Az irániak szerint hullanak a börtönökben a politikai foglyok

Körülbelül 140 iráni ellenzékit engedtek szabadon Teherán egyik börtönéből, de még 200-500 embert tarthatnak fogva, akiknek sorsáról egy héten belül döntenek. Az ellenzék és a foglyok hozzátartozói szerint a börtönökben súlyos jogsértések történnek, a rabokat verik, megalázzák, kínozzák. Többen állítólag életüket vesztették.

A júniusi zavargások résztvevői közül még legalább kétszáz ember van börtönben

Elengedik a teheráni Evin börtön foglyait. A szabadon bocsátásokat a BBC szerint Irán legfőbb vallási-politikai vezetője rendelte el, miután hétfőn egy másik börtön, a Kahrizak bezárásáról is döntött, mivel egyik helyen sem tudták biztosítani a foglyok alapvető emberi jogait. A teheráni Evin börtön bezárásáról az után döntöttek, hogy egy különleges bizottság meglátogatta az intézményt.

Ezzel szemben iráni beszámolók szerint Máhmúd Ahmadenizsad iráni elnök azzal indokolta a börtön bezárását, hogy ünnepnap közeleg: "A családjaikat akarjuk megörvendeztetni" - idézte az AFP hírügynökség Ahmadenizsad egy levelét, amelyben arról ír, hogy Mahdi imám augusztus 7-i születési évfordulójára a raboknak otthon kell lenniük.

Az Isna iráni hírügynökség szerint a letartóztatottakat egy bizonyos összeg kifizetése után engedték el. Az elengedett foglyok között van egy ismert nőjogi harcos is, akinek szabadon bocsátást hivatalosan még nem erősítették meg.

Az iráni hatóságok szerdán azt is bejelentették, hogy a nap folyamán szabadon engedik Szaid Hadszarian reformpárti politikust, akit másfél hónapja, a vitatott eredményű elnökválasztás után vettek őrizetbe több száz ellenzékivel együtt. Irán főbírája, Mahmúd Hasemi Sahrudi ajatollah arra is utasítást adott hétfőn, hogy a bíróságok vizsgálják felül azoknak az ügyét, akiket a június 12-i elnökválasztás után vettek őrizetbe.

A BBC tudósítója szerint a szokatlan eset azt mutatja, hogy Irán vezetői nagy nyomás alatt állnak.

Még legalább 200 ember van börtönben

Hivatalos adatok szerint a tiltakozások során összesen ezer embert tartóztattak le, akik közül - eltérő hírek szerint - még kétszáz - de lehet, hogy kétszer ennyi - ember van börtönben. További kétszáz embert súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolnak. Az államügyészség egy héten belül dönt arról, hogy szabadon engedi vagy bíróság elé állítja-e őket.

A Fars félhivatalos hírügynökség szerint 150 embert gyanúsítanak azzal, hogy a zavargások során fegyvereket és bombákat szállítottak, és köztulajdont rongáltak meg. A maradék 50 emberről felmerült a gyanú, hogy ügynökök vagy forradalomellenes csoport tagjai. Ezeket az eseteket még vizsgálják. A letartóztatottak többsége fiatal, de akad köztük ismert reformpolitikus, emberijogi aktivista és ügyvéd is.

Áldatlan börtönállapotok

Az ellenzék szerint azonban a börtönökben áldatlan állapotok uralkodnak, erről számoltak be korábbi politikai foglyok, például újságírók és bloggerek is. Szerintük a kemény vizsgálati módszerek és kínzások során rendszeresen sérülnek a foglyok jogai. Az ellenzék hetek óta hangoztatja, hogy sokakat titkos börtönökben tartanak fogva, ahol kínozzák is őket. Mir Hoszein Múszavi ellenzéki vezető egy hétfői beszédében katasztrofálisnak nevezte a letartóztatásokat és a börtönökben történt haláleseteket.

A New York Times szerint a hónap elején több ellenzéki tüntető hozzátartozóját vitték el egy Teherán délnyugati részén található halottasházba, ahol "holttestek százait" látták. Csak akkor engedték meg nekik, hogy elvigyék hozzátartozóik holttestét, ha aláírtak egy papírt, amely szerint a halál természetes okokból következett be - írta weboldalakra és emberi jogi aktivistákra hivatkozva a lap.

Egy fiatal férfi a hétfőn bezárásra ítélt Kahrizak táborról például így írt kedden egy internetes oldalon: "Annyira közel álltunk egymáshoz, hogy senki nem tudott megmozdulni. Az őrök bejöttek a terembe, és összetörték az összes villanykörtét, majd a vaksötétben elkezdtek verni minket, mindenkit, akit csak értek". Mint írta, reggelre legalább négy fogoly meghalt.

Egy másik korábbi fogoly arról számol be az interneten, hogy egy rendőrállomás fürdőszobájában arccal a föld felé le kellett feküdnie, ahol egy tiszt rálépett a nyakára, és arra kényszerítette, hogy nyalja a vécécsészét, miközben a rendőr fennhangon szidta az ellenzéki politikusokat.

A beszámolók alapján a nőkkel sem bánnak kesztyűs kézzel. Egy korábban fogva tartott nő arról írt, hogy a kihallgatás vezetői kitépték a haját, amikor bevallotta, hogy volt szexuális kapcsolata politikusokkal. Amikor végül szabadon engedték, alá kellett írnia egy papírt, hogy sosem bántalmazták. A New York Times megjegyzi ugyanakkor, nehéz függetlenül megítélni az Iránból érkező híreket.

Kedden hivatalosan bejelentették azt is, hogy a június 12-i elnökválasztást követő összecsapásokban 30 ember halt meg. Korábban iráni források csak húsz ember halálát erősítették meg, de ellenzékiek szerint ez a szám akár a százat is elérheti. Kórházi dolgozók elmondták, hogy jóval többet láttak húsz holttestnél, egyes orvosok legalább 150-re becsülik a halálos áldozatok számát - írja a New York Times. Néhány halálesetet fotókkal és videofelvételekkel is dokumentáltak.