Amit az új influenzavírusról tudni kell

Világméretű járványtól tart az ENSZ egészségügyi világszervezete a Mexikóban kitört új típusú influenza terjedése miatt. A sertésinfluenzából kialakult vírus terjedésének szakértők szerint nem nagyon lehet gátat szabni, a betegségre utaló tünetek megjelentek már Dél-Amerikában, Kanadában, Európában, a Közel-Keleten és Új-Zélandon is. Mit kell tudni a járványról? Mennyire veszélyes a vírus? A World Health Organization, az Amerikai Járványügyi Központ  és a BBC tájékoztató anyagai alapján összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Kék maszkok lepték el Mexikóvárost

Mi az a sertésinfluenza?

A sertésinfluenza olyan légúti betegség, amely elsősorban disznókat fertőz meg. A betegséget az A típusú influenzavírus okozza, és a sertések között rendszeresen fordul elő. Általában súlyos tünetekkel jár, de az állatok pusztulását csak elvétve okozza. Főleg ősszel és télen terjed intenzíven, de egész évben feltűnhet. A sertésinfluenzának - akárcsak az emberi influenzának - több különböző típusa van, leggyakrabban a H1N1 törzshöz tartozik, de a H1N2, H3N1 és H3N2 törzsek is felbukkannak az állatok között. A vírus folyamatosan változik, a disznók között a levegőn keresztül, közvetlen vagy közvetett érintkezés útján, illetve tünetmentes vírushordozó állatok közvetítésével terjed. A WHO szerint sok országban rutinszerűen oltják a sertésállományt a vírus ellen, hiszen az évi rendszerességgel felbukkan.

Elkaphatják-e az emberek a sertésinfluenzát?

A sertésinfluenza normális esetben nem fertőzi meg az embert. Eddig csak elvétve fordulnak elő emberi fertőzések, általában olyanok kapták meg a sertésinfluenzát, akik gyakran érintkeztek az állatokkal. Korábban csak néhány olyan eset vált ismertté, amikor emberek fertőzték meg egymást a vírussal, a betegséget eddig csak az Egyesült Államokban és Spanyolországban mutatták ki. A most kitört mexikói sertésinfluenza-járványnál egyértelmű, hogy a betegség emberről emberre terjed.

Miben különbözik a madárinfluenzától?

A most kitört sertésinfluenza-járványt egy teljesen más vírustörzs okozza, mint az elmúlt években Délkelet-Ázsiában áldozatokat szedő madárinfluenzát. Míg a mostani sertésinfluenza a H1N1 vírustörzshöz tartozik, a madárinfluenza a H5N1 törzs egyik változata volt. A szakértők szerint a H5N1 is magában rejti egy világméretű járvány veszélyét, mivel nagyon gyorsan képes mutálódni. Ennek ellenére ez a törzs ez idáig megmaradt elsődlegesen madarak között terjedő betegségnek, az emberről emberre terjedő változata nem alakult ki.

Új típusú vírussal van-e dolgunk?

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a World Health Organization (WHO) megerősítette, hogy a Mexikóban felbukkant és világszerte terjedő megbetegedések egyes eseteiben az A típusú influenzavírus H1N1 törzsének egy eddig sosem látott változata jelent meg. A H1N1 ugyanaz a vírustörzs, amely rendszeres időközönként az emberi influenzajárványokat okozza. A most feltűnt változat azonban másmilyen: az emberi influenza, a sertésinfluenza és a madárinfluenza génállományának darabjait is tartalmazza.

Ez azért lehetséges, mert az influenza vírusának különböző típusai képesek genetikai összetevőket cserélni egymás között. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a H1N1 új változata különböző változatok keveredéséből jött létre. A disznók megfertőződhetnek a madárinfluenza és az emberi influenza típusaival, sőt, előfordul, hogy ezek közül egyszerre tőbbet is elkapnak egy időben. Ilyen esetben fordulhatott elő, hogy a különböző típusú, különböző fajokra veszélyes vírusok genetikailag keveredtek. Az eredeti változatok más-más fajokra voltak veszélyesek, a mexikói sertésekben összekeveredve azonban egy új, emberre is veszélyes változatot hoztak létre.

Milyen tüneteket okoz?

Az embereket megfertőző sertésinfluenzának a hagyományos emberi influenzához hasonló tünetei vannak. A betegség lázzal, köhögéssel, torokfájással, orrfolyással, ízületi és izomfájdalmakkal, kimerültséggel jár, az amerikai beszámolók szerint néhány esetben hasmenést és hányingert is okoz. A világ legtöbb pontjáról jelentett esetekben a betegség enyhe lefolyású, Mexikóban azonban már száznál is többen haltak bele a fertőzésbe. Aggodalomra adhat okot, hogy a halálos áldozatok többsége fiatal, életerős felnőtt, miközben a normális influenza általában a legyengült, idős embereknél és a fiatal gyerekeknél jelent komoly veszélyt. A betegségnek ez a tulajdonsága a korábbi nagy járványokra emlékeztet, mint az 1918-as spanyolnáthajárvány.

Hogyan terjed?

Az emberről emberre terjedő sertésinfluenza a feltételezések szerint ugyanúgy adódik át, mint az emberi influenza: tüsszentéssel, köhögéssel a levegőn keresztül. A betegség néha úgy is elkapható, ha valamilyen fertőzött felülethez érünk hozzá, majd a szánkhoz, orrunkhoz, szemünkhöz érünk. Az influenzával fertőzött ember már a tünetek megjelenése előtt 1 nappal is képes tovább fertőzni, vagyis már akkor is fertőző, amikor még nem tudja, hogy beteg. A tünetek megjelenése után még legalább 7 napig fertőző a beteg.

Mit tegyünk, hogy ne kapjuk el?

Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) néhány egyszerű elővigyázatossági intézkedést javasol, amivel csökkenthetjük a fertőzés kockázatát. Ezek:

• Tüsszentéskor és köhögéskor takarjuk el az arcunkat, a használt zsebkendőt pedig mindig dobjuk a szemetesbe
• Gyakran mossunk kezet szappannal vagy alkohol alapú kéztisztítóval, különösen miután köhögtünk vagy tüsszentettünk
• Ne nyúljunk a szemünkbe, orrunkba, szánkba, mert ezzel terjed legkönnyebben a fertőzés
• Kerüljük a beteg emberekkel való kapcsolatot
• Éljünk egészségesen: aludjunk és mozogjunk eleget, igyunk sok folyadékot, együnk tápláló ételeket

Mit tegyünk, ha megbetegedtünk?

A CDC azt javasolja, hogy aki a betegség tüneteit tapasztalja magán, az keresse fel az orvosát: az orvos a tünetek alapján meghatározza, hogy szükség van-e az influenza tesztelésére, és szükség esetén az influenzavírus elleni gyógyszert is felírhat. Az influenzásoknak azt javasolják, hogy munka helyett maradjanak otthon, amennyire csak lehet, kerüljék a kapcsolatot az emberekkel, mert könnyen átadhatják a fertőzést. A terhes nők, cukorbetegek, szívbetegek és asztmások kérjenek külön tájékoztatást, mert nekik speciális ellátásra is szükségük lehet.

A betegeknek a betegség kezdetétől számítva legalább 7 napig otthon kell maradniuk. Ilyenkor sok pihenésre van szükség, sok folyadékot kell inni a kiszáradás ellen és ügyelni kell arra, hogy ha a tünetek rosszabbra fordulnak, azonnal orvosi segítséget kell kérni. Azonnali orvosi segítséget kell kérni kisgyermek esetén:

• Ha gyorsan vagy nehezen lélegzik
• Ha elkékül a bőre
• Ha nem iszik elegendő folyadékot
• Ha nem ébred fel vagy nem reagál
• Ha olyan ingerlékennyé válik, hogy már nem hagyja magát kézbe venni
• Ha az influenza tünetei egy ideig javulni látszanak, de aztán magas lázzal és erős köhögéssel visszatérnek
• Ha ha a láz kiütésekkel párosul

Azonnali orvosi segítséget kell kérni felnőtt esetén:

• Ha nehezen lélegzik vagy nem kap levegőt
• Ha fájdalmat vagy nyomást érez a mellkasában vagy a hasában
• Ha hirtelen szédülések törnek rá
• Ha zavarodott
• Ha erős vagy folyamatos hányinger, hányás jelentkezik

Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentik, hogy az illető az újfajta influenzavírussal fertőződött meg, az útmutatót a CDC azokra a területekre adta ki, ahol már megjelent a mexikói sertésinfluenza vírusa. Magyarország ilyen szempontból egyelőre nem veszélyeztetett.

Mennyire veszélyes?

A Mexikóban és az Egyesült Államokban tapasztalt megbetegedések alapján a World Health Organization arra figyelmeztetett, hogy az új vírus akár világméretű járványt is okozhat. A WHO szerint a helyzet súlyos, jelenleg a felállított hatpontos veszélyjelző skála alapján nagyobb az esélye egy világméretű járványnak, mint 1968 óta bármikor. A vírus azért veszélyes, mert az ember számára teljesen új, és valószínű, hogy az emberek többsége nem rendelkezik a vírus elleni immunitással.

Ennek ellenére az egészségügyi világszervezet jelezte: még nincs elég ismeretük a vírusról, hogy pontosan tudják értékelni a helyzetet, és még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Senki sem tudja, milyen hatása lenne a világméretű járványnak, de egyes szakértők szerint milliók életét is követelheti világszerte. Az 1918-as spanyolnáthajárvány, amelyet szintén a H1N1 vírustörzs okozott, több millió áldozatot szedett.

Az új vírussal kapcsolatban biztató ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban regisztrált megbetegedések mind enyhe lefolyásúak: ez azt is jelezheti, hogy a mexikói halálos esetekben helyspecifikus tényezők is szerepet játszanak. Lehet, hogy Mexikóban a sertésinfluenza mellett egy másik betegség is jelen van, és a kettő együtt okozza a halálos eseteket, de az is lehet, hogy az ottani vírus különbözik a világ többi pontján felbukkant változattól. Az is elképzelhető, hogy a mexikói haláleseteket a későn elkezdett kezelés okozta, ezekre a kérdésekre azonban csak a laboratóriumi vizsgálatok eredményei adnak majd választ.

Biztonságos-e disznóhúst fogyasztani?

Egyelőre nincs arra utaló bizonyíték, hogy a sertésinfluenzát fertőzött disznóhús fogyasztásával el lehetne kapni. Ennek ellenére rendkívül fontos, hogy a húst megfelelően megfőzzük. 70 Celsius-fokos hőmérsékleten a húsban esetleg jelen lévő vírusok biztosan elpusztulnak. A bizalmatlanságot mutatja ugyanakkor, hogy Oroszország vasárnap bejelentette: a járvány által sújtott Mexikóból és az USA három déli államából, Texasból, Kaliforniából és Kansasból felfüggeszti a húsáruk importját.

Feltartóztatható-e a vírus?

A sertésinfluenza a jelentések szerint már a világ több pontján felbukkant, valószínűleg a mexikói vírus tüneteit találták meg Kanadában, Spanyolországban, Izraelben és Új-Zélandon is. A szakértők szerint a mai korban a vírus feltartóztatása szinte lehetetlen, hiszen a gyors légi közlekedés miatt a világrészek között is napok alatt átterjedhet a fertőzés. Új-Zélandra a hírek szerint például olyan diákok hozták be a fertőzést, akik nem sokkal korábban jártak Mexikóban.

Az amerikai járványügyi központ már pénteken jelezte, hogy nem is próbálkoznak karanténnal vagy a fertőzés körülhatárolásával, mert az csak akkor működik, ha a betegség egy kis területen koncentrálódik. A sertésinfluenza ugyanakkor egymástól függetlenül, különböző helyeken egyszerre ütötte fel a fejét.

Milyen gyógyszerek és oltóanyagok vannak?

Az amerikai hatóságok szerint az influenza ellen bevált gyógyszerek egyelőre hatásosnak bizonyul azokkal az esetekkel szemben, amelyek az Egyesült Államokban felbukkantak. A gyógyszeres kezelést ugyanakkor már a betegség korai stádiumában el kell kezdeni ahhoz, hogy hatásos legyen. A kezelés segít abban is, hogy a fertőzött emberek kisebb valószínűséggel adják tovább a fertőzést a környezetükre.

A WHO szerint jelenleg nincs olyan oltóanyag, amely a mostani vírus ellen hatásos, és nem tudni, hogy a hagyományos influenza elleni vakcinák adnak-e bármilyen védelmet az új vírustörzzsel szemben, mivel az genetikailag különbözik az eddig ismert változatoktól. Az amerikai tudósok ugyanakkor már fejlesztenek egy új védőoltást, de ennek a tökéletesítése és tömeges legyártása időbe telik.