Csendes harcra váltott az iráni ellenzék

Vágólapra másolva!
Teheránban a tüntetések után az élet kezd visszarázódni a korábbi kerékvágásba, de ez nem jelenti azt, hogy az ellenzéknek vége lenne. Az iráni rezsim presztízsértékű vereségeket szenvedett, Irán szimbolikus alakjai ítélik el a választások manipulálását és az erőszakot. A háttérben Irán volt elnöke a legfőbb vallási vezető leváltásán dolgozik. Két év múlva a parlamenti választáson vághat vissza az ellenzék, egyelőre azonban táborokba zárják a tüntetőket.
Vágólapra másolva!

Teheránban nyugodtak az utcák, nincsenek tüntetések, de továbbra is több rendőr van az utcákon, mint az elnökválasztás előtt - mondta az [origo]-nak egy az iráni fővárosban dolgozó, névtelenséget kérő magyar. Hozzátette, hogy a 15 milliós városban nem felétlenül mindenhol ugyanaz a helyzet, mint amit ő lát, de lényegében ugyanilyen leírást közölt a Time magazin is.

A teherániak legnagyobb része újra bejár a munkahelyére, kezd visszatérni az élet a mindennapi élet a korábbi keretek közé - igaz, a legnagyobb tüntetések napjait leszámítva a tüntetések idején is nagyjából rendesen zajlott az élet Teheránban, vidéken pedig szinte teljesen. A hivatalos iráni sajtó részben Máhmúd Ahmadinezsad győzelmét ünnepli, részben egészen más témákkal, például iráni bankok privatizációjával foglalkozik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elnökválasztást követő események következmény nélkül múlnak el - a Time magazin szerint az iráni ellenzéki mozgalom egyelőre kiszámíthatatlan mértékű erkölcsi és politikai győzelmet aratott, amelyeknek később még szerepük lehet az esetleges demokratikus változásokban.

Tabuk dőltek le

Ahmadinezsad és Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője a rendszer két fontos pillérét, a demokratikus legitimációt és a legfelsőbb vezető tekintélyét sodorták veszélybe - írja a Time. Annak ellenére, hogy a választáson csak a klérus által elfogadott jelöltek indulhattak, a választáson magas volt a részvétel. Ez a demokrácia ünnepét jelenthette volna, ma viszont már több millió iráni szemében csak arra volt jó a szavazás, hogy a jelenlegi rezsim a hatalmát fenntartsa, a választók akaratától függetlenül. Új fejlemény az is, hogy a legfelsőbb vezető eddig mindig a politikai harcok felett állt, Hamenei azonban egyértelműen Ahmadinezsad oldalára állt.

Ezzel korábban elképzelhetetlen tabuk dőltek le. A választáson alulmaradt Mir Hoszein Múszavi szembeszállt a legfőbb vallási vezetővel először azzal, hogy nem fogadta el a választások eredményét, aztán azzal, hogy a felszólítása ellenére utcára hívta a támogatóit. Ali Laridzsani, az iráni parlament elnöke is nyilvánosan kétségbe vonta a választási eredményeket ellenőrző testület, az Őrök Tanácsának pártatlanságát. Laridzsani azt is javasolta, állítsanak fel vizsgálóbizottságot az elnökválasztás utáni erőszak kivizsgálására, mire válaszul Ahmadinezsad támogatói elkezdték feszegetni a parlamenti elnök felelősségre vonását - írta a brit Observer. A német Spiegel pedig arról számolt be, hogy a tüntetőkkel szembeni brutalitást még Abbasz Abdi is elítélte, aki 1979-ben a forradalmárok oldalán vett részt a túszejtésben az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén.

A háttérben leváltanák Hameneit

Ennél többet árul el a háttérben zajló hatalmi harcokról, hogy az Observer szerint Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnök azt javasolta a 86 tagú szakértők gyűlésének (melynek ő az elnöke), hogy Hamenei helyére a legfelsőbb vallási és politikai vezetői posztra nevezzenek ki egy vezető ajatollahokból álló kisebb csoportot, melynek Hamenei is a tagja lenne.

A szakértők gyűlésének van joga kinevezni a legfelsőbb vezetőt, a testület pedig az Observer szerint élesen megosztott Rafszandzsáni támogatói és a keményvonalasok között, akik Mohammad-Taki Meszba Jazdi mögött sorakoztak fel. Jazdi Ahmadinezsad támogatója és vallási mentora is egyben, támogatói között vannak a Forradalmi Gárda és a tüntetők ellen brutálisan fellépő baszidzs milícia tagjai.

A helyzet ugyanakkor a szakértők gyűlésében sem teljesen egyértelmű - a testület hagyományosan konzervatív tagjai között is vannak olyanok, akik Rafszandzsáni mellé állnak. Bár Rafszandzsáni nem népszerű az irániak körében, jelenleg ő az egyetlen reményük a választási eredmények eltörlésére - mondta az Observernek egy neve elhallgatását kérő iráni politikai elemző.

Rajtuk kívül Hosszein Ali Montazeri korábbi nagyajatollah, Mohsen Makhmalbaf, Irán talán legismertebb filmrendezője tartoznak azok közé közé, akiket az ellenzékiek közé sorolt egy Iránnal foglalkozó könyv szerzője, Nader Hashemi a Time magazinnak nyilatkozva.

Táborokba zárják a tüntetőket

Múszavi pedig továbbra is összehív sztrájkokat, amelyek ugyan jóval kisebbek az elnökválasztás utáni demonstrációknál, de ahhoz azért megfelelőek (más szimbolikus akciókkal, például a Teheránban minden este hallható háztetőkön tartott éneklésekkel együtt), hogy életben tartsák az ellenzéki mozgalmat. Két év múlva pedig újabb esélyük lesz, ekkor ugyanis parlamenti választást tartanak Iránban.

A félelem és bizonytalanság azonban nem múlt el Iránban. A Guardian összeállítása szerint több százan, talán több ezren lehetnek börtönben azért, mert részt vettek a tüntetéseken. A Spiegel beszámolója szerint a Teherán déli részén lévő táborok, melyekben korábban kábítószerfüggőket kezeltek, teljesen megteltek, több mint ezer ember van fogságban.