A nagyfőnököt keresi Európa

Mesés fizetés, megbecsülés és tekintély - ez vár az Európai Unió elnökére. Már ha a poszt egyáltalán létrejön, ami korántsem biztos, hiszen az ehhez szükséges szerződést több uniós tagállam sem fogadta még el. A posztért így is láthatatlan tülekedés kezdődött. A képzeletbeli elnöki iroda ajtajában korábbi kormányfők, az európai baloldal üdvöskéi, befolyásos női politikusok és feltehetően néhány megvezetett balek áll, toporog. Pedig az igazi tét, hogy új korszak kezdődik-e az EU életében, demokratikusabbá, emberközelibbé válik-e a monstrum.

Tony Blair megosztó jelölt

270 ezer euró éves fizetés, szolgálati autó sofőrrel és egy brüsszeli rezidencia jár majd az Európai Unió állandó elnöki posztjával, nem kap azonban magánrepülőt, és valószínűleg csak 20 fős titkársága lesz. Az elnöki poszt akkor jöhet létre, ha minden uniós tagállam elfogadja a Lisszaboni Szerződést, amely lényegében az EU alkotmánya lehetne. 

Az EU-t teljesen átalakító Lisszaboni Szerződést négy tagállam még nem ratifikálta: az íreknél még népszavazást tartanak a szerződésről, a németek egy törvénymódosításra és az alkotmánybíróságra, a cseh és lengyel államfők pedig az írországi voksolás eredményére várnak. (A szerződést Magyarország elsőként ratifikálta.)

Az írek október 2-án szavaznak a szerződésről már másodszor, hiszen első alkalommal - 2008. június 12-én - elutasították azt, a szerződés azonban csak akkor lép érvénybe, ha minden tagállam rábólint. Közvélemény-kutatások szerint az írek többsége megszavazza majd a szerződést, így az EU átalakulása belátható közelségbe került. Az egyik leglátványosabb újdonság az állandó elnöki poszt lesz.

Van azonban még több buktató. Az ír közvélemény-kutatások első alkalommal is azt jósolták, hogy a többség támogatja a Lisszaboni Szerződést, mégis a nem szavazatok kerültek többségbe. "Valószínű, hogy megszavazzák, de nem 100 százalék" - mondta az [origo]-nak Schöpflin György fideszes EP-képviselő. Problémásak a csehek is. Schöpflin szerint "a cseh államelnök, Václav Klaus soha nem ígérte meg, hogy aláírja a szerződést, bár a cseh törvényhozás már elfogadta azt. Ez egy joghézag a cseh alkotmányban. Az Egyesült Királyságban pedig tavasszal valószínűleg a konzervatívok győznek, akik azt ígérték, hogy ha nem lép életbe a szerződés addig, amíg ők kormányra kerülnek, akkor népszavazást írnak ki róla. Azon pedig lehetséges, hogy nem szavazzák meg a szerződést - ami több év agóniához vezetne."

A brüsszeli politikusok remélik, hogy a Lisszaboni Szerződés nem jut majd a korábban tervezett alkotmány sorsára. Az alkotmányt 2005-re már 13 tagállam ratifikálta, amikor a francia és holland népszavazáson is elbukott, így azok a tagállamok, amelyek addig nem fogadták el, elhalasztották a ratifikációt. 2 évre teljesen leállt az új alapokmány elfogadása, csak 2007 júniusában döntöttek arról, hogy összeállítanak egy új tervezetet, ez lett a későbbi Lisszaboni Szerződés. 

Erős jogokat kapnánk a szerződéssel

A Lisszaboni Szerződés elfogadása nagy lépés lenne az EU számára, átláthatóbbá, demokratikusabbá, hatékonyabbá tenné az uniót és az uniós intézmények működését. Növekedne például az uniós állampolgárok szerepe a döntéshozatalban azáltal, hogy egymillió aláírással uniós jogszabály elfogadását, módosítását lehetne kezdeményezni.

A szerződés szerint a bel- és igazságügyben lehetne döntéseket hozni minősített többséggel, azaz nem kéne egyhangú döntésre, teljes konszenzusra jutni, ami a 27 tagú unió működését megnehezítette. Az új szavazási rend demokratikusabb, a kettős többség elvén alapul: egy kérdést nem csak a tagállamok kétharmadának támogatásával lehet eldönteni, hanem elég az is, ha az unió lakosságának kétharmadát képviselő tagállamok egy irányba szavaznak. Fontos az is, hogy a Lisszaboni Szerződés hivatkozik az Alapjogi Chartára mint alapvető jogok gyűjteményére. Ez Kovács László adóügyi EU-biztos szerint azért fontos, mert így például a szlovák nyelvtörvény már nem csak az unió szellemiségével lenne ellentétes, hanem az unió alaptörvényét is sértené, ami sokkal kézzelfoghatóbb.

A hatékonyságot növelné az állandó elnöki poszt (jelenleg a tagállamok vezetői félévente váltják egymást az ideiglenes elnöki poszton), illetve a közös kül- és biztonságpolitikát összefogó uniós külügyminiszteri poszt (jelenleg a tagállamok maguk döntenek kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, és így sokszor nagy a széthúzás). "Az elnöki poszt a folyamatosságot biztosítja. Jobban megy a munka, ha azt egy 2 és fél évre választott és egyszer újraválasztható elnök irányítja. Erre a tisztségre nagy tekintélyű európai politikust érdemes választani" - mondta az [origo]-nak Kovács. Nem meglepő, hogy mióta felmerült a pozíció létrehozása, megy a találgatás, hogy ki töltheti majd be a posztot.

Rejtélyes pletykák

Schöpflin szerint "elég rejtélyesek" az esélyes elnökjelöltekről szóló találgatások, és kevés a kézzelfogható információ, de viszonylag szűk azoknak a köre, akik szóba jöhetnek. Az elsők között merült fel Tony Blair korábbi brit kormányfő neve, és Kovács László szerint jelenleg ő a legesélyesebb. Schlöpflin szerint viszont "akit legelőször dobnak a ringbe, az nem valószínű, hogy nyer". Blair - és általában egy brit - esélyeit rontja, hogy az angolok nem támogatják eléggé az EU-t, nincsenek benne sem az eurozónában, sem a schengeni övezetben, nem nyitották meg a határaikat.

Blair személye ráadásul megosztó, sokan felróják neki a kormányzása idején elkövetett hibákat, az iraki háborút és azt, hogy George Bush korábbi amerikai elnököt feltétel nélkül támogatta. "Blair nem nagyon népszerű Brüsszelben, az EP-ben sem... 2005-ben a britek soros elnökségének a végén, amikor beszédet mondott, a képviselők nagyon nekimentek" - mondta Schöpflin. Az elnökről az uniós állam- és kormányfőket tömörítő tanács dönt, de a képviselő szerint "ha az EP ellene van, akkor nehéz lesz".

A jelenleg az ENSZ közel-keleti megbízottjaként dolgozó Blair mellett egy tucat további jelölt neve is felmerült. Közös bennük, hogy a régi tagállamokból jönnek. "Az új tagállamokból nem lesz senki. Erről is szólt a lengyel Jerzy Buzek EP-elnökké választása. Kellett valamit adni az újonnan csatlakozott országoknak, és ez nem egy olyan jelentős poszt" - mondta Schöpflin. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a nagy államok között dől el az elnöki poszt sorsa, nehéz lesz választani, mert egy nagy állam jelöltjét egy másik képviselője jó eséllyel meg fogja vétózni. Főleg az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak és Németországnak van nagy szava.

A kis tagállamok jelöltjei közül Kovács esélyesnek tartja Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt, aki azonban eddig elhárította az informális felkéréseket. Hiába tűnik a nagy tagállamok versengésével szemben jó kompromisszumnak Juncker megválasztása, számos probléma akad vele is. Hiába alapító Luxemburg, csak egy miniállam, ráadásul Schöpflin szerint az angolok viszonya rossz Junckerrel. "Az USA és az oroszok nem fogadnák el" - állítja a fideszes képviselő. Kovács esélyesnek tartja még Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellárt, de Schöpflin szerint "sokan nem felejtették el neki a Haiderrel való együttműködését. A francia baloldal, a belgák, a hollandok."

A BBC esélyesnek tartja még Bertie Ahern korábbi ír miniszterelnököt, Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnököt. Gianfranco Fini korábbi olasz külügyminiszter és José María Aznar korábbi spanyol miniszterelnök neve is felmerült. Margot Wallström, az Európai Bizottság egyik alelnöke pedig a Financial Tmesban megjelent cikkében azért lobbizott, hogy nőt válasszanak.

Ugrás a semmibe

Bárki lesz is a jelölt, nagy kockázatot vállal. Nem világos egyelőre ugyanis, hogy mekkora hatalma lesz az állandó elnöknek. "Az új állandó elnöknek nem lesz nagy titkársága, így nem lesz olyan nagy hatalma sem. Valamint nem szűnik meg a soros elnökség rendszere, így megoszlik majd a hatalom. Amikor a miénk lesz a soros elnökség, akkor Magyarország miniszterelnökének biztosan lesz súrlódása az állandó elnökkel" - mondta Schöpflin.

Schöpflin szerint abban a kérdésben "nagyjából konszenzus van Magyarország brüsszeli képviselői között", hogy milyen elnök lenne az előnyös számunkra. "Elfogadjuk a további integráció szükségességét. Egy föderalista elnök lenne a kedvező. Magyarország érdeke egy integráltabb Európa" - mondta. A Lisszaboni Szerződés szerinte nagyon fontos Magyarország számára. "Elsőként fogadtuk el, ami jó, de semmi vita nem volt róla, ez pedig jogosan kelthet visszatetszést" - mondta.