Döcögve halad Irán nukleáris megszelidítése

Irán ugyan beengedi a fegyverellenőröket az eddig eltitkolt nukleáris létesítményébe, de előtte annyi időt hagy magának, amennyi alatt akár el is rejtheti azt, ami ott zajlott korábban. A titkosszolgálatok szerint pedig jóval több nukleáris üzem van az országban, de egyelőre csak ez az egy nyílik meg. Az iráni atomprogram körüli feszültség lassan oldódik, de most már közvetlenül szóba állt egymással Irán és Amerika.

Október 25-én kezdhetik meg a helyszíni szemlét az iráni Komban lévő nukleáris üzemben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrei - jelentette be vasárnap Mohamed al-Baradei, a NAÜ főigazgatója Teheránban. Pénteken Genfben Irán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország tárgyalása után pedig bejelentették, az ország elküld nagyjából egy atombomba elkészítéséhez elegendő alacsony dúsítottságú uránt Oroszországba, ahol feldúsítják és visszaküldik Iránba békés felhasználásra.

Ezek voltak a hétvége legfontosabb, leginkább kézzelfogható eredményei az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások során - azon kívül, hogy az iráni és amerikai tárgyaló felek egyáltalán szóba álltak egymással. Az atomprogramról szóló tárgyalások ugyanis 14 hónapja szüneteltek, pénteken Genfben pedig olyan dolog történt, ami az 1979-es teheráni túszejtési akció óta egyszer sem: iráni és amerikai diplomaták közvetlenül tárgyaltak egymással. Ezek mellett azonban számos kétség maradt a találkozók után, ünneplése nincs ok a legtöbb értékelés szerint.

Egy hónap bármire elég

A pénteki genfi találkozó előtt Barack Obama két hetet adott Iránnak arra, hogy beengedje az ellenőröket a komi nukleáris létesítménybe. Irán végül egy későbbi időpontot határozott meg, ez pedig nem jó jel - David Albright egykori fegyverellenőr, a washingtoni Institute for Science and International Security vezetője a Guardiannak azt mondta, ez az egy hónap elég lehet Iránnak arra, hogy esetleg elrejtse, ami korábban folyt az üzemben. Albright szerint nincs ok arra, hogy ne kezdődjön el azonnal a vizsgálat. Minél több ideje van Iránnak, annál kevesebb derül ki arról, hogy valójában mi zajlott az üzemben - mondta egy jelenlegi ellenőr a New York Timesnak.

A komi üzem pedig lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa - írja a Guardian. Brit titkosszolgálati jelentések szerint Irán nem hagyott fel a nagy hatótávolságú nukleáris rakéták fejlesztésével és az országban akár egy tucatnyi másik titkos nukleáris létesítmény működhet. A megállapodás pedig egyelőre csak a komi üzemről szól, és egyáltalán nem biztos, hogy a többi létesítmény kapuit is megnyitják. Így nincs szó a Bushehr-1 üzemről sem, melyet évekig a legnagyobb iráni üzemnek tartottak.

Mohamed al-Baradei iráni tárgyalópartnerevel Teheránban

A New York Timesban megjelent titkos belső NAÜ-jelentés szerint pedig Irán már rendelkezik is elegendő dúsított uránnal ahhoz, hogy atombombát állítson elő. Az Iráni Atomprogram Lehetséges Dimenziói című jelentés szerint a program 2002-ben kezdődött, és mostanra már közel áll a megvalósuláshoz.

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ugyanakkor cáfolta ezt az értesülést. Jim Jones főtanácsadó szerin a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása szempontjából jónak minősíthető Teherán együttműködése az elmúlt hetekben. Jones a CNN-nek azt nyilatkozta, "a dolgok egyelőre jó irányba haladnak".

John Bolton egykori - a Bush-kormányzat idején megbízott - amerikai ENSZ-nagykövet a Wall Street Journalben ezzel szemben visszalépésnek értékelte a genfi találkozó eredményeit. Szerinte a diplomáciában a legcsúszósabb kifejezés az "elvi megállapodás", Genfben pedig csak erről volt szó, ez senkit sem kötelez semmire. 2006-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról határozott, hogy Iránnak fel kell függesztenie az urándúsítást, most mégis lehetőségük lenne erre. Ez pedig nemcsak nemzetközi jogilag aggályos Bolton szerint, hanem gyakorlati szempontból is, a dúsított uránból ugyanis könnyebben és többféleképpen tud fegyvert fejleszteni Irán.

"A bekerítés a legjobb megoldás"

Nem szabad túldimenzionálni a veszélyt, melyet Irán jelent, a legjobb taktika pedig a bekerítés és a visszaszorítás - írja a Newsweek legújabbb számában Fareed Zakaria vezető amerikai külpolitikai újságíró. Zakaria szerint három lehetősége van az Egyesült Államoknak: a fegyveres támadás, a diplomácia elkötelezés vagy a bekerítés, ezek közül pedig utóbbi a legjobb.

Egy Irán elleni támadás összekovácsolná az elnök mögött az irániakat (ahogy a külső támadások szinte mindig a megtámadott vezető népszerűségének növekedését okozzák), ellenérzést keltene a muszlimokban más országokban is, és a terroristáknak is újabb indoka lenne, hogy az Egyesült Államok immár a harmadik iszlám országot támadja meg 2001 óta.

A diplomáciai megoldás ugyanakkor azért nem igazán működik a jelenlegi iráni rezsim esetében, mert ennek a vezetésnek nem érdeke a diplomáciai kapcsolatok javulása. A jelenlegi vezetés egy olyan országot tud kontrollálni, mely gazdaságilag és politikailag is zárt, ez a zártság pedig fellazulna, ha élénkülnének a nyugati kapcsolatok.

Zakaria szerint tárgyalni kell ezzel az iráni vezetéssel, de fenn kell tartani a szankciókat, miközben erősíteni kell a kapcsolatokat a mérsékelt muszlim országokkal. A veszélyt pedig nem kell túlértékelni Zakaria szerint - még ha szerez is atomfegyvert Irán, a világnak akkor sincs vége, a Közel-Keleten régóta jelen vannak az atomfegyverek, mégsem vezettek nukleáris katasztrófához.