Újraválasztották Barrosót az Európai Bizottság élére

Újabb öt évig José Manuel Barroso vezetheti az Európai Bizottságot. Barroso elnökségét szerdán délben szavazta meg a júniusi választások után újjáalakuló Európai Parlament. Sikerét legnagyobb támogatója, az Európai Néppárt, saját sikerének tekinti.

Jóban van az államfőkkel

Megszavazta szerdán délben a júniusi parlamenti választások után újjáalakuló Európai Parlament, hogy újabb öt évig José Manuel Barroso vezesse az EU kormányának tekinthető Európai Bizottságot. Az uniós tagországok kormányai még nyáron jelölték a posztra a jelenlegi elnököt. Barroso 382 igen, 219 nem szavazattal lehet újra elnök. A szavazáson 117 képviselő tartózkodott - olvasható az Európai Parlament honlapján.

"Az Európai Bizottság elnökének újraválasztása az Európai Néppárt diadala" - közölte Joseph Daul, a jobboldali EP-frakció vezetője. "Megválasztásával jól jár az Európai Unió, mivel José Manuel Barroso kiterjedt tapasztalattal rendelkezik, és élvezi mind a 27 európai tagállam vezetőinek és kormányainak bizalmát."

Barroso most hozzákezdhet az Európai Bizottság tagjainak kijelöléséhez, amelyet ugyancsak az Európai Parlament hagy majd jóvá.

Barrosónak jó esélye volt a folytatásra, az EUobserver szerint mögötte állt a középjobb Európai Néppárt (amelynek tagja Barroso portugáliai pártja is, amelynek bizottsági elnökké választása előtt elnöke is volt), a liberális frakció - bizonyos feltételekkel - és az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja is. A három frakció támogatása elegendő volt ahhoz, hogy újraválasszák, ám az európai lap szerint Barroso szélesebb körű támogatást szeretett volna elérni, hogy szabadabb kezet kapjon.

Kedd délutáni parlamenti beszédében emiatt említette meg például, hogy törvényjavaslatot készül beadni a másik tagországba helyezett dolgozók alkalmazásának szabályairól, illetve a munkaidő szabályozásáról. Ez a baloldalnak szóló üzenet azonban nem hatotta meg az EP szocialista frakcióját. Martin Schulz szocialista frakcióvezető azzal vádolta, hogy mindig a kormányok érdekeit szolgálja ki, és közölték, nem támogatják újraválasztását.

A szocialistákon kívül megválasztása ellen voltak a zöldek, a szélsőbal és az ugyancsak EU-ellenes Szabadság és Demokrácia csoport.

Lassú válságkezelés, nehéz időszak

Kritikusai szerint Barroso elnöksége alatt az Európai Bizottság lassan reagált a gazdasági válságra, de Charles Grant, a Centre for European Reform (Európai Reformközpont - CEF) kutatóintézet igazgatója azt állítja, nem volt sok választása, mivel a nagyobb tagországok a saját fejük után akartak menni. Ráadásul a válságon kívül is nehéz dolga volt az általa vezetett bizottságnak, ugyanis ebben az időszakban erősödtek meg az euroszkeptikus hangok, és a kibővített EU-n belül nehezebbé vált a konszenzuskeresés - mondta a BBC-nek Grant.

A CEF igazgatója szerint Barrosót valóban érhetik kritikák amiatt, hogy nem állt ki elég erélyesen a nagy tagországokkal szemben, ám a szabadpiac és szabad verseny melletti elkötelezettségének számos eredménye volt, például a postai, a távközlési és az energiaiparon belüli piaci liberalizáció, illetve jó úton vezeti az EU-t az energiabiztonság megteremtése felé és a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Mások szerint azonban újraválasztása nem vezetői képességének, hanem annak köszönhető, hogy "az államfők és kormányok jól tudják kezelni" - idézte a BBC Ana Gomes baloldali portugál EP-képviselőt. "Számos képessége van, de nincs erős meggyőződése, és nem a pénz, hanem a hatalom motiválja."

Szabadpiac és szociális dimenziók

Barroso komolyan készült az újraválasztásra: a múlt héten 47 oldalas dokumentumot adott ki a következő 5 évre vonatkozó terveiről, amelyben kompromisszumok nélkül áll ki az egységes európai piac mellett. Barrosót különösen Franciaországban érték komoly támadások gazdaságpolitikai víziói miatt, ahol a neoliberális politikai napirend hajszolásával vádolták.

Programjában a szabad verseny hirdetése mellett azt is ígérte, hogy jobban oda figyel majd a szociális problémákra, külön foglalkozna az eurót használó országok gazdaságának jobb összehangolásával és a munkanélküliség elleni harccal. Barroso az elnök és az EP-vezetők közötti gyakoribb egyeztetésekkel és az úgynevezett "kérdések órájával" akarja átláthatóbbá és jobban számon kérhetővé tenni az Európai Bizottság munkáját. Utóbbi keretében rendszeresen kiállna az EP-képviselők elé, hogy ott a fontos, "előre meghatározott témákban" válaszoljon kérdéseikre.

Barrosót 2004-ben választották meg első alkalommal európai bizottsági elnöknek. Akkor ő volt a kompromisszumos jelölt, mivel a liberális volt belga kormányfő Guy Verhofstadt jelöltségét Nagy-Britannia megakadályozta.

A politikai karrierje kezdetén még maoista eszméket követő Barroso az 1980-ban években szakított a baloldali értékekkel, és a szabadpiac híve lett, ekkor lépett be a portugál középjobb Demokratikus Néppárt/Szociáldemokrata Pártba. Hazájában 2002-ben ért fel politikai karrierje csúcsára, kormányfő lett. Ő a második - az 1985 és 1994 között a posztot betöltő francia Jacquaes Delors után -, aki ismétel.