Megmenekülhet a lisszaboni szerződés

Elfogadták az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtökön azt a szöveget, amely alapján teljesíthetővé válhatnak azok a cseh követelések, amelyeket Václav Klaus államfő támasztott a lisszaboni szerződéssel szemben. A lisszaboni szerződés alapjogi chartája magyar kérésre semmilyen formában sem fog utalni a Benes-dekrétumokra, de ettől függetlenül Csehország, Lengyelország és Nagy-Britannia mentességet kap alóla. Szlovákia végül nem csatlakozott e három országhoz.

Jan Fischer cseh kormányfő bejelenti, hogy Václav Klaus elégedett a szerződés új szövegével

Megállapodtak az Európai Unió (EU) tagországainak állam- és kormányfői csütörtök este abban a szövegben, amelynek alapján teljesíthetők a Lisszaboni Szerződés ratifikálásához feltételként szabott cseh kérések - közölték uniós diplomaták Brüsszelben. Csehország eredetileg azt kérte, hogy mentességet kapjon az alapvető emberi jogok chartájának hatálya alól.

Elhárult az akadály a Lisszaboni Szerződés életbe lépése elől - közölte csütörtök este Brüsszelben Szollár Domokos kormányszóvivő által Bajnai Gordon miniszterelnök. Bajnai az EU-csúcs első ülésnapjának végén közölte: "sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs". 

Václav Klaus cseh államfő ugyanis korábban közölte, a lisszaboni szerződés emberjogi chartája alól mentességet kér országa számára. Szerinte ugyanis annak életbe lépése megkérdőjelezné a cseh jogrendszer alapjűnak számító dekrétumokat. Klaus a BBC szerint attól tartott, hogy több ezer - a második világháború után elűzött - szudétanémet követelheti vissza a földjeit és értékeit, ha életbe lép a szerződés.

"Václav Klaus cseh államfő elégedett a kapott engedménnyel" - közölte Brüsszelben Jan Fischer cseh miniszterelnök. "Minden módosításról értesítettük őt..., és nem volt semmi problémája velük" - nyilatkozta Fischer egy sajtótájékoztatón.

A jövőről szóló charta

"Nyitva áll az út a ratifikáció előtt" - nyilatkozta derűlátóan Fredrik Reinfeldt, az Unió soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője a döntés után. "A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus vezetői erőt és jóakaratot tanúsított" - fogalmazott Reinfeldt. A svéd kormányfő kitért arra is, hogy az alapjogi charta hatálya alól a cseheknek adandó mentességet nem most kell ratifikálniuk a tagállamoknak. "Nem tudom, mikor, de egy későbbi időpontban" - mondta Reinfeldt.

Az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön kiemelte, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítették, hogy a charta a múltra semmiképpen sem vonatkozik.

Teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit - olvasható a közleményben. Bajnai megfogalmazása szerint Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni.

"A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az alapjogi charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják" - áll a tájékoztatásban.

A magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte az alapjogi charta alóli mentességet. Ez szerinte minden szlovák állampolgár érdekét szolgálja, és egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt.

Új posztok, régi nevek

A BBC szerint az akadályok elhárulásával megkezdődhet a lobbizás a lisszaboni szerződés által létrehozandó új posztért, az Európai Tanács elnökségéért is. A két legjelentősebb jelölt Tony Blair egykori brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő.

A csúcstalálkozón a hírek szerint arról már megállapodás született, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz. Az MTI szerint az előbbi posztra - ellentmondva a BBC értesüléseinek - Jan Peter Balkenende holland kormányfőt tartják a favoritnak, miközben Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök eszerint kiesett a versenyből.

Klaus volt a hiányzó láncszem

A cseh elnök korábban azt is mondta, hogy megvárja az aláírással az alkotmánybíróság döntését a cseh szenátorok beadványáról. A Polgári Demokratikus Párt, az ODS 17 szenátora arról kérdezte az alkotmánybíróságot, hogy nem sérül-e a szerződés elfogadásával Csehország szuverenitása. A bíróság várhatóan jövő héten dönt a beadványról.

A francia tárgyalóküldöttség tagjai szerint amennyiben a cseh alkotmánybíróság a jövő kedden elveti a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott alkotmányossági aggályokat, akkor Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, és azt a hónap végéig Rómában letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben számolni lehet azzal, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba lép.

Október elején egy népszavazáson Írország is rábólintott a dokumentumra, majd az aláírását ettől a voksolástól függővé tevő Lech Kaczynski lengyel államfő is jóváhagyta azt. Így maradt végül egyedül Csehország állva, ahol 17 szenátor és az államfő próbálta húzni az időt - sokak szerint egészen addig, ameddig egy új brit kormány nyeri a választásokat, és népszavazást ír ki a lisszaboni szerződésről.