Húsz éve dacol Kína a szatyros férfi képével

2009.06.04. 18:20

Sokan már nem is tudják már, mi történt Kínában a pekingi Mennyei béke terén 20 évvel ezelőtt. Reformokat követelő tüntetők százait - egyes feltételezések szerint ezreit - gyilkolta le a kínai néphadsereg. A vérengzést máig nem vizsgálták ki, az évfordulóra szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be. Azokat, akik emlékeztetnének a mészárlásra, elszigetelik vagy elhallgattatják. A kínaiak nem láthatják a tüntetések idején játszódó pikáns szerelmes filmet, és semmit nem mond nekik a tankokkal dacoló férfi képe.

Feledni igyekszik a kínai vezetés, ami 20 éve történt Pekingben. A reformokat és demokráciát követelő, zömében békés diáktüntetéseket a hadsereggel verette szét a kommunista párt. A június 3-án este kezdődött és két napig tartó mészárlásban százak - egyes becslések szerint ezrek - vesztették életüket.

Az évfordulóra szigorú biztonsági intézkedésekkel készültek. A Tienanmen térre igyekvő külföldi újságírókat feltartóztatják - írja a BBC -, még a napi szokásos zászlófelhúzási ceremóniát sem engedték filmezni. A brit csatorna pekingi riportere szerint első pillantásra nem látszik a készültség, a tér dugig van emberekkel, sok a kínai turista, de közelebbről nézve számos egyenruhás és civil ruhás rendfenntartót is lehet látni. Az egyenruhás rendőrök és a közbiztonsági iroda civil ruhás emberei egymástól alig pár méterre őrködnek a nyugalom felett. Egy idős hölgyet, aki leült a földre, gyorsan eltávolítottak. A térre csak repülőtéri biztonsági ellenőrzéshez hasonló procedúra után lehet bemenni. A külföldi újságírókat be sem engedik.

A pártétól éltérő véleményt képviselőket igyekeznek elszigetelni. Némelyeket arra kértek, hagyják el a fővárost, másokat nem engednek ki lakásukból. A Tienanmen téri tüntetések egyik diákvezérét - aki később Tajvanra menekült - nem engedték beutazni Makaóra. A férfi azt mondta, csak szüleit akarta meglátogatni. Még Hongkongba sem engedték beutazni a kormányzat néhány ismert kritikusát, pedig a britektől visszakapott városállamban elvileg biztosítani kell a szólásszabadságot, és itt tartottak is megemlékezést (erről bővebben itt olvashat). A hatóságok figyelme a médiát sem kerülte el. Több közösségi portált letiltottak, elsötétítettek több nagy külföldi televíziót, és a külföldi újságírók sem filmezhetnek a világ egyik legnagyobb közterén. (Erről ebben a cikkben olvashat.)

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szokatlanul éles szavakkal szólította fel Pekinget a sötét múlttal való szembenézésre (erről bővebben itt olvashat), a dalai láma szerint az évforduló alkalmat adhat a vezetésnek, hogy felülvizsgálja a mozgalommal kapcsolatos véleményét. "A párt és a kormány már levonta a következtetéseket az 1980-as években történt politikai incidensről" - reagált Clinton nyilatkozatára kínai kollégája.

Kína az eltelt 20 évben a gazdasági reformoknak köszönhetően a világ egyik vezető nagyhatalmává vált, ám máig retteg attól, hogy szóba kerüljön az ügy. Pedig soha nem indítottak hivatalos vizsgálatot az 1989-es események feltárására, és az incidensről nyilvánosan beszélni sem lehet. A kínai többség el is felejtette az eseményeket, bár lenne, ami emlékeztetné őket.

A fénykép

A legendás tankos fénykép valójában négy fénykép, négy fotós örökítette meg ugyanazt az 1989. június 4-i pillanatot, amikor egyetlen ember, kezében reklámszatyrokkal feltartóztatott egy sor tankot, amelyek a Tienanmen tér felől érkeztek. Az összes képet a közelben álló Peking Hotel különböző erkélyeiről és ablakaiból készítették a fotósok. Az egyik kép negatívját alsóneműben csempészték be egy képügynökséghez, a másikat egy doboz teában csempészték ki az országból, volt, amelyiket biciklivel szállítottak, a negyediket pedig egy vécétartályban rejtegették a kínai titkosrendőrség elől.

A képeken szereplő férfi egymaga állt a tankok elé, egy alkalommal fel is mászott az egyikre, és valamit mondott is a bent ülőknek. Az első tank többször megpróbálta kikerülni, de a férfi mindig elé ugrott. Végül néhány közelben lévő járókelő - egyes beszámolók szerint a politikai rendőrség tagjai - rángatták el, majd eltűnt a tömegben. Kilétére és további sorsára soha nem derült fény. Voltak hírek, melyek szerint elfogták, és hetekkel később kivégezték, mások úgy vélik, semmi bántódása nem esett, feltehetően ma is él, tettéről pedig mélyen hallgat.

A kép 2003-ban felkerült a Life magazin "Száz kép, amely megváltoztatta a világot" című listájára, a rajta szereplő ismeretlent pedig a 20. század legfontosabb száz embere közé sorolta 1998-ban. Kínában azonban nem sok jelentése van a fotónak. 2006-ban a képet a PBS Frontline műsorának stábja bemutatta négy pekingi egyetemistának, azon az egyetemen, ahonnan az 1989-es események kiindultak. A négy diák közül az egyik azt mondta rá, hogy valami katonai parádén készülhetett, de nem tudták sehova sem kötni. Egy fiú volt az, akinek beugrott, hogy 1989, de ő is azt gondolta, hogy valami beállított művészeti alkotásról lehet szó.

Forrás: [origo]

A film

A 2006-os cannes-i fesztiválon a kormány jóváhagyása ellenére elindított, Aranypálmára jelölt, de a versenyből visszavont Nyári palota az első kínai film, amely nyíltan foglalkozik a tüntetésekkel és azok véres leverésével. Korabeli híradófelvételek, diákokra tüzelő katonák, a tüntetések képei adják egy szenvedélyes szerelmi történet hátterét.

"Mielőtt a fegyverek megszólaltak, az egész egy nagy buli volt. Az embereket feltüzelték az események. Nagyon szenvedélyes volt" - mondta 2006-ban Lu Ji, a rendező, aki a pekingi filmakadémia végzőse volt az események idején. A film nem csak politikai utalásai, hanem szexjelenetei miatt is kivágta a biztosítékot a kínai cenzoroknál. Soha nem mutatták be Kínában, a rendezőt és producerét 2006-ban öt évre eltiltották a forgatástól. Lu Jinek ez már a második ilyen kihágása. Korábban egy másik filmjét is úgy mutatta be külföldön, hogy nem várta meg a hatóságok jóváhagyását.

A könyv

"Az arca teljesen lapos volt. Kusza fekete hajszálai befedték szétnyomott száját" - emlékszik vissza Ma Jian könyvének - kínai eredetiben a címe A hús földje, angol kiadása Beijing Coma, azaz Pekingi kóma - főszereplője egyik társára, akinek a fején átment egy tank a Tienanmen téri tüntetés leverésekor. Ma Jian maga is részt vett az 1989-es eseményekben. A könyv nagy része is erről az időszakról szól, főszereplője/narrátora egy diákvezető, aki a leszámolás idején lövést kap, kómába esik, majd sok évvel később felébred - emlékezni tud, de cselekedni már nem.

"Nem tudták, mit csinálnak. Még azt sem tudták, mi fán terem a demokrácia. Nem tudták, hogyan használják ki a pillanat adta lehetőséget" - mondta a Londonban élő író, aki azt az ellentmondást igyekezett bemutatni könyvében, hogy az 1989-es események milyen kevés ember számára fontosak még, és milyen sok ember számára nem jelentenek már semmit.

Forrás: Artcess

Valójában a kínai nép van kómában, "Daj Vejben (a főszereplő) ott van egy erős öngyógyító képességű személyiség, aki emlékszik, és csak az emlékezés képes segíteni az embereken, hogy a visszanyerjék a szabadság ragyogását" - írja a kínai nyelvű, de Kínában ki nem adott kiadás előszavában.

A festmény

5 996 932 dollár - ennyit fizetett 2007-ben egy európai gyűjtő Jüe Minjun Kivégzés című képéért. Soha annyi pénzt nem adtak addig kínai kortárs művész alkotásáért a Sotheby's aukciós ház történetében. A festő 1995-ben készítette a képet és adta el 5000 dollárért egy hongkongi képkereskedőnek. Ő 32 200 dollárért adta tovább 1996-ban egy brit befektetési bankárnak azzal a feltétellel, hogy öt évig nem állíthatja ki érzékeny mondanivalója miatt. A bankár tíz évig őrizgette.

A háromszor másfél méteres festmény az 1989-es Tienanmen téri vérengzésre utal. A rajta szereplő figurák kivégzést mímelnek: néhányan egy szál gatyában állnak egy vörös fal előtt, néhányan kivégzőosztagként láthatatlan puskákat emelnek rájuk, miközben az előtérben valaki épp felhúzza fegyverét. Az összes - a festő vonásait viselő - szereplő arcán - Minjun képeinek jellegzetessége - torz vigyor ül. "A kínai avantgárd történelmileg legjelentősebb képeinek egyike, amely valaha kalapács alá került" - jellemezte a képet 2007-ben a Sotheby's.

"Azt szeretném, ha a közönség nem egyetlen dologra, egyetlen helyre vagy egyetlen eseményre gondolna" - nyilatkozta a festő az aukció után a CNN-nek. "A háttér az egész világ. Ahogy mondtam, a néző ne kapcsolja ezt a festményt Tienanmenhez. De Tienanmen volt, ami inspirálta a képet." A festő szerint képe nem a kormányt vagy a kínai társadalmat kritizálja, és nem hiszi, hogy baja lehet belőle. "Azt hiszem, a kép az érzéseimet fejezi ki. Nem kritika. Csak megpróbáltam kifejezni zavarodottságomat afelett, amit tapasztaltam."

KAPCSOLÓDÓ CIKK