Az új forradalmárokon bukhat az iráni krumplikormány

Máhmúd Ahmadinezsad és Mir Hosszein Múszavi személyes küzdelme a pénteken kezdődő iráni elnökválasztás. Az ellenzék reformer államfőt akar, és el akarják távolítani a krumpliosztogatónak csúfolt Ahmadinezsadot. Az elnök, akinek hívei sok mindent megbocsátanak, meghosszabbítaná hatalmát, de rajtaveszthet, hogy elpártolt tőle az iráni ifjúság, a "forradalom új generációja".

Tud-e duplázni Ahmadinezsád?

Máhmúd Ahmadinezsad iráni elnök tehetséges kampányoló az Economist szerint. Már szétosztott 400 ezer tonnányi krumplit a választói között, és jelezte ellenfeleinek, hogy ne kritizálják, mert azzal megszegik a választási törvényt. Még a Facebook közösségi oldalt is blokkolta egy ideig a kormányzat, nehogy az ellenzék a weben kezdjen el szervezkedni.

A brit Telegraph helyszíni tudósítója valóságos Ahmadinezsád-sztárkultuszról számolt be, és ez valószínűleg nem csak a krumpliosztogatás eredménye. Egy csarnokban 25 ezer besózott fanatikus őrjöngött és várta a rocksztárt, Mahmúd Ahmadinezsadot - írta Colin Freeman az elnök egyik nyilvános fellépéséről. Odakint 30 fokos meleg volt, így a benti pára hamar lecsapódott, kis patakokat képezve a falon. Hazafias filmekkel készültek a hangulatot korbácsoló rendezők Ahmadinezsád érkezésére. A tömegben néhányan Hezbollah-zászlót lengettek. A hangulatot a tudósító egy Sex Pistols, Rolling Stones vagy Pete Doherty-koncerthez hasonlította.

Az Iran Daily című lap szerint óriási nemzetközi figyelem övezi majd az iráni elnökválasztási küzdelmeket. 44 országból 425 újságírót várnak, akik június 12-én végigkövetik, ki lesz Irán következő állam- és kormányfője. A végkimenetelre kíváncsi többek között a brit Times, a Sunday Telegraph, a Guardian, az Amerikai Hangja (Voice of America), a Sky News, az NBC és a japán Kyodo tudósítója is.

Az elnöki székért a konzervatív Máhmúd Ahmadinezsad jelenlegi államfő, a reformer Mir Hosszein Múszavi korábbi miniszterelnök, a szintén reformpárti Mehdi Karrúbi, a Mádzslisz, azaz a parlament házelnöke, és a keményvonalas Mohszen Rezaj, az iszlamista rendszer értékeinek megőrzése felett őrködő Forradalmi Gárda korábbi vezetője indul. Először 475 jelölt akart indulni, de végül négyen maradtak.

Két washingtoni központú politikai kutatóintézet telefonos közvélemény-kutatást végzett 1000 iráni megkérdezésével. Ez alapján Ahmadinezsad elnök győzelme várható, 34 százalék választaná őt. Legfőbb ellenfele, Múszavi mindössze 14 százalékot kapott a megkérdezettektől. A másik két jelölt labdába se rúghat mögöttük a maguk 1-2 százalékával, azonban az AP szerint értékes szavazatok elcsenésével befolyásolhatják a végeredményt.

Az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok legalább felét kell megszerezni. Ha ez egy jelöltnek sem sikerül, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett elnökjelölt indulhat a második körben, június 19-én.

Eszmék harca

Ahmadinezsad és Múszavi küzdelme a konzervatív és a mérsékelten liberális berendezkedés küzdelme. Az Economist megjegyzi, hogy az iráni elnök (és egykori teheráni sikerpolgármester) győzelme nem biztos, a városiak körében nem örvend olyan elsöprő népszerűségnek, mint vidéken. A városiak ugyanis úgy látják az Economist szerint, hogy a gazdasági recessziót kevésbé tudta kezelni, mint arra szükség lett volna. Sok kritikát kap Ahmadinezsád dacos külpolitikájáért is, amely Irán nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett.

Ugyanez a külpolitika sokaknak szimpatikus. Sokan úgy gondolják, hogy Ahmadinezsad csak védi Irán, a kormánya által békés célúnak beállított atomprogramját, szembeszáll a világhatalom USA akaratával, sőt, hajlandó lenne vitázni "a világ ügyeiről" Barack Obama amerikai elnökkel - írja az Economist. Más elnökjelöltek is kiállnak az atomprogram mellett. "Mi teljesen az atomfegyverek ellen vagyunk. Nekünk egy békés atomenergia program kell. A legfőbb indítékaink a tárgyalásokon problematikussá váltak a kormány logikátlan megközelítése miatt. (...) Mint a holokauszttagadással, azzal sem ért el semmit Ahmadinezsád" - mondta a reformista Mehdi Karrúbi a BBC-nek.

Pénteken Irán-szerte napos, helyenként felhős választási idő várható

A 46 millió 200 ezer iráni voksból legkevesebb 13 milliót Ahmadinezsad fog besöpörni az Economist szerint. A lap azt írja, hogy magas részvétel esetén Múszavi járhat jól. 2005-ben még bojkottálni próbálta az ellenzék a voksolást, mostmár azonban részt vesznek rajta, és szorossá is tehetik azt.

A választókat mozgósíthatja Múszavi személye, akit tehetséges reformerként tartanak számon. Sok iráni még emlékszik rá, hogy az 1980-88-as iráni-iraki háború idején ő tudta megóvni a gazdaságot a széteséstől. Fontos szereplő lehet a választáson Irán legfőbb vallási (és politikai) vezetője, Ali Hamenei ajatollah is. Ő nyíltan arra szólította fel az iráni népet, hogy menjen el voksolni, és Nyugat-ellenes jelöltre adja le szavazatát. Ezzel a gesztussal lényegében Ahmadinezsadot támogatta.

Munkanélküliség, eltűnő olajpénzek, lassuló gazdaság

A választók számára az egyik döntő szempont a gazdaság helyzete lehet, hiszen Irán komoly gondokkal küzd. Hiába övé a világ egyik legnagyobb olajkincse, az elmúlt évek gazdasági nehézségeit nem tudta leküzdeni az Ahmadinezsád-kormány. A New York Times szerint a jelenlegi elnök gazdaságpolitikája gazdaggá tett bizonyos iráni rétegeket, de a számok ellene dolgoznak. Az iráni gazdaság növekedése a két évvel ezelőtti 8 százalékról idénre 3,2-re csökkent a Nemzetközi Valutaalap szerint.

"Egyhete Ahmadinezsad felhasznált pár központi banki statisztikát, mondván az infláció 25 százalék körüli volt. Múlt este váratlanul azt mondta, már csak 14 százalék. Mi ezt nem hisszük el. Ha egy iráni elmegy húst vásárolni, láthatja az árkülönbséget, és azt, hogy minden sokkal drágább manapság" - mondta Mahdi Karrúbi elnökjelölt.

De Karrúbi azzal is tisztában van, hogy az irániak nagy részét nem győzik meg a számok. "Nem gondolja, hogy én, aki a sivatagból jöttem, nem tudok semmit az adatokról?" - kérdezte Ahmadinezsadtól egy szombati vitában. Arra utalt, hogy az irániak nem számokra, hanem a munkanélküliség csökkentésére, olcsó üzemanyagra és jobb megélhetésre vágynak.

"A probléma az, hogy Ahmadinezsád a vagyon elosztására összpontosít, és ami nekünk kell, az a vagyon létrehozása" - mondta Szaid Lejlaz közgazdász. Ahmadinezsádot ellenfelei is azzal támadták a kampányban, hogy inkább az infrastruktúrát kéne fejleszteni az olajbevételekből osztogatás helyett - írta a New York Times. Több, a New York Times által idézett iráni látja hasonlóan a helyzetet. Egy 23 éves diák azt nyilatkozta a lap tudósítójának, hogy "Ahmadinezsad lerombolta az országot. Nekünk munka kell. Azt a pénzt akarjuk, ami nekünk jár, nem pedig a Hezbollahnak Libanonban" - mondta, utalva a közel-keleti síita szervezetnek nyújtott félnyilvános iráni támogatásokról.

Az AP szerint Múszavi elképesztően népszerű a teheráni fiatalok körében. Rengeteg kampányfotó-sorozatot lehet látni, ahogy jelölt zöld színeibe öltözött tömeg lepi el az utcát, és úgy ünnepelnek, mintha a győzelem már Múszavi zsebében lenne. A fotók alatti hangalámondáson hallatszik, amint a tömeg azt kiabálja, "Ahmadin bye-bye!", búcsúztatva a jelenlegi elnököt, majd azt skandálják, hogy "nem akarunk krumplikormányt!" - utalva a burgonyaosztó Ahmadinezsadra.

Mir Hosszein Múszavi egy választási gyűlésen (Még több fotóért kattintson a képre)

Közben Múszavit is éltetik a fiatalok: "Ő hisz a reformokban, én pedig hiszem, hogy ez egy új kezdet lehet (...). A forradalom egész új generációja részt vehet ebben" - mondta az egyik választási rendezvényen résztvevő diáklány az AP-nek. Mohammad Hatami, aki 1997 és 2005 között volt Irán elnöke, szintén eltervezte, hogy elindul az idei választásokon. Azonban hirtelen visszalépett, és biztosította támogatásáról Múszavit. "Bízom benne, hogy a választási eredmények a reformista mozgalomnak kedveznek majd" - mondta a BBC-nek.

Goebbels, bársonyos forradalom és két feláldozott birka

Az iráni elnök rögtön válaszolt is az őt ért sok vádra. Felemlegette Joseph Goebbelst, Adolf Hitler propagandaminiszterét, aki hasonló lejáratókampányokkal segítette vezérét, mint amilyenekkel Ahmadinezsad szerint az ellenzék az ő jóhírét próbálja aláásni. "Goebbels módszereit alkalmazzák. (...) A lelki hadviselés e módszerét nemzetünk ellen vetik be" - mondta több ezer, iráni zászlót lengető szimpatizánsa előtt - írta az AP.

A Forradalmi Gárda egyik vezetője újabb történelmi párhuzammal állt elő: azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy az 1989-es csehszlovákiai "bársonyos forradalom"-hoz hasonló módon akarják megdönteni a kormányzatot. Szerintük utcai erőszakot akarnak majd kiprovokálni a választásokat elvesztő ellenzéki aktivisták.

Az AP szerint a választások végkimenetele sokat nem fog változtatni az iráni politikán, amit voltaképp az iszlám klérus vezetői mozgatnak. Azonban Irán elszigeteltségén és rossz külföldi megítélésén sokat javíthat egy elnökcsere az AP szerint.

A New York Times tudósítójának azonban így is sok megkérdezett fényezte az elnököt. Egy veterán azt mondta, havi 500 dollárra (100 ezer forintra) emelkedett a nyugdíja, mióta Ahmadinezsad az elnök. Egy piaci munkás szerint nem igaz, hogy a jelenlegi elnök miatt van munkanélküliség, mivel "ő a nép közül való, és ő törődik az emberek szükségleteivel". A Telegraph tapasztalatai szerint sokmindent megbocsátanak neki hívei. Ahmadinezsad végül mégsem jelent meg azon az izzasztó kampánygyűlésen, ahol hatalmas tömeg várakozott rá, de rajongói így is elégedettek voltak. A Telegraph szerint "senki sem érezte úgy, hogy ez egy elvesztegetett nap lett volna, kivéve a két feláldozott birkát".