Hízelegve oktatta Obama az iszlám világot

Vágólapra másolva!
Baráti hangon szólt Barack Obama amerikai elnök az iszlám világhoz intézett, Kairóban elmondott, nagy várakozásokkal megelőzőtt csütörtöki beszédében. Szerinte túl kell lépni az Egyesült Államok és a muszlimok között kialakult bizalmatlanságon és együtt kell küzdeni a szélsőségesek és az atomfegyverkezés megállításáért. A legnagyobb tapsot a helyi közönségtől akkor kapta, amikor a palesztinokat védte és Izraelt bírálta.
Vágólapra másolva!

"Azért jöttem ide Kairóba, mert új kezdetet akarok az Egyesült Államok és az iszlám világ között" - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök csütörtökön az egyiptomi Kairó Egyetemen mondott beszédében. A szónoklatot hatalmas várakozás előzte meg, élőben közvetítette több hírcsatorna és nemzetközi hírportál is, köztük több arab szinkrontolmácsolással.

A fokozott érdeklődés oka, hogy tudni lehetett, Obama átfogó, alapkérdésekre kiterjedő nagy beszédet fog mondani az Egyesült Államok és az iszlám világ kapcsolatáról, amely megromlott az utóbbi években, különösen az iszlám szélsőségesek által elkövetett 2001. szeptember 11-i merényleteket követően, a George Bush előző elnök által indított terrorizmus elleni háború során.

A Fehér Ház maga is igyekezett fokozni az érdeklődést a helyszínnek a kiválasztásával, illetve olyan apróságokkal is, hogy külön honlapot is létrehoztak, amelyen a magukat regisztráló érdeklődők angol, arab, perzsa és urdu nyelven kaptak tájékoztatást sms-ben a beszédről. Obama munkatársai ugyanakkor egyúttal igyekeztek hűteni is a várakozásokat, hangsúlyozva, hogy ez csak egy beszéd, amely nem fog azonnal változásokat eredményezni. Erre Obama is figyelmeztetett még korábban a BBC-nek adott interjúban, és most, a kairói beszédben is megjegyezte, "egyetlen beszéd nem fogja megszüntetni a bizalmatlanságot", amely évtizedeken át alakult ki.

Büszke muszlim gyökereire

Obama stábja ugyan az amerikai elnökválasztási kampányban még kemény harcot folytatott azért, hogy a politikust ne könyveljék el muszlimnak a választók, az elnök most büszkén beszélt gyökereiről. Hangsúlyozta, hogy keresztény vallású, de hozzátette, hogy Kenyából származó apja családjában több muszlim is volt, gyerekként pedig éveket töltött a legnépesebb iszlám országban, Indonéziában.

Forrás: AFP
Nézzen még képeket az amerikai elnök kairói látogatásáról, kattintson a képre!

Az elnök más módon is igyekezett kapcsolatot találni a muszlimokkal. Felemlegette a matematikában és a gyógyításban szerzett érdemeiket, és az iszlám világ hatalmas kulturális kincsét. Az Egyesült Államokban rengeteg iszlám vallású ember él, és minden államban van mecset - mondta. Nagy tapsot kapott, amikor kijelentette, hogy harcolni fog a muszlimokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák ellen, de hozzátette, hogy ennek igaznak kell lennie az Egyesült Államokkal kapcsolatos sztereotípiákra is. Ez a megjegyzés már kisebb üdvrivalgást váltott ki.

Szélsőségesek és a palesztin-izraeli kérdés

A közel egyórás beszéd nagy részét Obama konkrét problémáknak szentelte, amelyek megoldásán szerinte együtt kell dolgoznia a nyugati országoknak az arab világgal. Elsőként az erőszakos szélsőségeseket említette. "Amerika soha nem volt és nem is lesz háborúban az iszlámmal" - jelentette ki, de egyből hozzátette, hogy mindig küzdeni fognak azok ellen, akik a biztonságukat fenyegetik. Felidézte szeptember 11-ét, és szerinte nem lehet vita alapja, hogy az al-Kaida ártatlan emberek ezreit ölte meg.

Hosszan beszélt az évtizedek óta tartó és rengeteg áldozatot követelő izraeli-palesztin konfliktusról. Mindkét oldallal szemben fogalmazott meg kritikát, a helyszíni közönség ebből az Izraellel szembeni bírálatokat tapssal, a palesztinoknak szóló intelmeket csendben fogadta. "Amerika szoros kapcsolata Izraellel jól ismert, ez a kötődés felbonthatatlan" - jelentette ki Obama, de néhány mondattal később már arról beszélt, hogy a "palesztinok helyzete tűrhetetlen, és Amerika nem fog hátat fordítani nekik".

Ez a kettősség végigvonult beszédének ezen a részén, a palesztinokat - és konkrétan néven nevezve a Hamászt - felszólította az erőszak befejezésére és Izrael létének elismerésére. Közölte azonban azt is, hogy Izraelnek nem szabad zsidó telepeket építenie a megszállt palesztin területeken. Ezt Obama nemrég személyesen közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki egy a palesztinokkal szemben keményvonalas kormányt vezet.

Irán és az emberi jogok

Obama már hivatalba lépése után nem sokkal küldött egy békülékeny, a kapcsolatok megújítását célzó üzenetet Iránnak, és most is hasonló hangot ütött meg. Elismerte, hogy az Egyesült Államok is követett el hibákat a két ország viszonyában, de szerinte túl kell lépni a bizalmatlanságon. Az Egyesült Államok számára a legaggasztóbb kérdés az iráni atomprogram, amely Teherán szerint ugyan békés célokat szolgál, több nyugati ország azonban azt gyanítja, hogy atomfegyver kifejlesztése a cél. Obama szerint ezt mindenképp meg kell akadályozni, hogy elkerüljék egy nukleáris fegyverkezési verseny beindulását a Közel-Keleten.

Szó volt még az emberi jogok, a vallásszabadság és a nők jogainak kérdéséről. Ez kényes terület, az Egyesült Államoknak ugyanis több olyan szövetségese is van a térségben, akik semmibe veszik ezeket a jogokat. Például a házigazda, Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is gyakran érik ilyen vádak, Obama azonban a BBC-nek adott interjúban ódzkodott attól, hogy kritizálja őt. A kairói beszédben is óvatosan fogalmazott: egyrészt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig is a szabadságjogok pártján áll, de hozzátette, nem akarják megmondani az egyes országoknak, hogy mi a jó nekik.

A beszéd végén a közönség felállva tapsolt, és többen a nevét skandálták, az elnök pedig komoly arccal integetett nekik vissza a pódiumról. Obama már az elnökválasztási kampányban is megcsillogtatta szónoki képességeit, és már akkor is volt rá példa, hogy egy összetett kérdésre - az amerikai faji problémára - próbált valamilyen nagy beszéddel válaszolni. Láthatóan ezúttal is árnyaltságra törekedett, és hangsúlyozta végig, hogy ez a beszéd önmagában nem fog megváltoztatni semmit, helyette cselekvésre van szükség, "mert a kölcsönös célokat csak így lehet elérni".