szintén a Post szerint Obama már hivatalba lépése előtt kevéssel elküldte pár emberét a CIA-hoz, hogy tárgyaljanak a témáról. Michael V. Hayden, a CIA akkori vezetője kiállt a kínzások mellett (kivéve a vízbefojtásos technikát, aminek használatát 2003-ban megszüntették). "Ha eredményeket akarsz, akkor a végsőkig el kell menni" - igazolta a módszereket az AP hírügynökségnek.

David L. Boren volt oklahomai szenátort sokkolták a CIA langley-i központjában elhangzottak a Post szerint. "Le akartam zuhanyozni, amikor meghallottam ezt, annyira szégyenkeztem." Szerinte a hírszerzés nem bizonyította, hogy eredményes volt a technikák alkalmazása.

Steve Powers képzőművész vidámparki attrakciója a New York-i Coney Islanden: "Borzongató vízbe fojtásos utazás" címen automatizált figurákkal készített installációt, melyet egy dollárért bárki megtekinthet. Az érme bedobása után benézhetünk egy ablakon, egy benti helyiségben kigyúlnak a fények, és az egyik bábu egy kannából vizet locsol a másik arcára - imitálva a vízbe fojtásos technikát.

A Washington Post azt írja, ezt a megbeszélést sok újabb követte, melybe többek között a külügyi és a hadügyi tárcát is bevonták. Leon Panetta volt CIA-főnök az utolsó pillanatig ellenezte a publikálást, félt az újabb vizsgálatoktól, és attól, hogy a külföldi kormányok bizalma meginog Amerikában. A Post szerint Robert Gates védelmi miniszter (aki támogatta az emlékeztetők publikálását) a külföldön harcoló amerikai csapatok épségét féltette leginkább, hiszen ellenségeiknek további erkölcsi támadási pontokat adhatnak az amerikaiak kegyetlenkedései.

Obama tehát megtette azt, amit sokan megköveteltek tőle, és a legtisztább megoldásnak látszott: publikálta a feljegyzéseket - írja a Post. Ezzel egyrészt szakítani próbált az előző kormány gyakorlatával, másfelől el akarta kerülni a hosszadalmas pártos vitát a durva vallatási technikák alkalmazásáról. Obama kiállt a CIA mellett, és jelezte, hogy nem akarja felelősségre vonatni az ügynökség munkatársait, azt a kérdést azonban nyitva hagyta, hogy ez a mentesség a Bush-kormányzat embereire is vonatkozik-e. A konzervatívok már az eddigi lépéseket is sokallják, Obama liberális bázisa azonban kevesli azokat, és szélesebb körű felelősségre vonást akar, az elnök tehát két tűz közé került.