Két hetet adott Iránnak Obama

Nem hoztak áttörést, de pozitív hangulatban zajlottak az iráni atomprogramról szóló csütörtöki nemzetközi tárgyalások. Az iráni tárgyalók szerint konstruktív volt a légkör, Barack Obama amerikai elnök azonban jelezte: nincs kedve sokáig jártatni a száját.

Barack Obama amerikai elnök szerint az Egyesült Államok türelme nem végtelen. Felszólította Iránt, hogy két héten belül engedje be második urándúsító üzemébe az ENSZ ellenőreit. "Iránnak konkrét lépéseket kell tennie, hogy bizonyítsa, nukleáris programja valóban békés célokat fog szolgálni" - mondta a BBC szerint.

Obama Washingtonban nyilatkozott azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok), illetve Németország képviselői tárgyaltak Irán küldöttségével az iráni atomprogramról Genfben. A tanácskozás ebédszünetében kétoldalú tárgyalást folytatott egymással William Burns amerikai külügyi államtitkár és az iráni nukleáris főtárgyaló, Szaed Dzsalili. Ez volt a két ország közti legmagasabb szintű kétoldalú diplomáciai találkozó az elmúlt 30 évben a Guardian szerint.

Irán a múlt héten jelentette be, hogy épített egy második urándúsító üzemet, amely egyelőre nem üzemel. A több órás csütörtöki tárgyalás után abban állapodtak meg, hogy folytatják a párbeszédet. Irán emellett ígéretet tett arra, hogy "teljes mértékben és azonnal" együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). A felek abban is megállapodtak, hogy októberben újra tárgyalnak.

A BBC szerint a tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy az irániak konstruktívnak nevezték, bár Hillary Clinton amerikai külügyminiszter utólag azt mondta, nem csak gesztusokat várt, hanem tetteket is. "Az útkeresés szempontjából a mai tanácskozás konstruktív kezdés volt [...] Elszántuk magunkat egy komoly és jelentőségteljes megállapodásra, de csak a párbeszéd kedvéért nem szeretnénk tárgyalni" - mondta Obama a BBC szerint.

Irán azt állítja, hogy nukleáris programja békés, az irániak megnövekedett energiaigényének mérséklését szolgálja. A program 2006-os kezdete óta azonban számos bírálat érte Iránt, többszöür meggyanúsították, hogy atomprogramja a fegyverkezést szolgálja. Erre azonban pillanatnyilag nincs bizonyíték a NAÜ szerint.