Szlovákia nem engedte be területére Sólyomot

2009.08.21. 13:45

Nem kívánatosnak minősítette Sólyom László köztársasági elnök révkomáromi látogatását a szlovák kormányfő. Robert Fico péntek délután bejelentette: Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt. Sólyom úgy döntött, a határ magyar oldalán marad, és nem megy át Szlovákiába, de példátlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte kitiltását. A külügyminiszter szerint a nemzetközi közösség előtt kell szóvá tenni a történteket.

Példátlan és a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte Sólyom László államfő, hogy péntekre megtagadták tőle a belépést a szlovákiai Komáromba, ahol részt vett volna Szent István szobrának leleplezésén.
   
Robert Fico szlovák miniszterelnök péntek délután jelentette be rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén, hogy Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket délután adták át Magyarország pozsonyi nagykövetségének.
  
Fico azt mondta: a határon figyelmeztetni fogják Sólyomot a diplomáciai jegyzékre, hogy szlovákiai látogatása nem kívánatos, de a döntésnek a szlovák hatóságok nem kívánnak erővel érvényt szerezni. Ha Sólyom mégis Révkomáromba látogat, Szlovákia azt durva provokációnak fogja tekinteni - közölte a szlovák kormányfő. "Ha a Magyar Köztársaság elnöke a diplomácia jegyzék ellenére is ma Révkomáromba látogat, durván megsérti a nemzetközi jogszabályokat, a Szlovák Köztársaság törvényeit és a Szlovák Köztársaság szuverenitását.""Ennek a diplomáciai kommunikációnak a semmibevétele a kétoldalú szlovák-magyar viszonyban meglévő feszültség további tudatos növelését jelentené" - tette hozzá Fico, aki szerint Pozsony és Budapest diplomáciai viszonyában "példa nélküli esetről lenne szó".

Sólyom: "Visszajövök még"

Sólyom László végül úgy döntött: nem lépi át a határt. A köztársasági elnök a határátkelőtől gyalog jött el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen. A köztársasági elnök azt mondta: a végsőkig elment, de nem akart jogsértésbe keveredni, ezért nem lépte át a határt.

"Visszafordulok, mert nem tudnak engem egy tudatos jogsértésbe belehajszolni, hiszen jogász vagyok, államelnök vagyok. Remélem, hogy a komáromiak ezt a látogatást így is megőrzik szívükben, és visszajövök még" - mondta az újságírók előtt Sólyom László. A köztársasági elnök hozzátette: a szlovák fél több mint két hónapja tudja az átadás tényét, és a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztalt. "Remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb szinteken nem a szlovák fél érzelmeit tükrözi".

Robert Fico erre reagálva azt állította péntek este a TA3 szlovák hírtelevíziónak, hogy a szlovák fél nem tudott több mint két hónapja a tervezett látogatásról. "A magyar elnök nem mondott igazat, mert nem két hónapja, hanem csak augusztus 13-tól, tehát 7-8 napja tudunk látogatási tervéről" - jelentette ki Fico. A szlovák kormányfő szerint a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte a tervet levélben a szlovák külüggyel. Részletesebb információkat a szlovákok Fico állítása szerint csak kedden szereztek, amikor egy magyar küldöttség Révkomáromban járt, hogy előkészítse a látogatást. Hasonló nyilatkozatot tett Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is. Mindketten arra a felvetésre reagáltak, miért tiltakozott a látogatás ellen a szlovák fél csak az utolsó két-három napban.
   
A tévéinterjúban Fico különösen azt vetette Sólyom szemére, hogy a látogatás előkészítése során "semmiféle érdeklődést nem mutatott az iránt, hogy találkozzon a szlovák államfővel".  A miniszterelnök ezt hihetetlennek, elképzelhetetlennek, arrogánsnak minősítette. Többször is megismételte, hogy szerinte a magyarok úgy viselkednek, mintha Dél-Szlovákia nem a Szlovák Köztársaság része, hanem Magyarország egyik járása lenne. "A Szlovák Köztársaságnak meg kell védenie, és meg fogja védeni szuverenitását" - mondta Fico. Szent Istvánnal kapcsolatban pedig így fogalmazott:. "Bár valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni, de kimondom: Szent István nem a mi (szlovákok) királyunk, a mi királyunk Szvatopluk".

Biztonsági kockázatra hivatkozott a szlovák jegyzék

Miroslav Lajcák szerint az ügy már most is megrontotta a szlovák-magyar viszont, de hogy milyen a kár mértéke, azt a következő órák fogják eldönteni. Szerinte a magyar fél ebben az esetben tudatosan lábbal tiporta a diplomáciai szokásokat. Fico és Lajcák szerint a szlovák fél eljárása teljes mértékben összhangban van az Európai Unió rendelkezéseivel és a szlovák törvényekkel. 

A Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken közzétette honlapján a szlovák diplomáciai jegyzék nem hivatalos fordítását. Az augusztus 21-re dátumozott dokumentumban az áll, hogy a szlovák külügyminisztérium "biztonsági kockázatokra való tekintettel" tagadta meg Sólyom Lászlónak a Szlovák Köztársaság területére történő belépését 2009. augusztus 21-én. A szöveg azzal zárult, hogy "a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma megragadja az alkalmat, hogy mély tiszteletéről biztosítsa a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségét". A teljes szöveget itt olvashatja.

Sólyom azt mondta, hogy szerinte semmiféle biztonsági kockázat nem állt fent és éppen arról szólt volna beszédében, hogy Szent István közös királya a magyar és a szlovák népnek.

Forrás: MTI

"Nem lehet válasz nélkül hagyni"

Újságírói kérdésére Sólyom kijelentette: egy ilyen lépést nem lehet válasz nélkül hagyni és reméli, hogy a magyar diplomácia mindent elkövet, hogy ennek a lépésnek a súlyát éreztesse nemzetközileg, de hozzátette, hogy ettől függetlenül törekedni kell a jó viszonyra. "Nagyon szeretném, ha a jogi lépések mellett történne valami a lelkekben is" - mondta az államfő, aki szerint a történtek ellenére a szlovák vezetőket bármikor szívesen látják Magyarországon, az itt élő szlovákság körében is.

A tágabb nemzetközi közösség előtt szóvá kell tenni Sólyom kitiltását Szlovákiából - mondta a Magyar Televízió Híradójában péntek este Balázs Péter külügyminiszter, aki szerint ennek a módja "semmiképpen sem olyan lesz", mint amilyen a szlovák lépés volt. Balázs Péter azt is elmondta, hogy a magyar államfő nemzetközileg védett személy, tehát teljesen alaptalan a szlovákok azon indoka, hogy nem tudták volna garantálni az elnök biztonságát.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a révkomáromi szoboravatásra tervezett látogatást nagy gonddal, együtt készítette elő a két ország diplomáciája. Az államfői vizitre adott szlovák engedély még mindig hatályban van, mert azt elfelejtették visszavonni, vagyis Sólyom László akár át is mehetett volna Szlovákiába - jelentette ki a külügyminiszter.

Balázs Péter később az MTI-nek azt mondta: Szlovákia budapesti nagykövetétől mindenképpen magyarázatot fognak kérni az esetre, amelyet a négynapos hétvége alatt előbb alaposan körüljárnak. Megjegyezte, hogy a szlovák nagykövet jelenleg valószínűleg nem tudna többet mondani a hivatalos álláspontnál és a magyar külügy "ennél komolyabb és nagyobb horderejű akciókra készül".
    
Arra a kérdésére, hogy szóba került-e a pozsonyi nagykövet hazarendelése, Balázs azt felelte, hogy ilyen durva eszközökhöz nem folyamodnak, mert az európai normákhoz tartják magukat és ez az eset nem változtat azon a tényen, "hogy Szlovákia fegyvertársunk a NATO-ban, szövetségesünk az Európai Unióban és állítólag ugyanazokat az értékeket osztja", mint Magyarország. Közölte, ő elsősorban olyan lépésekre gondol, amelyek ezt a szlovák lépést a nemzetközi közvélemény előtt a helyére teszik és rámutatnak arra, hogy "Szlovákia nem mindenben felel meg ezeknek a közösen vallott értékeknek".

Összehívják a külügyi bizottságot

A magyar kormány a szlovák kormány döntését "megalapozatlannak, indoklását pedig sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja" - közölte a kormányszóvivői iroda pénteken este. A közlemény szerint Sólyom már június végén tájékoztatta a budapesti szlovák nagykövetet arról, hogy részt szeretne venni a szoboravatáson. "A látogatás előkészítése az ilyenkor szokásos módon rendben megtörtént, melyben részt vettek a szlovák illetékes szervek (Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium, rendőrség, biztonsági szolgálatok) képviselői is. Az említettek semmilyen kifogást nem jeleztek akkor sem, amikor mindkét ország szakembereinek a részvételével augusztus 18-i megtörtént az ünnepség helyszínének közös megtekintése" - olvasható a kormányszóvivői közleményben.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt péntek este közölte: a bizottság rendkívüli ülésének összehívását és a külügyminiszter meghallgatását kezdeményezi a történtek miatt. A szlovák kormánynak az a döntése, amellyel kitiltották egy napra a magyar köztársasági elnököt, ellentétes az európai normákkal, és különösen ellentétes az európai unión belüli jószomszédi együttműködés elvével - mondta a bizottsági elnök. Szerinte a pénteki esemény "egy hosszú folyamatnak a végkifejlete, ami arról szól, hogy kormányzati rangra emelkedett az elmúlt három esztendőben a magyarellenesség, aminek a legfőbb oka az, hogy egy szélsőséges pártot emelt a kormánykoalícióba Robert Fico miniszterelnök". Németh szerint ebben a helyzetben a nemzetközi közösségnek kell megoldást találnia. A külügyminiszter is megemlítette, hogy kezdeményezte a külügyi bizottság összehívását, az ülést várhatóan szeptember elején tartják meg.

Sólyom László útjának megakadályozása után a következő lépést a külügyminisztériumnak kell megtennie, de a köztársasági elnök oldalán is fognak gondolkodni - nyilatkozta a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője, Kumin Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorában péntek este. Kumin szerint az elnöki szoboravatást "nagyon durva nemzetközi jogi eszközzel akadályozták meg", a schengeni határmegállapodásra hivatkozva, ennek azon passzusát idézve, amely például közegészségügyi ok esetén tesz lehetővé ilyen lépést.

Kumin Ferenc is megismételte, hogy az államfői utat gondosan készítették elő, a szlovákok nagyon segítőkészek voltak, a titkosszolgálatok is mindent elrendeztek, ezért derült égből villámcsapásként érte Sólyom Lászlót a kitiltás. Kumin Ferenc arról is beszélt, hogy a Szent István-szobrot augusztus 20-a alkalmából az ottani magyar közösség avatta fel ezen a napon, és erre hívták meg Sólyom Lászlót. Az 1968-as invázióban való magyar részvételért Sólyom László egy évvel ezelőtt személyesen is bocsánatot kért, a 41 éve történteken tehát túl kéne lépni - hangsúlyozta. A mostani esemény hátterében inkább szlovák belpolitikai okok állnak - mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.

Tőkés László romániai európai parlamenti képviselő péntek este közölte: az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni Sólyom szlovákiai útjának az ügyét.

Szoboravatás rendőri készültséggel

Korábban a pozsonyi magyar nagykövetség sajtóügyeletese, Ágh András már közölte az [origo]-val: Sólyom "nincs és nem is lesz" Szlovákiában. Ágh később elmondta, hogy a diplomáciai jegyzéket péntek délután négy óra után kapták meg, és nem volt előzménye a szlovák fél lépésének, tehát korábban úgy tűnt, nem lesz akadálya Sólyom látogatásának. Sólyom tervezett beszédét végül Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet olvasta fel a révkomáromi szoboravatáson - tette hozzá a sajtóügyeletes. Sólyom is megemlítette később sajtótájékoztatóján, hogy a nagykövetet kérte meg beszéde felolvasására, és tolmácsával mindkét nyelven felolvastatta a belépését megtiltó jegyzéket.

Az MTI helyszíni tudósítója szerint Ján Packa, Szlovákia országos rendőrfőkapitánya és Milan Marko, a szlovák közjogi méltóságokat védő hivatal elnöke várt a révkomáromi magyar-szlovák határátkelőhelyen a magyar államfőre. A határátkelő szlovák oldalán nagy volt a rendőri készültség. A leleplezésre váró Szent István szobor környékén kordonok voltak, amelyek mögött több száz ember várakozott.

A szoboravatást a szlovák rendőrök körülbelül kétszáz rendőrrel biztosították, a Lúdpiac teret vasrácsokkal kerítették el, a nézők a helyszínt 5-6 méter távolságból figyelhették, a sajtó munkatársait táskaátvizsgálás és fémdetektoros vizsgálat után engedték be az elkerített területre.

Forrás: MTI

Füttykoncert fogadta Sólyom kitiltását

Nagy felháborodással, hangos felzúdulással és erős füttykoncerttel fogadta a szoboravatásra összegyűlt két-három ezer ember azt a bejelentést, hogy Sólyom nem vehet részt az ünnepségen. Megtapsolták viszont a szlovák-magyar együttműködésre és a megbékélésre bíztató felszólításokat, amelyek az ünnepi szónokok beszédeiben hangzottak el. A szobor felavatásán a nagyköveten kívül jelen voltak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd-Most párt képviselői is, többek között Csáky Pál, Duray Miklós, Szigeti László, Simon Zsolt és Bastrnák Tibor, aki a város polgármestere.  

A döntően magyarul beszélő közönség mellett az ünnepség elején megjelent több, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pólóját viselő egyén, valamint a Szlovák Nemzeti Egység képviselői is. A csoport tagjai szlovák zászlókat, valamint SNS-es pártlobogókat és különféle transzparenseket lengettek.  "Magyarország 1918-ban megszűnt", "Sólyom, menj haza", "Elég volt a megszállásból és a beavatkozásból", vagy "A mi első nagy királyunk Rastislav volt" feliratú transzparenseket lehetett látni a kezükben. Később a csoport tagjai szétszéledtek, és az apróbb szóváltásokon kívül semmiféle incidensre nem került sor. A SITA pozsonyi hírügynökség szerint egy fiatalember magyar zászlóval és a Magyar Gárda öltözékében volt jelen az ünnepségen. Az MTI helyszínen lévő tudósítója csoportosan gyülekező szélsőségeseket nem látott, egyik nemzet részéről sem.

Az államfő délelőtt még menni akart

A Köztársasági Elnöki Hivatal pénteki, korábbi közleménye szerint Sólyom ma diplomáciai csatornákon keresztül fordult a szlovák államfőhöz, Ivan Gašparoviehoz. Sólyom azt üzente, hogy a komáromi Szent István Szoborbizottság meghívását elfogadta, erről a szlovák felet időben tájékoztatta, részvételi szándékát továbbra is fenntartja.

A rendezvény időpontját illetően a közlemény szerint Sólyom jelezte: már 2008. augusztus 21-én, a Csehszlovákia elleni agresszió negyvenedik évfordulóján nyilvános beszédben fejezte ki sajnálatát a cseh és a szlovák népnek. Korábban az időpontot illetően semmilyen szlovák diplomáciai forrás nem vetett fel kifogásokat - áll a közleményben.

Fico veszélyesnek nevezte Sólyomot

Robert Fico pénteken korábban még azt mondta, várhatóan lemondja délutánra tervezett programját, mert Sólyom László révkomáromi látogatása kapcsán mindkét országban készülődnek a szélsőségesek, Pozsonynak pedig meg kell birkóznia a "durva provokációval".

A szlovák kormányfő Sólyom László révkomáromi látogatását összefüggésbe hozta a Varsói Szövetség 1968-as bevonulásával. Úgy fogalmazott: akkor a magyar tankok jöttek, most pedig valaki gyönyörű limuzinon. Fico szerint "Sólyom meg akarja majd mutatni, hogy ez olyan terület, ahol mi (magyarok) vagyunk az urak, és mi fogunk dönteni dolgainkról. Nagyon veszélyes, amit Magyarország - különösen elnöke személyén keresztül - művel az utóbbi napokban és hónapokban".

Fico ugyanakkor korábban még arról biztosította Sólyom Lászlót, hogy magyar államfőként bármikor szívesen látott vendég Szlovákiában. "Ennek azonban olyan látogatásnak kell lennie, amely során úgy viselkedik, ahogy az egy másik szuverén ország területén illik és nem olyan látogatásnak, amelynek során úgy kíván viselkedni, mintha Magyarország egyik járásába látogatna" - mondta Robert Fico.

Fico telefon egyeztetett Bajnai Gordon miniszterelnökkel pénteken még a diplomáciai jegyzék átadása előtt. Erről a kormányszóvivői iroda számolt be délután kettő óra előtt kiadott közleményében. Fico a közlemény szerint telefonon még arról biztosította Bajnait, hogy a szlovák hatóságok gondoskodnak a rendezvény és a magyar köztársasági elnök biztonságáról, tehát akkor még nem volt szó Sólyom kitiltásáról. A kormányszóvivői iroda arról is írt, hogy a beszélgetés alatt Bajnai kitért rá: az 1968-as prágai tavasz leverésében játszott magyar szerepért a köztársasági elnök és a magyar kormány is hivatalosan bocsánatot kért, a szoboravató ünnepség időpontválasztása és e között már csak ezért sem lehet semmilyen összefüggés.

Felvidék legnagyobb lovasszobra

Szent István lovasszobrát közadakozásból állította fel Révkomárom önkormányzata, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Palatinus Polgári Társulás, közel egy év alatt. Az alkotás Felvidék legnagyobb lovasszobra. A mintegy 25 tonnás bronzszobor életnagyságban ábrázolja Istvánt, és magassága az alapzatul szolgáló hatalmas kőtömbbel együtt meghaladja majd a nyolc métert. Magyarország első királyát lován ülve, korhű öltözékben, koronázási palástban jeleníti meg. Fején ott van a Szent Korona, kezében pedig zászlós dárda, amelyen az apostoli kereszt és a hármas halom látható. A szobor alapjául a kalocsai királyfej szolgált. 
   
A szobor környékét parkosítják, kikövezik, éjjel díszkivilágítást is kap. A Szent István-szobor felállítását a Jókai egyesület kezdeményezte. "Révkomárom képviselő testülete egyhangúlag támogatta a Jókai egyesület kezdeményezését, hogy a városban állítsanak szobrot Szent István királynak, aki uralkodóként az ország egész területén élő nemzetiségeket elismerte" - jelentette ki korábban a polgármester. A szobrot Győrfi Lajos magyarországi szobrászművész készítette el, aki maga is jelen volt műve felavatásán.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK