Kalózoktól a határon túli magyarokig - EP-eredmények Európából

Bejutott az Európai Parlamentbe a svéd Kalózpárt, lesz a magyarokon kívül is 5 magyar képviselő. A 2009-es EP-választás az előzetes eredmények szerint a baloldal bukását hozta, viszont jelentősen erősödtek a zöldek.

Június 4-től 7-ig kb. 375 millió ember szavazott 27 országban 736 képviselőhelyről az Európai Parlamenti választásokon. A választás módját minden tagállam maga határozza meg, de bizonyos demokratikus alapszabályok azonosak: közvetlen és általános választójog érvényesül, a nők és a férfiak szavazatai egyenlőek, a szavazás titkos, a képviselői mandátum egységesen 5 évre szól és megújítható.

Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül, az unió lakossága által választott intézménye. 1979 óta választják meg öt évente a tagjait, jogszabályai az összes tagállamra vonatkoznak, jóvá kell hagynia az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kinevezését, ellenőrzi tevékenységüket. 23 hivatalos nyelvet használ az EP, és két helyen, Strasbourgban és Brüsszelben ülésezik (Luxembourgban pedig a főtitkársága székel).

Az EP-ben ugyanúgy vannak képviselőcsoportok, független képviselők és parlamenti bizottságok, mint a magyar parlamentben. A frakciók nem országonként szerveződnek.

Bukott a baloldal, erősödtek a Zöldek

Az európai parlament honlapján összesített adatok szerint a választási eredmények némileg átrendezik majd a parlamenti frakciók erőviszonyait, bár a nagy erősorrend nem változott. Eddig 7 képviselőcsoport működött az európai parlamentben: az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok, a Nemzetek Európájáért Unió, a zöldek, az Egységes Európai Baloldal, és a Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport. Mivel a 2009-es szabályok értelmében frakció alakításához legalább 7 különböző tagállamból összesen legalább 25 képviselő szükséges, a legkisebb frakció, a Függetlenség/Demokrácia valószínűleg meg is szűnik, mivel a frakció színeiben csak 18 európai politikus szerzett mandátumot.

A hétfő hajnali (a brit adatok késése miatt még nem végleges) adatok szerint továbbra is az Európai Néppárt marad az EP legnagyobb frakciója a mandátumok több mint 36 százalékával és 267 képviselővel. Ez a frakció az előző ciklusban 288 képviselőt tömörített. A választás nagy vesztesei a szocialisták, akik a második legnagyobb frakciót alkotják továbbra is, de már csak a parlament 21,6 százalékát teszik ki, és a korábbi 215 helyett csupán 159 képviselőt juttattak be az EP-be. Kis veszteséggel, de őrzik harmadik helyüket a liberálisok, akiknek 100 helyett 81 helyük lehet, és 11 százalékát adják az európai parlamentnek.

Egyértelműen győztesnek mondhatóak a zöldek, akik a korábbi 43 helyett 54 mandátumot szereztek, és a képviselők 7,3 százalékát adják. Az ő előretörésük különösen a francia és német zöld pártoknak köszönhető, amelyek képviselői 14, illetve 13 mandátumot szereztek a választáson.

A nacionalista Nemzetek Európájáért Unió pártjai 44 helyett 35 tagot juttattak be a parlamentbe, és főleg lengyel és olasz politikusok adják majd a gerincét. Az Egységes Európai Baloldal a korábbi 41 helyett csak 34 képviselőt delegálhat, közülük a legtöbb német.

Nem lehet azonban tudni, hogy mi lesz a frakciók végleges formája, hiszen az eddigiekhez képest rengeteg, összesen 88 olyan képviselő jutott be, akiket egyik frakcióhoz sem tudtak sorolni. Az egyéb kategóriába főleg a radikális pártokat sorolták, mint amilyen a muszlimellenes holland Szabadságpárt, vagy a magyar Jobbik. A legtöbb ilyen besorolhatatlan képviselőt az olaszok (22) és a csehek (9) adják: hogy ők csatlakozak-e valamilyen frakcióhoz, vagy esetleg új képviselőcsoportot alakítanak, azt egyelőre nem lehet tudni.