Több volt a voks, mint a szavazó ötven iráni választási körzetben

Bár az Őrök Tanácsa is elismeri, hogy egyes körzetekben több voks volt az urnákban, mint ahányan ott szavazhattak, a testület szóvivője szerint ez nem befolyásolta az elnökválasztás kimenetelét. A halálos áldozatokat is követelő szombati tüntetések után vasárnap nyugalom volt Teherán utcáin, ahová több ezer rendőrt vezényeltek a hatóságok. Hétfőn a rohamrendőrség könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel oszlatott fel egy körülbelül ezer fős tüntető tömeget Teherán központjában. A hivatalos adatok szerint 457 embert vettek őrizetbe, 10 ember halt meg és 40 rendőr megsebesült.

Hivatalosan elismerte hétfőn az Őrök Tanácsa, Irán legbefolyásosabb, vallási vezetőkből álló testülete, hogy a június 12-i elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra jogosult volt - jelentette az iráni állami tévé a testület szóvivőjére hivatkozva. A tanács szerint azonban ennek a szabálytalanságnak "nem volt jelentős befolyása" a választás végső kimenetelére, amely szerint az eddigi elnök, Máhmúd Ahmadinezsad kapott újabb négyéves mandátumot.

A választáson alulmaradt jelöltek az ehhez hasonló visszásságok miatt emeltek kifogást az Őrök Tanácsánál a választás eredménye ellen. A szóvivő szerint ugyanakkor a testület előzetes vizsgálatai alapján nem 170 körzetben észlelték ezt a rendellenességet, hanem csupán 50-ben. Úgy vélte, a vokstöbblet feltehetően abból adódik, hogy bizonyos városokban sokan voksoltak, akik nem állandó lakosok, de ott dolgoznak vagy turistaként voltak. Az iráni törvények szerint mindenki azon a településen szavaz, ahol akar.

Az ellenséges külföldi kormányokra és az azok szócsöveként működő nyugati médiára hárította a felelősséget a halálos áldozatokat is követelő zavargásokért az iráni külügyminisztérium szóvivője. A teheráni külügy szerint a nyugati hatalmak arra törekednek, hogy aláássák Irán egységét, "anarchiába és vandalizmusba" taszítsák az országot. Az iráni iszlám forradalmi gárda pedig arra figyelmeztette az ellenzékieket, hogy "a forradalommal kell szembenézniük", ha tovább tiltakoznak az elnökválasztás szerintük meghamisított eredménye miatt. Az ország legerősebb fegyveres testülete felszólította a tüntetőket, hogy "hagyják abba a szabotálást és zavargásokat", mert tevékenységük "összeesküvés Irán ellen".

Állítólag vezetőváltás készül

Hétfőn több találgatás is nyilvánosságra került arról, hogy tekintélyes papok a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah eltávolítására készülhetnek. Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Libération című francia lap és az Al-Arabíja pánarab hírtévé is azt közölte: a szervezkedés hátterében Hasemi Rafszandzsáni ajatollah, volt elnök áll. Rafszandzsáni állítólag már elkezdett támogatókat gyűjteni az általa vezetett Szakértők Gyűlésében. Ez a 86 papból álló testület választja meg a legfőbb vezetőt, így elvileg le is válthatja.

Az Al-Arabíja és a Libération is kiemeli: a síita papságon belül dúló harc jele lehet, hogy a hatóságok letartóztatták Rafszandzsáni lányát és négy másik családtagját, igaz, azóta már szabadon engedték őket. A szervezkedés jele állítólag az is, hogy a köztiszteleben álló volt elnök ellátogatott a Teherántól délre fekvő Kum városába, az egyik legfontosabb síita zarándokhelyre, hogy vallási vezetőkkel egyeztessen. Rafszandzsáni a kampányban Múszavit támogatta, de a zavargások kirobbanása óta nem szólalt meg a nyilvánosság előtt.

Könnygázas oszlatás és figyelmeztető lövések hétfőn

Hétfőn körülbelül ezren tüntettek a tiltás ellenére Ahmadinezsad újraválasztása ellen, valamint egy női tüntető emlékére, akivel szombaton haslövés végzett. Két órával a megmozdulás kezdete után a nagy erőkkel felvonuló rohamrendőrség könnygáz bevetésével és a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel feloszlatta a tömeget. Szemtanúk beszámolói szerint a bukósisakot viselő és acélbotokkal felfegyverkezett többszáz rendőrhöz a Basij milícia tagjai is csatlakoztak - írja a BBC. Egy másik szemtanú arról számolt be a BBC-nek, hogy "minden sarkon, minden közlekedési lámpánál rendőrök álltak".

Több ellenzéki tüntetőt őrizetbe vettek a rendőrök. Egy interneten közzétett felhívás nyomán vonultak ki a tiltakozók az iráni főváros egyik központi terére. A felhívás ismeretlen megfogalmazói arra kérték a teherániakat, hogy emlékezzenek meg újabb megmozdulásukkal a szombaton megölt tüntetőről, akinek haláláról egy videófelvétel kering az interneten.

Az állami rádió jelentése szerint a hétfőre virradó éjszaka nyugodt volt, a Reuters hírügynökség szerint azonban a város északi kerületeiből lövések hallatszódtak. A hatóságok szemtanúk szerint több ezer rendőrt és milicistát vezényeltek Teherán utcáira. A szombati, halálos áldozatokat követelő összecsapások után az állami rádió szerint 457 embert vettek őrizetbe. A Farsz iráni hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy negyven rendőr megsérült és 34 kormányépület megrongálódott a tiltakozások során.

Könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen - a képre kattintva még több fotót láthat

A szombati összecsapásokban az állami tévé szerint 10 ember vesztette életét. A CNN amerikai hírtévé teheráni kórházi forrásokra hivatkozva 19 halálos áldozatról számolt be. Megerősítetlen internetes források ennél is több halottról szólnak: a Twitter közösségi portálon egy "Teheranbureau" néven író blogger a főváros Fatemijeh kórházának adatait idézve, azt írta: 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a szombati tüntetéseknek. A blogger szerint a rendőrség felveszi a kórházba érkezők adatait. A tíz napja tartó zavargások hivatalosan elismert halottainak száma 17.

Őrizetbe vett újságírók

Az iráni hatóságok továbbra is akadályozzák a média munkáját. A BBC vasárnap közölte, hogy kiutasították az országból a csatorna teheráni tudósítóját, és felszólították, hogy 24 órán belül hagyja el Iránt. Az iráni kormányhoz közel álló Farsz hírügynökség szerint az iráni hatóságok azzal indokolták a döntést, hogy a riporter, Jon Leyne támogatta az ellenzéki tüntetőket, álhíreket közölt, nem tartotta magát a pártatlanság elvéhez és lábbal tiporta az iráni nemzet jogait.

Őrizetbe vettek egy kanadai állampolgárságú újságírót is, aki a Newsweek című amerikai hetilapot tudósította - közölte a lap, amely szerint Maziar Baharit vádemelés nélkül állították elő. A dubai központú al-Arabija hírtelevízió ellen is határozat született vasárnap Iránban. A csatorna teheráni irodáját egy hete záratták be az iráni hatóságok, mert szerintük "tisztességtelenül" tudósított a választásokról. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet vasárnapi közleménye szerint Iránban 23 helyi újságírót és bloggert vettek őrizetbe a választásokat követő tiltakozássorozat kezdete óta.

A több ezer tüntető szombaton annak ellenére vonult az utcákra, hogy a június 12-i elnökválasztáson alulmaradt reformpárti jelöltek, Mir Hosszein Múszavi és Mehdi Karrúbi is lefújta az eredetileg külön-külön meghirdetett demonstrációt, miután a belügyminisztérium korábban közölte: nem engedélyeznek semmilyen megmozdulást. A tiltakozók szerint a választások eredményét meghamisították, és csalással hozták ki győztesnek Máhmúd Ahmadinezsad elnököt.

Magánemberek levelezését is tudják manipulálni

Az iráni hatóságok a legkorszerűbb nyugati technikával ellenőrzik az országban élők internetes kommunikációját - írta a hétfői The Wall Street Journal. A lap szerint az iráni kormány a fejlett technikával képes minden internetes kommunikációt figyelni, legyen szó e-mail üzenetekről, telefonhívásokról vagy a közösségi portálokon, például a Facebookon vagy a Twitteren küldött üzenetekről.

Nem egyszerűen bizonyos portálok blokkolásáról vagy a világhálón történő kommunikáció korlátozásáról van szó. A kormány konkrét személyekre lebontva képes információkat gyűjteni, és zavaró céllal módosítani tudja az üzeneteket - írta a lap Iránban és más országokban élő internetes szakértőkkel készített interjúk alapján.

Az ellenőrzési rendszer megvalósítását részben a német Siemens és a finn Nokia vállalat segítette 2008 második felében - mondta az e célból alakult közös vállalat, a Nokia Siemens Networks szóvivője, Ben Roome. Mint mondta, a cég egy nagyobb szerződés keretében hálózati technikával látta el az iráni kormányt, amely így hozzájutott a kommunikáció ellenőrzésének képességéhez is.

A The Wall Street Journal szerint Teherán az utóbbi hónapokban több ízben rövid időre kísérleti jelleggel alkalmazta a technikát, de kiterjedten csak a legutóbbi tömegmegmozdulások idején használta.