Újra az írek kezében az EU sorsa

Lesz-e közös elnöke és külügyminisztere az EU-nak? Belátható időn belül folytatódik-e a közösség bővítése? Egyszerűsödik-e a brüsszeli ügymenet? Többek között ezek a kérdések múlnak azon, hogyan szavaznak pénteken a lisszaboni szerződésről Írországban. Az írek második alkalommal mondanak ítéletet az EU pótalkotmányáról, és ugyancsak másodszor játsszák el, hogy megismételt népszavazást tartanak egy kulcsfontosságú uniós szerződésről. Most rajtuk múlik, sikerül-e megújítani az EU-t, amivel már évek óta hiába próbálkoznak Brüsszelben.

A kormányfőn gúnyolódó plakát

"Tudjuk, hogy a kormány mindent megtenne, hogy az igenek győzzenek. Most már úgy tűnik, bármit el is adnának ezért" - mondta Declan Ganley brit születésű írországi milliárdos a héten, a lisszaboni szerződésről péntekre kiírt népszavazás kampányában. Az üzletember Ganley az egyik legharcosabb ellenzője a lisszaboni szerződésnek Írországban, az ő kampánya tavaly komoly szerepet játszott abban, hogy az írek elutasították a szerződést, amely hatékonyabbá, áramvonalasabbá tenné a jelenleg nehézkesen működő Európai Uniót, de egyúttal szorosabb kötelékbe fonná a tagállamokat.

Ganley azt vetette a kormány szemére, hogy Michael O'Leary a Ryanair fapados légitársaság igazgatója elismerte, többek között azért is támogatta - félmillió euróval és ingyenes repülőjegyekkel - az igen kampányt, mert szeretné meggyőzni a kormányt arról, hogy megvásárolhassa az Aer Lingust, az egykor szebb napokat látott ír nemzeti légitársaságot. O'Leary, aki a tavalyi népszavazás után még azt harsogta, hogy nem lenne demokratikus megismételni a referendumot, a mostani kampányban egy alkalommal már azt találta mondani, "alkalmazhatatlan kibaszott fejrázók" akik az elutasítás mellett érvelnek.

Újrázás

Az ír kormány elkötelezte magát a lisszaboni szerződés mellett, ezért írt ki október másodikára új népszavazást a tavalyi sikertelen után. A közvélemény-kutatások az igenek többségét jósolják, ám tavaly is így volt, így nem lehet teljesen nyugodt az igen mellett érvelők tábora.

Pedig igyekeztek mindent megtenni. Az igen mellett érvelt az összes ír parlamenti párt - a nacionalista Sinn Feint kivéve - és a nagyobb szakszervezetek. Megszólalt Seamus Heaney Nobel-díjas író, aki szerint a nemmel az írek el fognak veszni a modern világban, még az ír püspöki kar is kiadott egy körlevelet, amelyben megnyugtatták a híveket, hogy a szerződés nem áll ellentétben a katolikus alapelvekkel, és nem kell attól tartaniuk, hogy enyhítenek a szigorú abortusztörvényeken.

Gazdasági félelem

A Ryanairen kívül más cégek is beszálltak a kampányba: a mikrochipgyártó Intel írországi leányvállalata és a Pfizer gyógyszeripari multi például több százezer euróval. Utóbbi ugyanakkor tőkekivonással is fenyeget a nemek győzelme esetére.

Ez érzékeny pontjuk az íreknek, ahol a tavalyi népszavazás óta nagyot fordult a gazdaság szekere. Ezt a brit Guardian csak úgy jellemezte, hogy a "kelta tigrisből" "félénk cicus" lett. Kipukkadt a kedvező hitelek és túlárazott ingatlanberuházások által felpörgetett gazdaság, idén már 10 százalékos eséssel számolnak, a munkanélküliség minden várakozásnál magasabbra szökött. Az, hogy gazdasága olyan sorsa jusson, mint Izlandé, csak a stabil euró és az Európai Központi Bank támogatása akadályozta meg a német Spiegel szerint.

A nem mellett érvelők szerint azonban a kormány rájátszik a gazdasági félelmekre. Azt sugallja, hogy a gazdaság talpra állítása és az igen szavazatok győzelme kapcsolatban állnak egymással, és a nemek győzelme esetén az írek kiszorulnak Európából, pedig ez nem igaz - állítja a Wall Street Journalban megjelent cikkében Ray Kinsella dublini közgazdászprofesszor. A professzor szerint a valódi kérdés, hogy a lisszaboni szerződés jó-e Írországnak és Európának vagy sem. Úgy érvel, hogy "egy rossz szerződés elutasítása még nem tesz valakit rossz európaivá".

A szerződés értelmében megszűnne a hat hónapos rotálódó elnökség, az uniónak több évre választott, állandó elnöke lenne, és létrejönne a külpolitikai vezetői poszt is. Szűkülne ugyanakkor a nemzeti szuverenitás: 50 területen megszüntetnék a tagállamok vétójogát, a bel- és igazságügy-politika közös, kötelező érvényű lenne. A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnának az EU döntéseibe, és megerősítenék az Európai Parlament hatáskörét is. A szerződéstől az EU bővülése miatt megnehezült döntéshozatal problémájának a megoldását várják.

Jó pozícióból

Az EU ugyanakkor a tavalyi elbukott népszavazást követően több garanciát is adott Írországnak, hogy megnyerje az emberek támogatását, így többek között garantálják, hogy az ország megőrizheti semlegességét, nem kötelező bevezetnie a melegházasságot, és az európai bizottságnak - az EU kormányának - mindig lesz ír tagja.

"A Ryanair igennel szavaz Európára"

Ha a 3 millió ír állampolgár rábólint, akkor várhatóan hamar életbe lép a pótalkotmány, miután a dokumentumot az országok többségében már ratifikálták (kivéve Lengyelország és Csehország, de az ír igen várhatóan náluk is dűlőre viszi a dolgot - bővebben a keretesben). Ha nem, az rendkívüli mértékben rombolná az EU hitelét nemzetközileg és belsőleg is, jóllehet a szerződést már ratifikáló államok a dokumentum egyes pontjait mégis meg tudnák valósítani. Le kellene csökkenteni az EU-biztosok számát, és hosszú időre leállna az EU további bővítése. Hosszú távon ketté is szakadhatna az EU - írja a BBC -, ahol a szorosabb integrációt szorgalmazó államok egyfajta belső magot alakítanának ki.

Nem ez az első alkalom, hogy írországi népszavazás borzolja a brüsszeli EU-tisztviselők idegeit. 2001-ben egy hasonló referendumon elutasították az unió bővítését elősegítő nizzai szerződést, amivel veszélybe került a kelet-európai országok - köztük Magyarország - csatlakozása. Akkor sikerrel ismételték meg a szavazást. Richard Sinnot dublini egyetem politológusa szerint most is hasonlóra lehet számítani. Elsőre nemet mondani nagyon ravasz húzás, mivel semmilyen más taktikával nem tudna a kicsi állam olyan jó tárgyalási pozíciót kivívni Brüsszellel szemben - mondta a Spiegelnek.