WHO: Mindenhol szükség lesz a H1N1-vakcinára

Ajánlást tett közzé a H1N1-vakcina jövőbeni felhasználásáról az Egészségügyi Világszervezet, amely szerint minden országban szükség lesz a védőoltásra, a járvány ugyanis megállíthatatlan. Egy amerikai kutatás szerint az új vírus jobban károsítja a tüdőt, mint a hagyományos influenza. Közben Dániában és a Távol-Keleten olyan eseteket is találtak, amelyek ellenállnak az eddig használt víruselleni gyógyszereknek.

Mindenhol szükség lesz a vakcinára

A H1N1-világjárvány megállíthatatlan, ezért minden ország számára hozzáférhetővé kell tenni a védőoltást - jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltóanyag-kutatási igazgatója. A vakcinának már szeptemberre el kellene készülnie, és minden országban szükség lesz rá - mondta Marie-Paul Kieny.

Az északi félgömb számára az idei téli influenzavakcina kifejlesztése már csaknem befejeződött. Az Egyesült Államok járványügyi hatóságai nemrég bejelentették, hogy már augusztusban megkezdődhet az új influenza elleni oltóanyag klinikai kipróbálása. A szakértők szeptemberben fogják eldönteni, hogy az új vírus elleni vakcinát beépítsék-e a déli félteke számára készülő, következő (jövő évi) szezonális influenza-oltóanyagba.

A vakcina felhasználásáról a WHO hétfőn tett közzé ajánlást. Eszerint az egyes országok maguk dönthetik el, hogy a lakosság milyen csoportjait oltják be legelőször, de az egészségügyi dolgozóknak az elsők között kell lenniük, hiszen nagy szükség lesz rájuk, amikor egyre több ember betegszik majd meg.

A WHO javaslata szerint ugyancsak előnyt kell adni a terhes anyáknak és a krónikus betegeknek. Külön figyelmet kell fordítani a gyerekekre, mert ők "erősítik fel" a járványokat, mivel az iskolákban nagy tömegben vannak együtt.

Veszélyesebb a tüdőre

A 2009-es világjárványt okozó új H1N1-es influenza több esetben okoz súlyos tüdőkárosodást, mint a szezonális influenzák, de jól reagál a vírusellenes gyógyszerekre - állapította meg egy friss amerikai tanulmány, amely a Nature című brit tudományos folyóirat webes változatában jelent meg hétfőn. A Wisconsini Egyetem virológusai amerikai páciensektől származó H1N1-es vírusmintákat és szokásos szezonális influenzavírusokat teszteltek egereken, menyéteken, makákó majmokon és speciálisan tenyésztett minisertéseken.

Megállapították, hogy az új influenzavírus súlyosabb tüdőkárosodást okozott az egereknél, a menyéteknél és a makákóknál, mint a szezonális influenzák. Semmilyen tünetet sem okoztak a azonban minisertéseknél, ami magyarázatul szolgálhat arra, miért nem tapasztalták sertések megbetegedését Mexikóban a járvány áprilisi kitörése előtt.

A kutatók azt a következtetést is levonták, hogy laboratóriumi kísérletekben (kémcsőben) a vírus erősen érzékeny a két jóváhagyott vírusellenes gyógyszerre, valamint két kísérleti antivirális szerre. A két jóváhagyott gyógyszer egyike a Tamiflu, amelyet most a világ országai sietve készleteznek. Az amerikai kutatás megerősíti, hogy a világjárványt okozó új vírussal szemben az elsődleges védekezési eszközt az antivirális gyógyszer jelenti.

A wisconsini tudósok azt is megállapították, hogy az új vírus rokonságban van egy olyan influenzatörzzsel, amelyből az 1918-as világjárvány, a spanyol nátha kiindult. Ezt bizonyítja, hogy 1920 előtt született emberek vérében van olyan antitest, amely felismeri ezt az új vírust és reagál rá. Az 1920 óta születettek vérében nem találtak ilyen antitesteket.

Megjelent a gyógyszerekre rezisztens változat

A WHO a múlt héten közölte, hogy azonosították a H1N1 egy olyan változatát, amely rezisztens az eddig hatékonynak bizonyuló antivirális szerekre. Az Egészségügyi Világszervezet Dániából, Japánból és Hong Kongból is kapott bejelentést ilyen megbetegedésről: az esetekben az oseltamivir hatóanyag bizonyult hatástalannak. Ezt a hatóanyagot tartalmazza többek között a Tamiflu nevű gyógyszer.

A másik antivirális hatóanyag, a zanamivir ugyanakkor hatásos volt a rezisztens vírusváltozat ellen is - olvasható a WHO honlapján.

Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb, múlt heti összesítése szerint a világ több mint 130 országában, csaknem 100 ezer ember fertőződött meg a sertésinfluenzával, és csaknem 430 eset végződött halállal. (A vírus terjedéséről szóló cikkeinket az [origo] címkeoldalán együtt is megtalálja.)