Obama előveszi a régi módszert Guantánamón

Ismét a korábbi speciális testületek, az úgynevezett katonai bizottságok járhatnak el néhány, a guantánamói fogolytáborban őrzött rab ügyében. Az Obama-kormány döntését több jogvédő szervezet is bírálta, és emlékeztettek arra, a kampányban még Barack Obama is ellenezte a Bush-adminisztráció által alkalmazott módszert.

Felújítja a guantánamói táborban őrzött terrorgyanús foglyok ellen korábban pereket folytató katonai bizottságok tevékenységét Obama-kormány. A döntés ellen már az előtt tiltakoznak jogvédő csoportok, hogy Obama pénteken hivatalosan bejelentené azt. A Fehér Ház előzetes tájékoztatása szerint a bizottságok működését "a foglyok egy viszonylag kis száma" ügyében újítják fel, arról azonban nincs döntés, hogy meddig lesznek börtönben az eddig is vádemelés nélkül fogvatartott személyek.

A tervezett módosítások között szerepel, hogy tilos lesz a közvetett, hallomásból szerzett állítólagos bizonyítékok felhasználása. Nem szerepelhet a bizonyítékok között olyan információ sem, amelyet "durva, embertelen vagy megalázó" bánásmóddal szedtek ki a foglyokból, akiknek lehetőségük lesz, hogy megváljanak a katonai ügyvédektől és új ügyvédeket kérjenek. A terrorgyanús foglyoknak ahhoz is joguk lesz, hogy jogi következmény nélkül megtagadják a vallomástételt.

Megfigyelők szerint a katonai bizottság eljárási rendje a módosítások ellenére sem fog alapvetően nemváltozni, és a Guantánamón fogva tartott 241 rabból kevesebb mint 20 ügyében fognak így ítélkezni. A perek még hónapokig nem kezdődnek el, Obama 120 nap türelmi időt kér a kongresszustól a bizottságok működési szabályainak megváltoztatására.

Jogvédők és liberális csoportok korábban azért bírálták a Bush-kormány által létrehozott katonai bizottságok rendszerét, mert a terrorgyanús foglyoknak lényegesen kevesebb jogot biztosítottak, mint a polgári vagy katonai bíróságok vádlottjainak. Az elnökválasztási kampányban, 2008 szeptemberében még Obama is arra hajlott, hogy a terrorgyanús foglyok ügyében ne katonai bizottságok szolgáltassanak igazságot.

Csalódottságának adott hangot a Human Rights First nevű csoport, amely szerint "mindenki tudja, hogy a katonai bizottságok (működése) csúfos kudarccal járt". A csoport szerint tragikus hiba lenne a bizottságok tevékenységének folytatása. Így vélekedik az ACLU polgárjogi szervezet is, amely lehangolónak nevezte, hogy az Obama-adminisztráció felújítja, ahelyett, hogy végleg lezárná "ezt a bukott kísérletet". Az ACLU szerint a guantánamói foglyokat a szövetségi igazságszolgáltatás rendszerében lehet és kell bíróság elé állítani.

A Huffington Post liberális portál úgy adott hírt a döntésről, hogy az elnök ismét éles fordulatot tett egy ügyben. Korábbi álláspontját megváltoztatva Obama a napokban ugyanis közölte, hogy a kormány mégsem hozza nyilvánosságra az iraki és afganisztáni terrorgyanús foglyokkal szemben alkalmazott durva vallatási technikákról készült fotókat. Obama januári hivatalba lépése után szinte órákon belül beszüntette a guantánamói katonai bizottságok működését, felülvizsgálatot rendelt el az ügyben.