WSJ: Iránt cserbenhagyják, mint 56-ban Magyarországot

Irán hasonló helyzetbe került, mint Magyarország 1956-ban, amikor az Egyesült Államok magára hagyta a budapesti forradalmárokat - írja a Wall Street Journal. A lap szerint Barack Obama amerikai elnök kormánya saját elveinek ellentmondva nem nyújt támogatást az iráni tüntetőknek, akik harminc éve nem látott tiltakozást indítottak el az iráni rezsimmel szemben.

Tömegtüntetés Teheránban

Az 1956-os Magyarországhoz hasonlítja Iránt a Wall Street Journal (WSJ) publicistája, Bret Stephens. A lap szerint éppúgy hagyja cserben az irániakat Amerika, mint azt 1956-ban tette Magyarországgal. Iránban hétfőn kezdődtek halálos áldozatokkal is járó tömegtüntetések, a fiatal tüntetők ugyanis kétségbe vonják Máhmúd Ahmadinezsad elnök választási győzelmét. A tudósítások szerint olyan politikai földrengés kezdődött, amelyhez hasonló harminc éve nem történt Iránban. (Az eseményekről szóló cikkünket itt találja.)

Adott a keményvonalas, holokauszttagadó és atombombára áhítozó iráni elnök, Máhmúd Ahmadinezsad, akit vasárnap egy olyan választás győztesének nyilvánítottak, amelyet annyira nyilvánvalóan manipuláltak, hogy a szemlélőben felvetődik, a rezsim vesződött-e egyáltalán a szavazócédulák számolgatásával. Azóta reformista politikusok tucatjait tartóztatták le, betiltottak tüntetéseket, és a levegőben lóg az iráni Tienanmen. Vajon keményen viselkedik-e majd Amerika ezzel a vezetéssel szemben? - kérdezi a WSJ.

A jelek nem erre utalnak a lap szerint. Szombaton Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője arról beszélt, hogy az Egyesült Államokat "lenyűgözte a heves vita és lelkesedés, amelyet ez a választás keltett, főként az iráni fiatalok körében". Vasárnap Joe Biden alelnök megemlítette, hogy "vannak kétségek" a választás eredményével kapcsolatban, de rögtön hozzátette, hogy Amerika folytatja Irán felé nyitó politikáját. (Barack Obama amerikai elnök januári hivatalba lépése után és azóta békülékeny hangot ütött meg Teheránnal szemben, és párbeszédet ajánlott számára.)

A WSJ szerint ez furcsa reakció az Obama-kormány részéről, hiszen két hete Kairóban elmondott beszédében Obama  kijelentette, hogy elkötelezett az olyan kormányok irányában, amelyek "az emberek akaratát tükrözik". Azt is elmondta, fájlalja, hogy korábban az Egyesült Államok "szerepet játszott egy demokratikusan megválasztott iráni kormány megbuktatásában". Most viszont kormánya belenyugszik egy olyan kezdeményezés bukásába, amely demokratikus iráni választáshoz vezethetne - írja a WSJ. A lap cinikus reálpolitikának minősíti az amerikai kormány hozzáállását annak érdekében, hogy Iránnal a jövőben létrejöhessen egy nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos alku.

A WSJ egy iráni tüntető üzenetét idézi, amelyet az ismeretlen az Amerikai-Iráni Tanács honlapjára küldött. "SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGÜNK, TÁMOGASSATOK" - írta. "Az idő ellenünk dolgozik. (...) A fiatal irániak legfontosabb kérése, hogy Amerika vegye észre őket és ne tárgyaljon úgy az iráni kormánnyal, mintha az legitim lenne."

A jövőben egy amerikai elnöknek bocsánatot kell majd kérnie az amerikai kormány irániakkal szembeni viselkedéséért, ahogy Obama is bocsánatot kért korábban Eisenhower elnök hibáiért. A legjobb párhuzam azonban 1956 Magyarországával kínálkozik a WSJ szerint. Akkor is, mint most, népfelkelés kezdődött Budapesten egy ember támogatására - Nagy Imréére, mint most Iránban Mir Huszein Múszaviéra -, aki egykor a rendszer támogatója volt. A felkelést a szabadságról és demokráciáról szóló amerikai hangok táplálták és tartották életben az Amerika Hangja rádión keresztül.

A WSJ szerint azonban a mostani iráni helyzethez hasonlóan, 1956-ban Amerika cserbenhagyta Magyarországot. Az amerikai támogatás változtathatott volna a helyzeten, az ország azonban hátat fordított a magyaroknak. Magyarország ezért a következő 33 évet a Szovjetunió irányítása alatt töltötte. A jelek szerint hasonló helyzetbe kerülhetnek az iráni ellenállók is - írja a WSJ.