"Én a szabadság mellett vagyok" - a szlovák, aki a magyarok mellé állt

Egyetlen szlovákként állt ki a kisebbségeket korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen egy magyarok által szervezett rendezvényen, mert a szólásszabadság elleni támadást látott benne. Szükségesnek tartja az államnyelv védelmét, és sötét magyar sztereotípiákat is ismer, mégis lenyeli, ha nem érti a körülötte csevegő magyarokat a saját országában. Ondrej Dostál, a Konzervatív Intézet nevű szlovák politikai elemző csoport igazgatója a keddi dunaszerdahelyi demonstráción nyilatkozott az [origo]-nak. Interjú.

Dostál felvállalta a nyelvtörvény elleni harcot

Amikor Ondrej Dostál felszólalt a szeptember 1-jei dunaszerdahelyi tüntetésen, a Magyar Koalíció Pártjának nyelvtörvény-ellenes nagygyűlésén, a közönség hirtelen elhallgatott. Előtte, utána csupa magyar szónok és politikus beszélt a szerintük európaiatlan szlovák kormányról és a magyarokat alapjogukban korlátozó nyelvtörvényről. Dostál azonban a 15 000 magyar előtt szlovákul szólalt meg, és szlovákul mondta el, hogy rossz a nyelvtörvény. Ilyet senki más nem tett. Szavait pedig nem kellett lefordítani, mert mindenki megértette, és elsöprő taps fogadta (a tüntetésről részletesen keddi helyszíni riportunkban, itt olvashat).

Dostál politikai elemző, aki a liberális Sme napilap bloggereként, illetve publicistaként is dolgozik, és a Konzervatív Intézet nevű szlovák politikai elemző társaság, úgynevezett think tank igazgatója. Nemrégiben civil kezdeményezést indított a Robert Fico kormánya által elfogadott, a magyarok által sokat kritizált nyelvtörvény ellen, és a szlovákok szavát a felvidéki magyar nagygyűlésre is elvitte. Nagy sikert arató beszéde előtt a Dunaszerdahelyi DAC-stadionban beszélgettünk vele.

Ha körbenézek, talán ön az egyetlen szlovák ebben a stadionban, és egyben ön az egyetlen ember, akit nem nemzeti érzelmek hoztak ide. Sokak számára talán meglepő is, hogy részt vesz ezen a magyar rendezvényen. Össze tudná foglalni pár mondatban, hogy mi hozta ide a magyar zászlók erdejébe?

Az új nyelvtörvény egyik ellenzője vagyok. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz törvény, és nem csak a magyarok vagy más kisebbségek számára. Szerintem minden olyan ember számára rossz, aki szereti a szabadságot és tiszteli az országában élő többi embert. Én itt nem csupán a kisebbségi jogokat tartom szem előtt, hanem főleg a szólásszabadságot, az információszabadságot, illetve a magánszférához és a magánügyekhez való jogot. Ellenzek minden olyan állami vagy kormányszintű támadást, ami ezeket a szabadságokat veszélyezteti.

Hogy érzi magát Szlovákiában, egy olyan magyar zászlókkal teli stadionban, ahol mindenki magyarul beszél? Nincs ezzel problémája?

Azért jöttem ide, hogy elmondjam a véleményemet az államnyelvtörvényről, nem pedig azért, hogy egy esetleges magyar autonómiáról vagy a magyar politikáról beszéljek. Számomra a legfontosabb téma ez a törvény és a szlovák-magyar viszony. Azt gondolom, nagyon fontos itt elmondani, hogy az államnyelvtörvény nem a szlovákok és magyarok közötti konfliktus, hanem a szabadságukért harcoló emberek, illetve néhány nacionalista indíttatásból ellenük fellépő ember közötti feszültség.

Vagyis el kell választanunk a nyelvtörvény kérdését a nemzetiségi kérdéstől?

Igen. Szerintem ez a törvény nem csak a magyarok számára jelent problémát, hanem a szlovákoknak is. De szeretnék beszélni a két nemzet kapcsolatáról, arról, hogy mindkét oldalon több toleranciára lenne szükség.

Aláírásokat is gyűjt a nyelvtörvény ellen. Miért?

Az államnyelvtörvényt tavaly alkották, de a szlovák jogrendszerben lehetőség van arra, hogy állampolgárok vagy civil szervezetek módosító indítványokat nyújtsanak be a kormány által készített törvényjavaslatokhoz. Én és a kollégáim, magyarok és szlovákok egyaránt, készítettünk egy javaslatot a törvény megváltoztatására. A javaslattal szeretnénk elérni, hogy a törvény jobban összeférhető legyen a demokratikus és szabad országokkal.

Például mit változtatnának meg?

Szeretnénk kivenni a törvényből azokat a részeket, amelyek korlátozzák a szólásszabadságot és az információszabadságot. Nem vagyunk a hivatalos államnyelv szabályozásának ötlete ellen. De nem értünk egyet az információszabadság korlátozásával, illetve a köztereken elhangzó személyes információkba való beleszólással.

A magyar és a szlovák média egyaránt a jó és rossz harcaként hajlamos ábrázolni a nyelvtörvény körüli vitát. Ön hogy látja, ki a jó és ki a rossz? Vagy az ügy azért bonyolultabb ennél?

Azt hiszem, sokkal bonyolultabb. Sok ember erősen nacionalista érzelmű mindkét oldalon, és ezek az emberek konfliktust akarnak teremteni. Az átlagemberek viszont a mindennapi életben továbbra is jó viszonyban vannak egymással.

Miért lehet 2009-ben nacionalista témákat még mindig erős politikai fegyverként használni Szlovákiában? Mért használják ezt a politikusok még mindig ilyen nagy sikerrel?

Azt hiszem, az emberekben élő sztereotípiák segítik ezt. Sok embernek semmi problémája nincs azokkal a magyarokkal, akiket ismer, de rengetegen vannak, akik egyáltalán nincsenek kapcsolatban magyarokkal, a történelemből pedig még mindig ismerik a negatív magyar sztereotípiákat. Ez bizonyos típusú politikusoknak nagyon hasznos lehet.

Hogyan írná le az átlag szlovák gondolatvilágában élő negatív magyar típust?

A sztereotípia szerint a magyarok nem Szlovákia hűséges állampolgárai, autonómiát akarnak, irredenták, és többre tartják magukat a szlovákoknál. Azt is gondolják róluk, hogy nem értik meg a szlovákokat, és nem is akarják megérteni őket. Nem akarnak szlovákul beszélni, és úgy érzik, hogy inkább tartoznak a magyar nemzethez, mint a Szlovák Köztársasághoz. Azt hiszem, nagyon sok szlovákban él ez a kép a magyarokról, illetve az, hogy a magyarok Szlovákián belül viszonylag jó helyzetben vannak, nagy nemzetiségi jogaik vannak, és mégis mindig elégedetlenkednek. És ilyenkor az átlag szlovákban felmerül a kérdés, hogy "mégis mit akarnak ezek a magyarok?"

Találkozott valaha olyan helyzettel, amelyben a magyarok ártottak vagy megsértettek egy szlovákot pusztán azzal, hogy magyarul beszéltek?

Igen, néha előfordulnak ilyen helyzetek. Ha például egy szlovák bemegy egy boltba , és ott a magyarok csak magyarul beszélnek, akkor ő nem tudja végezni a dolgát. Biztos vagyok benne, hogy van néhány ilyen helyzet, de nem hiszem hogy az esetek többségében ez előfordulna. Ez nem egy fontos probléma. Mégis, ha 2-3 alkalommal megtörténik, az már jó alapot ad a rossz előítéleteknek.

Ön szerint a szlovákok többsége egyetért a magyar nyelvhasználatot korlátozó új nyelvtörvénnyel?

Nem ismerek erről szóló közvélemény-kutatást, de attól tartok, hogy a szlovákok többsége támogatja a nyelvtörvényt.

Úgy gondolja, hogy a nyelvhasználati különbségek okozhatnak problémát, de azt nem így kell megoldani?

Igen, azt gondolom, hogy az állam, a kormány és a törvények feladata, hogy a hivatalos ügyintézésben és nyelvhasználatban néhány helyzetet szabályozzon. De nem szükséges a mindennapi élet minden beszédhelyzetét, különösen pedig a magánszféra nyelvhasználatát szabályozni.

A nyelvtörvény elvileg csak a hivatalos helyzetekre vonatkozik, a magánéletre nem...

Nem, nem csak a hivatalosra vonatkozik. Az rendben van, azzal egyet értek, a hivatalos intézményeknek kötelessége használni az államnyelvet. De ezek a törvények szabályozni próbálnak olyan területeket is, amelyek egyszerre nyilvános és magántermészetű ügyek. A törvény érinti a közszféra olyan részeit, amelyek egyáltalán nem hivatalosak: például a hirdetések, üzletek szövegei, a média és a kulturális események is ilyenek. Szerintem ilyen helyzetekben a nyelvhasználat szabályozásának nincs helye.

Hogyan lehetne túllépni ezen a problémán?

Ezt csak egy szlovák kormányváltással lehetne megoldani szerintem. A mostani kormánypártokkal, a nacionalista SNS-szel és Robert Fico Smer pártjával ezen nem lehet változtatni.

Akkor mire jók ön szerint a törvény elleni tiltakozások, mint amin ön is felszólal?

Szerintem ez egy lehetőség arra, hogy elmondjuk: ez egy rossz törvény, és problémák lesznek vele. Toábbá elmondhatom, hogy nem csak a magyarok számára problémás a jogszabály.

Az MKP gyűlésén, amikor felmegy a színpadra, ön előtt és ön után is magyarok beszélnek. Nem zavarja, hogy nem érti, mit mondanak a többiek?

De, zavar, de az az én személyes problémám. Úgy gondolom, hogy az a korrekt megközelítés, ha mindenki tarthat gyűlést Szlovákiában akár magyarul, akár finnül, akár angolul, akárhogy. Én a szabadság mellett vagyok.