Mindent feltesz egy lapra Obama

Kérlelhetetlen ellenfeleit és belső ellenzékét is meg kell győznie Barack Obamának, ha el akarja fogadtatni egészségügyi reformját. Nagy beszédet készül mondani, ami az ő műfaja, de ezúttal kompromisszumot is kell ajánlania. Muszáj eredményt felmutatnia, mert a közvélemény kezd ellene fordulni, jövőre komoly demokrata bukás várható az időközi választásokon.

Obama sorsdöntő beszédre készül

Szerda este Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke beszédet mond az amerikai Kongresszus mindkét háza, a képviselőház és a szenátus előtt is. Az elnöki nyitóbeszédeket leszámítva ilyen legutóbb 2001. szeptember 11. után történt az Egyesült Államokban.

Barack Obama az egészségügy átalakításáról fog beszélni - arról, amiről messze a legtöbb szó esik most az amerikai politikában. A reform Obama politikájának központi részévé vált. "Semmi sem lesz meghatározóbb az elnöksége alatt, mint az, hogy sikerül-e elfogadtatnia az egészségügyi törvényt a kongresszusban" - mondta John D. Podesta, az elnök egyik tanácsadója a New York Timesnak.

Egyelőre nem lehet tudni, pontosan mit fog mondani az elnök. David Axelrod, Obama politikai tanácsadója annyit mondott a New York Timesnak, ha előre elmondaná, nem lenne értelme megtartani a beszédet. Obama az ABC Newsnak azt mondta: "A beszéd végén az emberek pontosan tudni fogják, hogyan akarom megoldani az egészségügyi válságot, és tudni fogják azt is, hogy nyitott vagyok új ötletekre, nem vagyok merev vagy szigorúan ideologikus, de valamit csinálni kell még idén az egészségüggyel."

A reform végrehajtásának fő dilemmája, hogy egyszerre kellene kiterjeszteni a biztosítottak körét és kordában tartani a költségeket, közben pedig meggyőzni azokat, akiknek már van biztosításuk, hogy nem veszítenek semmit és az egészségipar szereplőit, hogy ők sem járnak rosszul - írja a Washington Post. Obama legnagyobb hibája pedig a lap szerint az, hogy ráhagyta a kongresszusra, hogy dolgozza ki a reform részleteit, de nem biztosította ehhez a politikai támogatást azzal, hogy meggyőzze az embereket a reformról.

Elfordulnak Obamától

A hangulat nem kedvez neki. A törvényhozás nyári szünetét Obama (és a demokraták reformpárti része) arra szánták, hogy meggyőzzék a lakosságot az egészségügy átalakításának szükségességéről. A lakossági találkozókon azonban eldurvult a vita - az egészségügyben az államnak nagyobb szerepet szánó Obamát gyakran szocialistának és nácinak nevezték, és többször előfordult, hogy fegyveres ellentüntetők jelentek meg a gyűlésein. A republikánusok ellenzik az átalakítást, de még a demokraták piacpárti szárnyának sem tetszik az ötlet - a heves viták és eddig eredménytelen harc pedig alaposan megtépázták Obama imázsát.

Hét hónapnyi elnökség után Obama teljesítményének megítélése a harmadik legrosszabb a második világháború óta - a Gallup adatai szerint 51 százalékos elfogadottságánál csak Bill Clinton és Henry Ford teljesített rosszabbul ebben az időszakban. Ráadásul azok körében esik leginkább a támogatottsága, akikért a legkeményebben kellett megdolgoznia: a fehér szavazók között - írja a Los Angeles Times. Az Egyesült Államokban szimbolikusnak számító századik nap óta 11 pontot esett Obama támogatottsága, még a demokrata és független szavazók körében is.

A Wall Street Journal által idézett felmérés is az Obama-varázs megtörését mutatja: az amerikaiak 36 százaléka támogatja "Obama egészségügyi tervét", ha így szól a kérdés, ha azonban össze is foglalják a megkérdezetteknek az átalakítás lényegét, már 53 százalékos az elfogadottság.

Intő jelek

A politikai statisztikák elemzésével foglalkozó FiveThirtyEight szerint a népszerűség csökkenésének többféle magyarázata lehet, és ezek közül csak az egyik, hogy Obama elveszítette volna lendületét. Ugyanennyire valószínű, hogy most használja fel a megszerzett politikai tőkéjét elképzelései megvalósítására, ami átmenetileg népszerűségvesztéssel jár ugyan, de ha sikerül átpasszíroznia a törvényt, és nem a heves viták uralják már az amerikai közvéleményt, támogatottsága újra növekedhet.

Vannak azonban intő jelek. Colorado állam a politika változásának egyik szimbóluma volt 2008-ban. Az államban 1964 és 2008 között mindig a republikánus elnökjelölt nyert, tavaly azonban Barack Obama itt is legyőzte John McCaint. Mostanra itt is kezd visszájára fordulni a hangulat - írja a Washington Post. Ez pedig nem sok jót ígér a demokratáknak a jövő évi választásokon. 2010. november 2-án szavaznak az Egyesült Államokban a kongresszusi helyekről, 36 szenátusi helyről, és 36 államban kormányzóválasztást is tartanak.

Demokrata bukás jöhet

A Politico által idézett előrejelzések szerint a demokraták akár húsznál is több helyet veszíthetnek a képviselőházban. Az előrejelzések szerint az ugyan valószínűtlen, hogy a republikánusok ismét többségbe kerüljenek (ehhez negyven helyet kellene veszíteniük), de a jelenleginél sokkal kiegyenlítettebbek lehetnek az erőviszonyok.

Obama ez ellen leginkább az egészségügyi ellátó rendszer átalakításának sikeres levezénylésével tehetne, szerdai beszédében ehhez valószínűleg többre lesz szükség szónoki bravúrjainál: kompromisszumot is kell ajánlania.

Az Obama által javasolt egészségügyi rendszerben az egészségügyi szolgáltatók versenyébe belépne egy állami szereplő is. Az ötlet olyan nagy ellenállásba ütközött - sokak szerint ugyanis ellehetetleníti a versenyt -, hogy Obama már utalt arra, nem ragaszkodik ehhez, ez ugyanis nem lényegi eleme a reformnak. Kathleen Sebelius egészségügyi miniszter azt is felvetette, hogy az állami szereplő helyett nonprofit szervezetek jelennének meg a piacon. Bár Obama nem jelentette ki, hogy lemondott volna az állami biztosító alapításáról, amikor a New York Times megkérdezte David Axelrodot, hogy enélkül a törvény Obama számára elfogadhatatlan-e, akkor nem válaszolt egyértelmű igennel.

Ezzel Obama két tűz közé került - a képviselőház valószínűleg nem támogatna egy olyan törvényt, melyben nincs benne az állami opció, a szenátus ezzel szemben éppen akkor nem támogatná, ha benne van - írja a New York Times. Obamának ilyen feltételek mellett kellene valami újat mondania szerda este - a New York Times szerint ez lehet például a szenátus pénzügyi bizottságának elnökének javaslata, mely a 25 év alattiaknak és az alacsony jövedelműeknek olcsóbb, de kevesebb szolgáltatást nyújtana.

A bizottság elnöke, Max Baucus a reformprogram egyik központi problémájára is megoldást próbál találni: az átalakítás ugyanis a számítások szerint közel ezermilliárd dollárba kerülne a következő tíz évben, Obama pedig azt állítja, nem fogja tovább terhelni a gazdaságélénkítés miatt így is rekorddeficittel küzdő költségvetést. Egyelőre nem látszik, miből lehet finanszírozni a költségeket (a képviselők legnagyobb része ugyanis nem akar adóemeléseket támogatni) - Baucus tervezete a New York Times szerint az egészségipar egyes ágazataira hárítaná a költségek egy részét.

Csőd fenyeget

Barack Obama egyik legfontosabb kampányígérete volt az egészségügy átalakítása. Az Egyesült Államok nemzetközi összehasonlításban is rengeteget költ az egészségügyi ellátásokra, de a több mint 300 milliós lakosságból 47 millióan így sem rendelkeznek biztosítással.

A rendszer fenntartása egy állampolgárra számítva kétszer annyiba kerül, mint a német, a francia vagy a brit, a költségek pedig fokozatosan emelkednek. A kongresszusi költségvetési iroda szerint ez csőddel, de legalábbis súlyos költségvetési problémákkal fenyegeti a kormányt, a vállalkozásokat és a magánembereket is. Az amerikai GDP 18 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra, a kormányzati költéseknek pedig 20 százalékát - 1966-ban ez a szám még 1 százalék volt.

Csak Johnsonnak sikerült

Az egészségügy átalakításának már több elnök nekifutott, de csak egyikük ért el jelentős eredményt. Már Harry Truman is megpróbálta, jóval szerényebb célokkal: csak a 65 év felettiek egészségbiztosítását akarta rendezni, akik a népesség 8 százalékát tették ki akkor, de még ez sem sikerült neki. Kennedy próbálkozását visszaverte a szenátus, és azzal vádolták, hogy szocalista.

Végül Lyndon Johnson ért el komolyabb eredményt, de még neki is komoly kompromisszumokat kellett kötnie, hogy végül 1965-ben megszülessen az azóta is működő Medicare rendszer, pedig 23 százalékpontos óriási választási győzelemmel kezdett hozzá az egészségügyi rendszer átalakításához. Baljósabb példa Obama számára Bill Clinton esete, aki elnöksége hasonló időszakában egy hasonlóan nagy beszéddel akarta útjára indítani egészségügyi átalakítási tervét, mely végül teljes egészében elbukott.