A markukat tartó kínaiak segíthetnek a Földön

Vágólapra másolva!
A gazdag és a szegény világ ellentéte, történelmi adósságok, hatalmas pénzek - rengeteg tényező bonyolítja a világ új klímastratégiájának születését. Az ENSZ kedden kezdődő közgyűlésén már látni kellene a decemberre tervezett klímaalku irányait, a tárgyalások azonban Nyugat és Kelet, Amerika és Kína közt a patthelyzet felé tartanak. Az állóháborút a fejlődő Kelet hatalmas vállalásai mozdíthatnák ki a holtpontról.
Vágólapra másolva!

Merész kínai és indiai klímapolitika rázhatná fel a fejlett országokat, amelyek a Föld megmentésének módját, a klímaváltozás megfékezésének lehetőségét keresik az ENSZ kedden kezdődő New York-i közgyűlésén. A világ országai decemberben, Koppenhágában akarják új alapokra helyezni a szén-dioxid-kibocsátásnak gátat szabó Kiotói Jegyzőkönyvet, ehhez azonban már a mostani ENSZ-gyűlésen ki kellene jelölni a fő irányokat. Ahogy Todd D. Stern, az USA klímaváltozásért felelős megbízottja fogalmazott: "A világ figyel, nekünk pedig össze kell fognunk és szállítanunk kell az eredményt".

Az összefogás azonban nem olyan egyszerű, mert mély szakadék tátong a saját megregulázásukra sem hajlandó fejlett országok és az egyre többet szennyező, fejlődők között. Bár a cél közös, a tárgyalások veszélyesen megrekedtek - írja a BBC: a gazdag államok nem hajlandók eléggé visszafogni a mostani szén-dioxid-kibocsátásukat, a szegény országok pedig nem szívesen gátolnák a - náluk a fejlett országokéhoz képest alacsony, de rohamosan növekvő - szennyezést. Korábban főleg Kína és India érvelt azzal, hogy nem lehet mindenkire érvényes, számszerűsíthető elvárásokat támasztani, mert az országok nem egyenlő pozícióból indulnak, és egy ilyen korlátozás megfojtaná gazdasági fejlődésüket. (Az ellentétről és a nehezen készülő új egyezményről korábbi cikkünkben, itt is olvashat).

A két fél egymásra mutogat, és ahelyett, hogy kiterítenék lapjaikat, taktikus diplomáciai játékba kezdtek - írta a keddi Guardianban Ed Milband brit energiaügyi és klímaváltozási miniszter, aki szerint éppen ezen kellene változtatni. Méghozzá most, mert "a Föld minden népének sorsa a koppenhágai végeredménytől függ" - fogalmazott. A Guardian szerint van is esély, hogy megtörik a patthelyzet, ha - ígéreteinek megfelelően - Hu Csin-tao kínai államfő mégis nagyot robbant Kína vállalásaival. Ennek azonban ára lesz.

Nagy ígéretek Keletről

Kína szerepe azért különleges a klímatárgyalásokon, mert az ázsiai óriás egyszerre fejlődő gazdaság és nagy szennyező - írja a BBC. "A politikájuk eddig is nagyon ambíciózus volt, de most valami drámai bejelentést várok tőlük" - mondta a brit közszolgálati televíziónak az ENSZ fő klímatárgyalója, Yvo de Boer.

A jelek szerint a kínai elnök arra készül, hogy a kerékkötő szerepéből kilépve országa átveszi a hangadó szerepét a klímaváltozás elleni harcban: ez furcsán fog hangzani Amerikában, ahol eddig azt hajtogatták, hogy Kína semmit nem tesz az ügyért. A valóságban Kína már meg is előzte az eddig világelső USA-t a szélenergia-piacon, és a napenergia-termelésben is jön föl, de energiaszükséglete 70 százalékát még mindig szénerőművekből fedezi. Van tehát még hová fejlődnie, ezért az ENSZ kögyűlésén óriási érdeklődéssel várják a kínai bejelentést.

Nagy bejelentésre készül India is, amely a fejlett államok lépéseitől függetlenül törvényben akarja előírni saját szén-dioxid-kibocsátásának és energiapazarlásának csökkentését. Dzseram Rames, India környezetvédelmi minisztere a Guardiannak adott interjújában azt mondta, hogy 2011-ig törvényt hoznak az üzemanyag-takarékosságról, 2012-ben életbe léptetik az energiatakarékosabb épületekről szóló szabályzatot, 2020-ra pedig 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrásból termelt elektromosság arányát. Igaz, az ambíciózus célok mellett az ország nem tesz le arról sem, hogy 8 százalékos gazdasági növekedést produkáljon a következő években.

Az önkorlátozás nincs ingyen

Miközben a fejlődő gazdaságok folyamatosan a klímaváltozás elleni harc szükségességéről beszélnek, mindig hozzáteszik, hogy ebben a fejlett, gazdag országoknak nagyobb a felelősségük, így komoly pénzekkel kell segíteniük az önkorlátozást. Szu Vej, Kína egyik vezető klímatárgyalója például nyersen kijelentette, hogy ha a szegény országok rábólintanak is egy új klímaegyezményre, először a gazdag országoknak (például az USA-nak) kell lépniük: "Először is a fejlett országoknak jobban korlátozniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Másodszor finanszírozniuk kell a fejlődő országok erőfeszítéseit, hogy megbirkózhassanak a klímaváltozás kihívásával" - mondta.

A kínai álláspontot ismételte a New York Timesnak nyilatkozó Ri Mjong Bak dél-koreai államfő is, aki a gázkibocsátás csökkentését ígérte. "A gazdag államoknak fel kell ismerniük, hogy hatalmas klímaadósságuk van a világgal szemben, mivel ők már száz évvel korábban elkezdték üvegházhatású gázokkal szennyezni az atmoszférát" - mondta. A koreai elnök szerint a fejlett gazdaságoknak "történelmi felelősségük tudatában" meg kell osztaniuk technológiájukat a fejlődő országokkal, hogy "együtt tudják leküzdeni a klímaváltozást". Ez a kötelezettség szerinte anyagi természetű is: a fejlett gazdaságoknak állniuk kell a fejlődő országok erőfeszítéseinek költségeit - mondta.

Amerikának is lépnie kell

A nagy szennyezők, Kína és India elköteleződése esetén az Egyesült Államoknak is tovább kell lépnie - írja a BBC. Barack Obama amerikai elnök már bejelentette, hogy 2020-ig vissza akarják szorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szintre, de a kritikusok szerint Washington túl lassan lép, és az ügyben hozott törvények nem elég áthatóak.

Bár Obamát jelenleg lekötik az USA belső gazdasági problémái és az egészségügyi rendszer átalakítása, a keddi ENSZ-közgyűlésen tartott beszédéből ki kell derülnie, hogy felvállalja-e a vezető szerepet egy világméretű klímaalku kialakításában. Korábban az USA nem jeleskedett ebben, az egyik legnagyobb szennyezőként egyike volt azon országoknak, amelyek nem írták alá a gázok kibocsátását korlátozó Kiotói Jegyzőkönyvet.

Ha kedden az USA és Kína is megmutatja, hogy hajlandó tenni a klímaváltozás ellen, akkor a koppenhágai csúcs előtt megtörhet a patthelyzet - állítják a BBC tudósítói. A világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának jelenleg Kína és az USA az egyötödét, az EU 14 a százalékát, Oroszország és India pedig 5-5 százalékát adja.